Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 97. szám

428 panasz pont is, hogy jóllehet Valcz Antal Alajos sem az anya, sem az itteni perben fel; ereskint nem állott, még is Kappel Frigyes örökösei annak javára elmarasztattak, mert Valcz Antal Alajos, valamint a jelen, ugy a N. 132. sz. a. 57 lapon foglalt Ítélet kitétele szerint az anyaperben is mint beavatkozó állóit. Ellenben vonatkozva ugyan ezen fel folyamodó örökösök azon ellenvetéseikre, hogy noha nem csak Kappel Frigyes, de Teutsch József is e tö­megnek gondnoka volt, mindazáltal még is ez utóbb em­iitettre az e. b. Ítélete ki nem terjeszkedett, hogy továb­bá a tömeggondnoki számadások a perhez nem mellékel­tettek, s ujabbi megvizsgáltatásuk nem eszközöltetett; hogy végre a kamatok kamataira vonatkozó felszámitási jegyzék is a felek általi előleges megvitatásnak mellőzé­sével, az ítéletbe befoglaltatott. Mire nézve, tekintve, hogy a neheztelt Ítélet szerint Teutsch József irányában csakugyan sem felmentő, sem marasztaló határozat nem hozatott; hogy a számadások jóllehet előleges számvevői átvizsgálta lásuknak és e jelen perhez mellékeltetésüknek szükségét az eljáró bíróság ismételve kimondá, sőt az 1860. jul. 24. 20,167 sz a. végzésében a végitélet hozata­lát csak is ezek beérkeztétől lüggöve tette, mégis azok a perhez nem csatoltattak, de az Ítélet meg hozatott; hogy továbbá a pesti cs. k. or. tszéktől áttett, habár csak a vég­rehajtás alkalmával vett téritvények és kötelezvények is azok, de még is az összes számadások kiegészítéséhez tar­tozó okmányok, a mostani tömeggondnoknak használa­tul még csak az 1860. decz. 24. 46,130. sz. a. s igy a ma­rasztaló ítélet hozatala napján adattak át, és a 917. sz. a. jelentéshez képest 1861. jan. 9. illetőleg 11-én tehát az iménti ítélet hozatala után mellékeltettek a perhez, hogy végre a kamatok kamatainak kiszámítása és mikénti fo­koztatása is előleges tárgyalás és megvitatás nélkül álla­pitatott meg, s igy a fel/olyamodók nemcsak a most em­lített lényeges okiratok hiányában, de az eredetiek mel­lőzésével, csupán az általuk kifogásolt másolatok alapján száz ezreket megközelítő összegekben marasztattak el: ugyan azért a neheztelt Ítéletnek ezen része feloldatik, és a periratok a fenti hiányoknak pótoltatása, jelesül Teutsch József irányábani Ítéletnek hozatala, az eredeti számadá­soknak perhez csatoltatása, és a mennyiben szükségeltet­nék,számvevői megvizsgáltatása,ugy a végrehajtásról szóló kiegészített jelentésnek, valamint az egyébb, ez érdemre vonatkozó iratoknak szinte eredetbeni bemellékeltetése, és ekként ezen adatoknak az érdeklett felek részéiőli megvitatása, különösen az egyes összegeknek a volt tö­meg gondnokok által mikor történt bevétele és kamato­zásra mely napon lett kiadatása általi tökéletes kiderítte­tése után, mind a 9712 írt 16 kr. összeg kamatai, mind az 5000 frt és 4 250 frt összegnek tőkéi és járulékai, a ke­reset alá vont kamatok iránti ujabb Ítélet hozatala végett a periratok az e. bírósághoz visszaküldetnek. (1863. nov. 21. 2042. P sz. a. Előadó : Vitái Alajos ktb.) 923. Szilárdy Jánosnak, Bodon Ábrahám és Kalos­Bodon Klára elleni adóssági szóbeli perében Ítéltetett : A kereset már a fennállott prtás szabályai szerint tárgy al­tatván, folytatólagos tárgyalásának is ugyan azon sza­bályok szerint befejeztetni kelletvén,mivel ezek szerint az ügy sommás szóbeli eljárás alá nem tartozott, az e. b. il­téktelenül járván el, annak ítélete megsemmisíttetik, ebez képest a 2-od bírósági ítélet e. b. Ítélet gyanánt vétetvén vizsgálat alá, mivel az A.a. kötelezőben sem különös zálog jehsem szabad választás kinem köttetett, az 1. és 2.sz. osz­tály levelekből pedig kitűnik, hogy alperesek nem egye­düli örökösei az egyenes adósnak, s hogy alperesek, per­be nem fog-.tt osztályosaikkal már meg osztoztak ; ily körülmények közt alperesek, mint egyedüli örökösök az apai tartozás miatt osztályosaik mellőzésével megperelhe­tők nem lévén, felperes keresetétől elmozdittatik, ily mó­don a mtszék Ítélete megváltoztatván, a per stb. (1863. decz. 3. 10,268. P. sz a.) 924. Englánder Eleonóra férjezett Wohl Lipótnőnek, Sebeczki András e. 400 frt erejéig intézett biztosítási zár­lat feloldása iránti perében ítéltetett : Felperes azt, hogy azon szőllő, melynek termése lezároltatott, a zárt megelő­zőleg telekkönyvileg felperes nevére bekebeleztetett, a B. a. okmányai begyőzvén, azt pedig, hogy a zárlat meg­történte évében megvett szőllőnek függő termése felpe­resnek el nem adatott volna, a mellette szóló jogi vélelem és kihallgatott tanuk ellenében, kik azt vallották, hogy a szóllőt felperesnő szüretelte meg, alperes igazolni képes nem lévén, s ekként felperes a lezárolt birtokhozi tulaj­doni igényét bebizonyítván, az eljáró mtszék Ítélete az az ellen emelt alaptalan semmiségi panasz elvetése és alperes­nek az ellen észrevételek szerkesztéseért 5 írtnak meg­fizetéserei köteleztetése mellett, melyet felperesnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni tar­tozik, helybenhagyatik, és per további stb. (1863. nov. 28. 3850. P. sz. a.) 925. Vinkler Jakabnak, Nagy István alperes ellen 906 frt 40 kr. iránti perében ítéltetett : Felperes által ke­resete begyőzésére •/. a. felmutatót, béltartalma és valódi­ságára nézve alp. által kifogás alá nem vett nyugta a'p. azon állítását, mintha az biztosítási levél gyanánt állitatott volna ki, belszövegének tartalma által megczáfolván, az alp. által javaslatba hozott tanuk általi bizonylat pedig mindenek előtt azon körülmény bebizonyítására irányoz­tatván, hogy a fentebbi nyugta biztosító levél gyanánt állitatott ki, ily bizonylatnak pedig írott okmány ellené­ben helye nem lévén, az eljáró városi tszék ítélete hely­benhagyatik. (1863. nov. 28. 5635. P. sz. a.) 926. Fürst Sándornak mint Weisz Lajos engedmé-, nyesének, Vidos Kálmán e. 600 frt iránti perében ítélte­tett : Alperes a per folyama alatt a sommás szóbeli perut ellen nyilván kifogást tévén, s ezen kifogása, tekintve miszerint a sommás szóbeli perutjáni bíráskodás csak 2*00 frtig terjedhetne, s a kereseti öszveg azt felülmúlná, ala­pos lévén, minthogy ezen kifogás, egyszersmind a birói illetőség elleni kifogást is magában foglalja, de különben is amennyiben alperestől írásbeli nyilatkozat is fogadta­tott el, s a per Írásban és szóval is tárgyaltatott, a sommás szóbeli eljárás szabályai sem tartattak meg, az e. b. ítéle­tei megsemmisitetnek, felperes keresetével illetékes bíró­ságához utasitatik, s a visszafoglalandók visszafoglalása elrendeltetik. (1863. decz. 4. 6926. P. sz. a.) 927. Radák Jóeza és érdektársainak Martinov Alexa e. örökösödési perében ítéltetett : Jelen pernek megbirá­lásánál szabályul szolgáló osztrák oolg. tkönyv 765. §. értelmében a köteles részek csak annak felét, mi az egyes gyermekeknek törvényes örökösödés szeriut jutna, ké­pezvén: miután ilyképen több rendbeli gyermekek fenn­léte esetében, azok egyes törvényes örökrészei, az örök­hagyónak éltében örökséget ki nem kapta valamennyi gyermekek számához képest volna kellően mtghatároz­ható; már pedig egyedül Martinov Milanko, s illetőleg ennek édes anyjuk által képviselt gyermekei lennének az ezek részéről nem fellebbezett ítéletnél fogva az örök­ségre nézve, még az örökhagyó által kielégítettnek te­kintendők: az pedig, hogy alp. Martinov Zária örökhagyónak

Next

/
Thumbnails
Contents