Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 97. szám

427 sát követelheti; az utóbb érintett évi kamatoknak pontos fizetése, csak az annak megfelelő tőkének biztosítása által lévén eszközölhető, figyelembe nem vétethetvén; alperes köteles különbeni végrehajtás terhe mellett 15 nap alatt felperest 5000 frt tőke erejéig biztosítani. Ek­ként ugy az eljáró e. bíróságnak, mint a tekintetes kir. ítélő táblának Ítéletei megváltoztatván, a per további tör­vény szabta intézkedés végett illetőségéhez visszakülde­tik. (1863. nov. 20. 10,448. sz. a.) A kir itélő táblán. 920. Labovic Lipótnak, Rudolfer Antal elleni 217 frt 45 krnyi kártérítés iránti perében Ítéltetett : Miután felperes akkor, midőn közötte, s a megidézett Rudolfer Antal helyett megjelent Rudolfer Lipót között a barátsá­gos egyeztetés megkísértetett, már tettleg tárgyalásba bocsátkozott; minthogy tovább Rudolfer Lipótnak azon állítását, hogy ő Rudolfer Antalnak kereskedői társa, fel­peres megnetn czáfolta,de nem is tagadta; minthogy végre a felperes által becsatolt szállítólevél Rudolfer Antal és fia által van alájegyezve, felperesnek RudollerLipót elleni kifogása úgyis mint elkésett, ugy is mint helyt nem fog­ható figyelembe nem jöhetvén; a semmiségi panasz fél­revettetik stb. (1863. decz. 4. 8899. P. sz. a.) 921. Fogyasztási adó hátralék s kártalanítási perében a soproni cs. k. pénzügyi ügyészségnek Böhm Lipót ellen ítéltetett : Alperes azt. hogy az általa használt és 1861. jan. 30-ig kezelt bérleménybeni megháboritása, illetőleg a fogyasztási adó megtagadása miatt a cs. kir. pénz­ügyigazgatoságnál panaszt emelt, és annak segélye­ért folyamodott volna, nem igazolván és igy az ál­tala állítólag szenvedett kár egyedül magának, nem pedig a magas kincstárnak beszámítható lévén, követ­kezve, az 1861. jan. végéig kizárólagos kezelése alatt állott és használt bérleménytől B. szerint fizetetlenül maradt 12-797 ft 77 krban törvényesen marasztaltatván el; más részről felperes azon állítása, hogy Sopronban 1861. jan. 30. után a fogyasztási adónak befizetése meg nem ta­gadtatott, s eunek beszedhetésére hatósági segély nem kí­vántatott, azon ön maga által beigazolt ténynyel. hogy az 1861. jan. 30-tól azon évi oct. végéig tartott zárlati időre járt 31,877 frt 28 krból a pénzügyi közegek h-.sználata mellett is, csak 24,626 írt 17 kr. szedethetett be, továb­bá azon körülménynyel, hogy a fentérintett kivételes ál­lapot miatt értékében csökkent bérleményért az alperes által fizetni kötelezett 42,346 frt 20 kr. helyett csak 36.000 frt bérleti összeg igértetett, teljesen megczáfoltat­ván, és igy alp a keresetbe vett kártéritésben el nem marasztaltathatván; a megyei tszék ítélete helybenha­gyatik. (1863. nov. 20. 6074. P. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 922. Valcz Etlféle csődper perügyelőjének s kielé­gítést nem nyert több hitelezők nevébeni újító felperes­nek, Etl Ferencz özvegye szül. Adliczer Rozália s érdek­társai mint alpereseke. lefolytatott perében ítéltetett: Jelen még az 1833. jan. 21-én sz. kir. Pest városa tszéke előtt kegyelemmel megújított per, melyben a cs. kir. keres, tszék által 1860. decz. 24. 47,468. sz. a. a legrégiebb csődeljárás szerint hozott Ítélet ellen, a csődtömeg volt gondnoka néh. Kappel Frigyesnek örökösei semmiségi panaszszal egybekötött fellebbezést, a pergondnok pedig ezen, valamint a felebbezését megtagadó 1861. febr. 5. 3728. sz. a. határozat e. is szinte fellebbezést vetvén köz­ben, miután ez nekie az 1862. decz. 11. 532 7. sz. a. kelt kir. it. táblai végzéssel megengedtetvén, a felebbezési pa­nasz pontjait utclagozla.s az összes iratok felteijesztettek volna, ugyan azon per egyedül a felebbezési, illetőleg a semmiségi panasz pontokra nézve vétetvén vizsgálat alá, egyebekben pedig az Ítélet érintetlenül hagyatván, ehez képpest : Mi illeti a pergondnok Ítélet ellen felhozott azon nehezteléseit, jelesül. hogy az 1. pontban a Hétsz. tábla által az anyaperben 1830. febr. 8. Etl F. K-nak ma­gán , kizárólag ennek hitelezői részére itélt vagyona a Valcz kereskedés hitelezői kielégítésére fordíttatni nem rendeltetett; hogy a 2. p. alatt, a Valcz J. halála után megmaradt minden adósságokat fölülmúló hagyatéki va­gyonnak mindenek előtti kiegészíttetése ki nem monda­tott, s az annak kezelésébe befolyt Adliczer Rozina és Ro­zália, valamint Boráros János és Rieger Vilmos az őket terhelő felelősségnél fogva minden tartozások erejéig el nem marasztattak; hogy továbbá a 3. p. alatt Coith Dá­niel és társa az eljárásuk által behajthatlanná vált tömeg­beli követelő összegekben el nemitéltettek; hogy a 4. p. a. Lázár Elek elleni követelésre nézve a visz-végrehajtás el nem rendeltetett, s Morlin Imre örökösei is ennek vissza­fizetésére nem szoríttattak; végre, hogy az 5. p. a. Chim Ferencznek az anyaperben megítélt követe'ése alól a tö­meg fel nem mentetett, s a bálvány utczai ház árában annak örökösei el nem marasztattak; annak tekintetbe vételével, hogy az ujitó felek az anyaperben már is meg­vitatott e követelésekre vonatkozólag ujabb s az anyaper­ben fel nem merült adatokat és döntő ténykörülménye­ket fel nem hoztak, de a 4. p. a. foglalt Lázár Elek köve­telése ellenében is a Schopper György részéről az I. G-. N. 2. — I. G. 8. a. nyugták alapján előadott védokokat ép semmi ellenadattal meg nem czáfolák, ezen 5 pontra nézve az eljáró bíróság ítélete az abban felhozott indo­kokból helybenhagyatik. Szintúgy helybenhagyatik a 11. pontban aa) a. Kappel Frigyes tömmeggondnok által a számadást megvizsgáló egyének számára fizetett 500 frt; bb) a. a tömeggondnoknak a per befejezte után tett szolgálatai díjazása tejében levont 970 frt, és cc) s dd) a. az értesítésekért, s kivonatért kiadott 531 frt; és 300 frt összegekre nézve is, mivel hogy ezen, nem az anyaperbeni vitatásnak tárgyát tevő, mint inkább annak befejeztével felmerült, a végrehajtásnál jelen volt hitelezők által nem ellenzett, s azért bíróilag is jóváhagyott tételek iránt ne­táni sérelmek orvosoltatása. nem ezen ujitó, hanem vég­rehajtást igazító pernek tárgyát képezhetnék, mely tekin­tet alá esnek a fellebezésben cc) a. foglalt, az e. b. által mellőzött 275 frt és 300 frt összegek is. — Ellenben vo­natkozva Kappel Frigyes örökösei részéről támadott sem­miségi panasz, illetőleg felebbezés indokaira,jelesül azon kifogásra; hogy mivel Kappel Frigyes az anyaperben nem állott, ez újított perbe, miként ó ugy örökösei sem idéztethettek jogosan, fóleg, miután Kappel Frigyesnek számadásai a végrehajtáskor az összes hitelezők által megvizsgáltatván, általuk valamint ennek folytán a N. 19. a. a bíróság által is jóváhagyattak Úgyde az 1840-ik évet megelőzőleg fenállott csődeljárás szerint a tömeg ál­lományának megállapítása perdöntő Ítélet tárgyát képez­vén, s igy a tömeg kezelő, ki, valamint a bíróság, ugy a hitelezők irányában mindenkor felelősséggel tartozik, az anyaperben benállottnak tekintetvén, önkényt követke­zik, hogy a perújítás irányában is alkalmazható, miért is Kappel Frigyes örökösei részéről ez érdemben tett ki­fogásnak hely nem adatik. Le hely nem adatik azon ész­revételnek sem, hogy az osztályozás kérdésében Ítélet nem hozatott : mert az anyaperben megállapított osztályozás itt meg nem támadtatott. Azon szerint mellőztetett ama

Next

/
Thumbnails
Contents