Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 96. szám

423 személyes tábla 1862. febr. 26. 4036. sz. a. kelt határozatával az alp. meghallgatása iránti tárgyalásra utaltatván, a jelen t. k. bekebelezés törlése iránti kérelem alap tárgyát azon kérdés képezi : váljon felperesek folyamodványukhoz rekesztett, valamint a tárgyaláskor fölmutatott okmányok által begyőzték-e azt: hogy a spattai tjkönyv 17. sz. a. bejegyzett nemesi birtoknak felerészben alperes D'Ellevaux Frigyes nevére az 1. és 2. sz. a jogérvényes ítéletek alapján történt bekebelezése érvénytelen ? Ennek begyőzésére felperesek hivatkoznak az A. s B. a. Ítéletekre, melyek tartalma szerint néh. D'Ellevaux János özvegyének, gr. Tűrök Máriának, valamint alpereseknek is, mint a zálogváltási perben gr. Török Mária örököseinek, és jogutódainak 18.230 Irt 37 krban megállapított tehernek lefizetése mellett felpereseknél F. szerint elzálogosított spattai birtoknak 3 hónapi kiválthatása, a 3 hónap eltelte után , magának a kiválthatási zálogjognak elenyészte terhe mellett megengedtetett, és hogy ezen 3 hó alatt a spattai íjk. 37. sz. a. felvett nemesi birtok ki nem váltatván, a lentebbi A. s B. a. ítéleteknek alperesekre nézve is feltétlenül kötelező erejüknél fogva,birtok kiválthatási joguk annálinkább elenyészett, mert az A. és B. a. ítéletek figyelem nélkül az alperesek által vitatott birtokhozi jogczimekre,néh. D'Ellevaux J. által elzálogosított egész spattai birtok állagára kiterjednek,s ekkéntD'Ellevaux Fr. nevére az 1. és 2. sz. Ítéletek alapján történt tk. bekebelezés érvény telén. Azonban tekimveazt, hogy a B.a. jogérvényes főtszéki Ítélet, a 2. sz. szintén főtszéki s szintén jogerőre emelkedett. Ítéletnek,mely által a spattai jószág fele részére, D'Ellevaux Frigyes ősiségi örökösödésen alapuló jogai elismertettek, hatályon kivüli tételére erővel nem bir, tekintve továbbá azt, hogy egyedül gr. Török Mária, özv. D'Ellevaux Jánosné által indított zálogváltási perben alperesek, csak mint ennek végrendeleti örökösei állottak, s hogy ezen perben gr. Török Mária zálogkiváltási jogát megállapító ítélet, 1. r. alp. ősiségi örökösödését biztosító 2. sz. a. ítéletet megnem változtatta, nem módosította, s meg nem szüntette; tekintve továbbá, hogy ezen záloi>váltási perben megállap;tott 18,230 frt 37 krnyi összeg, nem néhai D'Ellevaux Jánosnak, hanem ennek özvegyének terhét képezi, mi onnan kitetszik : mert a 2. sz. a. Ítéletben, a néh. D'Ellevaux János ősi adósságai, valamint neje gr. Török Mária hozománya, és mindennemű beruházások mint alperesek által megtérítendő összegek meghatározva nincsenek, ebből íblyólag végre tekintve azt, hogy az A. s B. a. ítéletek egyedül a spattai birtokok azon felerészére vonatkoznak, melyekhez alperesek néh. gr.Török Mária végrendeleti jogát — a jogczimet nem vitatva — elismervén, végrendelet utján támasztanak örökösödési igényt, s ekként a 2. sz. a. Ítélet alapján tönént telekk. bekebelezés mai napiglan is meggyengittetlenül érvényben áll; felperesek azon kérelmükkel: „hogy a spattai 17. sz a. tjkönyvben 0. Z. 1. a., D'Ellevaux Frigyes nevére felerészben történt bekebelezés kitöröltessék, elmozditatnak ; minthogy azonban alperesek 3 hó a. az A. és B. a. ítéletek szerint gr. Török Máriát illetett spattai birtok egy felét kinem vábották, a spattai 17 sz. tjk. 0. Z. 2. a. D'Ellevaux Mária hagyatékának fele részére történt bekebelezés kitörültetni, és így a spattai birtok fele részében tulajdonjogilag az A. a. tulajdon lapon Eppstein Lipót ésDeut«ch Ignácz nevére egyenlő részben átkebeleztetni rendeltetik, s ekként az eljáró mtszék ítélete megváltoztatik (1863. nov. 27. 3180. P. sz. a.) 913. Schweiger Józsefnek, Szíjártó Tóth Antal elleni i sommás szóbeli perében végeztetett : A felperes által keI resetében előadott tény vázlatból nyilván kitetszik, hogyjelen ügynek elintézése az 1832/6 : XX tcz. által elrendelt sommás szóbeli útra nem tartozik, s igy felperes már illetéktelenség miatt hivatalból elutasítandó lett volna, miután azonban különben is e perbeni eljárás a törvények által elrendelt sommás eljárásnak sem felel meg, és az eskü a nélkül, hogy a bíróság által formulázva az Ítéletbe felvétetett volna, ennek hozatala előtt felp. által letétetett, ily szabálytalan, s törvényes formákkal összeütköző eljárás az ítélet alapjául nem szolgálhatván, az alperes által közbetett megsemmisítésnek hely adatik, s a mindkét birósági ítélet, s az egész eljárás megsemmisitetvén stb. (1863. nov. 19. 6375. P. sz. a ) 914. Kadlburger Gábor és fiának, KoltásovicsGyörgy e. 1731 frt 48 kr. követelést tárgyazó perében ítéltetett : Az által, hogy felperes a beperesitett hitelkönyvi kivonatnak 1183 frt 86 kr. és 1186 frt 22 kr. tevő 1. s 2-ik tételei felől alp. részéről váltóleveleket adatott magának, | az előbbi követelési jogalap végképpen meglévén szüntet! ve, s ennél fogva az elölemlitett két tételre nézve felp. a hitelkönyvi kivonat alapján követelési jogát többé nem érvényesíthetvén, az e. b. ítélete alp. feltétlenüli marasztalását tartalmazó részében megváltoztatik, s felperes331 frt 40 kr. tőkebeli részletet és ennek járulékait felülmúló követelésétől elmozditatik, ellenben ezen most kitett 331 frt 40 kr. összegre s annak odaítélt kamatjaira nézve az eljáró városi tszék Ítélete ezen pontjának támogatásául felhozott indokoknál fogva, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, egyszersmind oly megjegyzéssel, hogy felp. vagy annak könyvvezetője ezen ítéletnek jogerőre I emelkedése után 3 nap a. köteles a meghagyott póteskü. j letétele iránt jelentkezni, jováhagyatik stb. (1863. nov. J 28. 3113. P. sz. a.) 915. Gr. Szirmay Vinczének, Frankéi Ignácz és , Grossman Mózes alperesek elleni haszonbéri felmondás és ' megszüntetési perében ítéltetett : Felp. gr. Szirmay Vincze jelen keresetét a G. a. adásvevési szerződésre alapitj ván, miután a kérdésbeli birtokot az eladó gr. Szirmay Luiza férj. b. Luszinszky Józsefné Frankéi Ignácz e. r. alperesnek E. a. szerződés szerint 1864. jun. utolsó napjáig tartandó haszonbérbe adta, ezen haszonbéri szerződésnek a kikötött időpontig leendő épségben tartását pedig a G. a. eladási szerződésben annak III. és IV. p. szerint világosan kikötötte, mely kikötést a szerződés VIII. p. felp. is mint vevő elfogadta, s a megvett birtokot csak annak nyomán nyilatkoztatta által ven-.i, és ennélfogva felp. az érintett birtokra nézve e. r. alperest az E. a. szerződésben kikötött idő lejárta elótt — a késedelmes fizetés a perben vitatva nem lévén — annak beleegyezése nélkül a haszonbérlettől a vétel indokából el nem mozdíthatná, s igy az E. a. szerződés 11. p. alkalmazása fen nem forogna, Grossmann Mózes 2-od r. a. pedig, ki az F a. okirat szerint Frankéi Ignácz 1. r. alperesnek csak alhaszonbérlöje, s mint ilyen felperessel a haszonbérletre nézve, mi szerződési viszonyban sem állna,ezen okoknál fogva s ily értelemben az eljáró szbirói bíróság ítélete, mely szerint felp. keresetétől elmozditatik, és 66 frt 41 kr. perköltségekben elmarasztal atik, helybenhagyatik , s eként a vmegye tszékének ítélete megváltoztatván stb. (1863. nov. 27. 12,782. P. sz. a. Előadó : Beke Jáno* ktb ) 916. Heszky Gyulán k Eötvös János e. 1940 Irt tőke és ennek kamatai végrehajtási zálogjog bekebelezése ír. ügyeben végez etett : A végrehajtási zálogjog bekebelezése a bécsi orsz. iszék által az ott érvényb n álló sz.i-