Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 96. szám

422 el sem döntött kitörlési, noha letárgyalt keresettel, nem csak kétségessé tétetett, de sőt azt, hogy Ihász Imre telekkönyvezett tulajdonos, és második vevő részére a ptk. 440. §. értelmében erősebb jogczimet lehetne a tulajdonjogra nézve felhozni, vitatni sem lehet; vagy a függőben lévő perek már itt a szerződés betöltési jogpernél felperes jogigényeink meghallgatása nélkül döntetnének el. Annál kevésbé lehet szó a telekk. jogczimről jelen perben, miután a szerződés jogtalansága, a rosz hiszemüség a telekk. r. 148. s 151. §§. szerint a kitörlési keresetben okmányilag kimuttatatott. és még azért is,mert a 2 ik adásvevési szerződésnek szabályszerű, s formaszerinti bekebelezhetése alperesek részérói be nem győzetett, de sőt ökaz ezen kérdésbeni tárgyalásnál rendszeres s törvényszerű védelembe nem is bocsátkoztak. Mindezek mellett alperesek eljárásától a jóhiszeműséget megvonja azon körülmény is, hogy 1861. nov. 9-ről egy hibás ideiglenes, s 1861. nov. 10-ről egy rendes adásvevési szerződés Ihász Imrével,mindannyi alperesek közreműködésével köttetvén, nem az utóbbi hibátlan, hanem az 1861. nov. 9-ki ideig, szerződés terjesztetett telekk. előjegyzés végett a telekk. taoácshoz; holott alperesekről fel nem tehetni, hogy ha az 1861. nov. 10-ki szerződés már ezen időben valóban kezökben van, a még bekeblezési záradékkal el sem látott, igen hiányos rögtönzött 1861. nov. 9-ki ideig, szerződést ügyeljék be. De egyszersmind a tényleges viszonyoknál fogva az sem vélelmezhető, hogy a menynyiben az 1861. nov. 10-ki szerződés már ekkor meglett volna, azt pótláskép alperesek saját érdekükben bemutatni elmulasztandották. Ezekből világos, hogy a mennyiben SaáryG-yula minden örökös, s érdekelt általános felhatalmazásával birt az adásvételi 1-só szerződés megkötésekor, melyet alperesek magok sem vontak tagadásba, az felperessel joghatályai szerződhetett, minthogy azon kérdés, minő jogviszonyban áll felperes Zmeskal István tettleges zárgondnokká1, minővel egy 3-ik t. i. Ihász Imrével, s az 1861. nov. 8 - ki szerződés létrejöttére nézve ezek mily akadályozó befolyást gyakorolhatnak, az orsz. bir. ért. 34. 35. 38. §§. szerint már nem a tisztán jogkérdés fölött határozható ker. tábla elébe tartozik. (Vége köv.) huriui Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 908. A zólyomi takarékpénztárnak a pozsonyi cs. kir. pénzügyészség e. 45.549 frt ir. perében Ítéltetett : Az F. a. rendesen kiállított kötelezvényben foglalt 4000 pírt tőke, Zólyom megye bizottmánya által, a megye köz szükségeire kólesönöztetvén fel; a kötelezvény érvényessége ellen alp. cs. kir. pénzügyi ügyészség részéről felhozott kifogások figyelembe nem vétethetnek, s alperes az ennek alapján követelt 4000 pfrt tőkének, é-a kölcsönzés idejétől vagyis 1849. é. jun. 12-től számítandó 6"/0 kamatoknak kifizetésében, a kerületi tábla ezen követelésre vmatkozó ítéletének megváltoztatásával, elmarasztaltatik; ellenben a H. a. ideiglenes alakban kiállított s a megyei bizottmány helybenhagyásával nem érvényesített kötelezvény alapján követelt 2000 pfrt tőke é- kamatai, ez okból alperes ellenében meg nem Ítéltethetvén; a tekintetes ker. táb'ának ezen követelé-re vonatkozó, nem kül nben a D. és E. a. tőkéket, ezek kama'ait és a perköltségeket tárgyazó ítelete, az ezekre nézve felhúzott ind okoknál fogva helybenhagyatik stb. (1863. nov. 5.1692. P. sz. a.) 909. A cs. k. pénzügyészségnek gr. Batthyány Gusztáv e. 120,000 frt ir. ügyében végeztetett : Az előjegyeztetni kért, s a rendes bírósági eljárás alá tartozó, de még itéletileg meg nem állapított magán természetű követelés biztosítására nézve a telekk. r. 93-ik §. alkalmazható nem lévén, egyébként pedig ezen követelés zálogjogi élőjegyeztethetését illetőleg,a felhívott telekk.r. 87. és 88. §§-nak kellékei legkevesebbé sem igazoltatván, az e. b. végzés megváltoztatásával, a íellölyamodásnik hely adatik, s a cs. kir. pénzügyi ügyészség előjegyzési kérelmével elutasittatván,az ügyiratok stb. (1863. nov. 25. 9241. P. sz. a.) 910. A brassói bányai és hutai részvényes társulatnak Nagy Becskerek város község elleni 875 frt 33 kr. ir. perében ítéltetett : Az id. törv. szab. 36. §. szerint valamint a szabad királyi, ugy a rendezett tanácsú városokban is a városi tszékek illetősége azok határaiban létező minden egyénekre, következésképen az egyes vagy erkölcsi személyi minőségnek különbsége nélkül, kihatván, s ennélfogva alp. község, határozott kifogá-a ellenére a megyei tszék bíráskodása alá jogszerűen nem vonathatván; az eljáró megyei tszék illetősége e helyütt meg nem állapittathatik, mihez képest az e. b. fellebbezett Ítélete a vitatott bírói illetőség tekintetében megváltoztatván, marasztaló részében pedig a felhívott id. törv. szab. 104. §. 4. p. értelmében megsemmisíttetvén; felperes keresetével maga illetőségéhez utasittatik, és az alperes városi községnek 9 frtra mérsékelt perköltségeit ugyan annak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megtéríteni köteleztetik stb. (1863. decz. 3. 3867. P. sz. a.) 911. Smederovácz Zsigmond nbecsker -ki ügy védnek mint felperesnek, Slavnits Sándor nbecskereki kereskedő alperes e. 50 frt 40 kr. jégkártérités, H2 frt pótlás és 56 frt 52 kr. ügyvédi munkadíj, valamint perköltségek iránt indított perében ítéltetett : Az eljáró tszék ítélete alperesnek 42 o. é. frtnyi pótlásban eskü le nem tételétől teltételezett marasztalására nézve, továbbá felperesnek jégkártalanitás iránti kérelméveli elmozdítása és a perköltségeknek megszüntetése tárgyában, azon Ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. Ellenben mi illeti az ügyvédi jutalom fejében, a behajtott összeg után 10%, számitassal követelt 56 frt 52 krt, eltekintve attól, hogy még azt is kérdésbe kellene tenni, ha váljon a védencze, illetőleg a jelen perbeli alp. pénzét 9 s tekintve 8 évig visszatartó ügyvédet ügyvédi jutalom illethet-e; minthogy a perrész iránt törvény által tibott alkunak érvényt tulajdonítani nem lehet, az eljáró tszék i'életének e részbeni megváltoztatásával, felperes ezen 10% tiszteletdíj iránti kérelmével is elutasittatik. Végre alperesnek ellenkövetelése külön per útjára utasittatik és a felperes felebbezvényeben meg 140 |.gó frt. utáni perköltség és tisztdetdij iránt is leihozott uj körülmény ez úttal figyelmen kivül hagyatik. (1863. decz 2. 8972. P. sz. a.) 912. Eppsiein Lipót és Deutsch Ignácznak, D'EUevaux Frigyes ellen, a spattai nemesi birtokhozi tulajdoni joguk tkönyvi bevezetése iránti végrehajtási ügyében végeztetett : Felpereseknek 1860. sept. 27. 2260. sz. a benyújtott folyamodásuk nem egyszerű végrehajtási kérelmet, melyhez rekesz ett A. és B. a. jogérvényes Ítéletek alapján, az ellenfélnek meghallgatása nélkül is végrehajtás le>t volna elrendelhető ; h*nem tkönyvi bekebelezés töilese iránti ker setét tartalmazván ; s mint ilyen a Het-