Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 7. szám

IVsí. péntek í8(;3. Január 2.3. 7. szám, (itüdik cyfoljam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom Biztositasi jogeset. Véje — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Biztosítási jogeset <v ?e > A íe't" i ver.v-zéki végzés további indOhr.Iása igv szól: „Tekintve külüi ösen az elfogadónak üzleti forgalmát s zilált vagyoni állapotát, alGO.000 frtnyi4 váltó lejárásának tetszésrei kiállítása legalább is szeruetszmó szédelgési künyelmüségre mutat, — ezen váltók pedig a végrehajtást szenvedetr Jónás Zsigmond által közel rokoni t. i. ipa és ennek fiai részére leitek kiállítva, és mind ezen, urnd pedig azon körülmény is, miszeiint a többször nevezett végrehajtást szenvedő fél. Vár ha ő mar f. 1862. évi szept. hó l én azon alkal >inmal r. L midőn ezen kérdéses váltok nála fizetés végett bemutattattak, a biztosítási kérvény mellett fe.hozott óvási okiratoknak tartalma szerint — nyíltan kijelentette, hogy hitelezőit kielégíteni nem képes, m>g is fizetési tehetetlenségét, az 1840. XXII. t. cz. 131. §-ban minernűsitett mulasztással — a fogla tató rokonainak kedvezóleg — nem azonnal, hanem csak f. évi szept. hó 2-án ezen kérdéses, s egvéb szinte rokonai részére kiállított más váltók alapján, ezzel egyidejűleg foganatosított, s a csődnek kellő időbeni bjelentése által — könnyen meggátolható — biztosítási végrehajtásoknak befejezése után jelentette az illető hatóságnál be. összevetve azzal, — hoiry Jónás Zsigmond kevéssel a csődnek kijelentése előtt, mint az szinte a kérdéses biztosítási végrehajtási jegyzőkönyvből kitűnik, 200.000 Irtot meghaladó váltóbeli activ követeléseit is részint nejének, részint rokoninak kézi zálogkép á'adta. — ezen egész eljárásban bizonyos összefüggő, s a bukásra előkészített tervszerűséget árulna el, a mint ez Adler Ádám és fia czégének biz'ositási kérvénye A. mellékletéb 1 is bővebben kiviláglik, mely a tetszésre kiállitctt váltók bemutathatásá', bizonyos eclatans eshetőségekre, jelesen más oldalról bekövetkezhető óvatolás esetére, a dolog természetével ellenkezőleg megszorítván, és e szerint azon váltókat, mint egyletben állítván, nyilvánvalóan egyedül oda volt irányozva, hogy a kérdésben lévő váltók tulajdonosának, az adósnál valószínűleg beállandó válság esetére, más jóhiszemű hitelezők ellenében előny biztositnssék, s az adós részére mások vagyona veszélyeztetésével a kétes szerencsejátéknak űzhetésére, a tér, és alkalom továbbá is nyitva tartassék, minthogy tehát mindezeknek összehatásánál lógva Jónás Zsigmondnak, és a biztosításért folyamodott közel rokoninak eme cselekvényeiben a más jólelkű hitelezőknek kijáfszá-ára, és megkárosítására irányzott egyetértő törekvésük világosan mutatkoznék, és ez által, a kérdésben lévő rögtönzött, törvény, és szabály elleuiesen teljesített biztosítási össze rási eljárásban felderült, magáb.in is semmiséget tartalmazó lényeges lorma hiányok — a legnagyobb jelentékenységre eme kedi ének, annak okáéit, ezen nem törvényszabta módon teljesített biztosítási eljárás, s az e. b. váltótörvényszékrek azt jóváhagyó végzése, Jónás Zsigmond csódperügyelöjének, mint a többi hitelezők érdekét képviselő félnek leliolyarnodása, illetőleg semmiségi panasza lolyán, e helyen megsemmisiter.dő, s a törvénytelen összeírás alul felmentett ingóságoknak, a csődtömeghez leendő csatolása elrendelendő volt." A kir. Hétszeméyes táblán 1862. nov. 17-én 290. sz. a. végeztetett: „Tekintve, miszerint végrehajtó felperes:.ek egyedüli felíólyamodása folytán jelenleg a megvizsgálás tárgyát egyedül csak a biztosítási eljárás képezi, — és igy mellőzve azon íeltür.ó rögtönzési körülményeket, —hogy az ipa, és vő közt 4 db tetszésre kiállított 160.000 frtról szóló, í. évi szept. 1-én óvatolt, s az nap bepe eb váltók alapján, az ugyan az nap kelt e. b. végrehajtási biztosítási végzés még ugyan az nap d. u. 5 órakor fosán tba vé teteit, s már szep. 2-án d. e. l0?/4 órakor be is fejeztetett, ennek befejezte után pedig az adós azonnal maga ellen a csődöt bejelentene, — az 1840. XV. t. cz. 151 ik és a váltoutasitás 201. és 202-ik §§-ai szolgálnak irányul, — ezek szerint pedig határozottan a bírói k küldött van utasitva az összeírás telj-sitésére, tekintve továbbá, miszerint a kérdéses biztosítási végrehajtási zálogolási jegyjegyzőkönyv nem csak hogy a birói kiküldött által nem íratott, sőt az legalább is három különböző kéz által irt ivekből áll, és némelv iveknek az összeírás megszakításával üresen hagyott végei, egy helyt egész lapon át rendellenesen csak keresztvonásokkal vannak kitöltve, mi oda mutat, hogy az összeírást külön tár^y osztálvzatok szerint egyszerre többen is teljesíthették. — — a másodbiró;ágnak fentérdeklett számú végzését, a mennyiben azösszeirási e'járásr, és ;>zt helybenhagyó e. b. valtótörvszéknek f. é. 62,103. sz, a végzését megsemmisítette, helybenhagyta. Közli Ferber József. Kúriai Íteletek. magánjogi ügyekben A kir Hétszemélyes táblán. 11. Angner Ferencznek Angner János ellen 1591 frt s járulekai iránti petében (melyl en a zsombolyai cs. kir. járás biróság által alperes a felperesi kereset alól felmentetett és alperes részére 14 frt 64 kr. p^rkültséir megfizetésére köteleztetett ; mert az áptkv 531. § ához képest örökösödést vagy végrendelet, vagy törvény, vagy szerződés alapján lehet követelni, ez utóbbi aptkv 692. § ához képest csak házastársak k zött létezhető,czim és jogosultság nélkül valamely dolog tulajdoni joga nem igényelhető, (aptk 380. §.) Felperes alperestől 1591 frtnyi örök-