Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 94. szám

415 általa megnevezett Kis Bernát ta<iú az eljáró bíróság ál­tal aggályosnak tekintetvén , annak vallomása félbizo­nyitékul nem vétethetnék; miután azonban a nevezett, mint a fenforgó körülmények közt, aggályosnak nem te­kinthető tanú, az eljáró biróság által hit alatt kihallgat­tatván, azt, hogy alperes felperesnek azon esetben, ha alp. B >tka Imre és társai elleni két perét megnyeri, 100 ft ju­t ilmat igért,nyíltan bevallotta, és tekintve, hogy a kérdé­ses perek alperes részére egyesség által kedvezően ütvén ki, e tanú vallomása a megígért jutalomra nézve lel bizo­nyítékot képez, enn k kiegészítéséül felperesnek a póteskü a nevezett tanú által előadott körülményre nézve megítél­tetik, és ha azt íelp. jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt leteendi, ugy köteles leend alp. neki a kereseti 105 o. é. Irt. és annak a per kezdetétől szá­mítandó 4°/0 kamatjait, valamint perköltségek fejében 33 frt 71 krt kü'önbeni végrehajtás terhe mellett meg­fizetni. (18G3. oct 9. 3882. P. sz. a. Előadó : Gedeon Gá­bor ktb.) 889. Héthv Antalnak, Sebeczky András e. 136 írt fizetetlen haszonbéri tartozás s járulékai ír. perében vé­geztetett : Habár az id. törv. szab. 48. §. szerint, sommás szóbeli perekben a birói illetőség elleni kifogás, a főkér­déssel együtt tárgyalandó, és ugyan azon ítéletben ol­daudó meg, minthogy a perben álló íelek az eljiró szbi­róság, és illetőleg megyei tszék azon eijárása ellen, mely szerint a birói illetőségi kérdés felett, az ügy érdemétől külön válólag határozott, kifogással nem éltek, tekintve azt, hogy felp. az A. a. szerződés 1. p.-ban évnegyeden­ként kötelezett, de fizetni elmulasztott minden évnegyedre eső haszonbéri hátralék iránt alperest külön keresettel megperelni jogosítva van, s ezen haszonbéri öszveg menynyiségénél és haszonbéri természeténél fogva is som­más szóbeli eljárás alá tartozik, az eljáró megyei tszék ítélete, helyesebben végzése helybenhagyatik és a per stb. (1863. oct. 21. 4244. P. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 890. A cs. kiváltságos osztrák államvasút társulat­nak, Malolett Ferencz s pertársai ellen, a tőlük kisajáti- ' tott birtokrészekért kézpénzben megállapított kártalaní­tási összegnek (élvétele iránti perében ítéltetett : Felperes a'pereseket a tölők kisajátított birtokrészekért az 1857. decz. 11 én közigazgatási uton megállapított készpénzbeni kár alanitás elfogadására köteleztetni kérvén; és igy azon kérdés, hogy eme köteleztetésnek helye nem találtatván, felp. államvásut társaság, az alpereseknek mily kártalaní­tással tartozik, a jelen per tárgyat nem képezvén, az el­járó biróság Ítéletének azon része, mely szerint felp. ál­lamvasuti társaság alperesnek a tőlök kisajátított birtok­részekért az 1858. apr. 22. 2156. sz. a. kelt ujabbi köz­igazgatási uton hozott határozat értelmében kártalanítani köteleztetett, mint a kereset tartalmán túlterjedő, megsem­misíttetik, egyebekben pedig hely benhagyatik. (186,. oct. 20. 7103. P. sz. a. Előadó : Makovicz Ede ktb.) 891. Schwoy Ferencznek, Kohn Simon ellen illeték­telenül fizetett 120 o. é. frt s kártérítés iránti perében ítéltetett : Miután alperes nem veszi kétségbe, hogy a kere-etlevélben felhozott, zabbal, takarmány, bükköny, árpa és takarmány kukoriczával elvetve volt 60 hold föl­det csak kétszer szántotta meg, az pedig, hogy a 1020 frt 50 krt 157 hold háromszori me:.-szántásáért vette fel, a •//. a. számlából is kitetszik, alperes a harmadik szántás elmulasztása miatt fölöleg felvett 120 frt szántási bérnek 15 nap alatii visszafizetésére különbeni végrehajtás 'erhe j alatt köteleztetik. Ellenben felperes, a harmadik szántás ' nem teljesítése miatt csekélye bb buza termésre nézve tett j kártalanítási követelésével, tekintve, hogy a D. a. szem­léhez, mely nem is a per bírája által rendeltetett el, az el­lenfél meg nem hivatott, de különben is ezen szemle azt ki nem derítené, hogy a búzával elvetett táblának, maga | felperes által kijelölt részei nem más okból, hanem egye­i dül a harmadik szántás elmulasztása miatt, mutattak cse­kélyebb buza termést, mint az ugarolt részek, elutasitatik. Ennyiben az e. b. Ítélete az E. a. felszámított perköltsé­geknek 11 frt 71 kr. lett leszállítása mellett megváltozta­j tik stb. (1863. oct. 21. 3002. P. sz. a. Előadó: Sar­í 1 ty ktb.) 892. Réthy Lászlónak, Moskó Szendrovics ellen ha­szonbér hátralék iránti perében Ítéltetett : Alperes abbeli állításának igazolására, miszerint az általa A. szerint az 1851. évben 10 évre haszonbérbe kivett, és most akkori bérbeadó Nóvák Miklós jogán engedmény utján vissza­követelt telek úrbéres legyen, egyedül az önmaga által szerkesztett, s az 1857. márt. 5. az urberi törvényszékhez benyújtott kérvényére hivatkozván, azonban sem ezen épen semmivel nem támogatott kérvény, sem pedig az arra nyert hátirat a fentebbi állítás begyőzésére felperes ellenében bizonyítékot nem képezvén, ellenben az alp. ál­tal több előttemezők jelenlétében aláirt, e szerint ellene , teljes próbát képező A. a. haszonbéri szerződés, nem csak a teleknek curialis voltát, de egyszersmind az )n körül­ményt is tanúsítván, hogy alp. a kereseti telket az 1851. évben Nóvák Miklóstól, tehát ugyan attól vette haszon­bérbe, kinek jogát most a felperes képviseli, s ebből folyólag az alp. 1848. év előtt a földesúr és jobbágy közt fennállott viszonyból eredett jogokat magára nem alkal­mazhatja Ezeknél fogva az e. b. ítélete hagyatik helyben, az ugyanezen ítélet foganatosításánál alperes terhére felrótt költségek mindazonáltal, tekintettel a behajtott ösz­szeg mennyiségére is, lejebb szállitandóknak találtatván, azok 8 frt 50 krban megállapitatnak. (1863. oct. 21. 4542. P. sz. a. Előadó : Valkovics Antal ktb.) 893. Firlinger Mihálynak, Firlinger férjezett Hoff­man Borbála elleni telekkönyvi ügyében ítéltetett : Fel­peres azon ítéletet, mely Laczkovits Antal Baranya me­gyei volt szbiró, és Nagyajtai Antal volt esküdt által, Firlinger Borbála mostani alperesnő részéről ellene kez­dett anyai javakbani örökösödés iránti perben 1861. jul. 8. 53/54. sz. hozatott, felebbvittnek nyilvánítván, az azon­ban, hogy ezen fellebbviteli perorvoslatot valósággal ér­vényesítette is, a íelp. tagadása ellenében alp. által a per­ben nem bizonyitatván, és igy a perpatvarkodás alapjául sz ilgálható azon körülmény, hogy felp. a fenforgó per tárgyára nézve egyszerre két perorvoslattal élt volna, ki­derítve nem lévén, de különben is a fennevezett s rész­ben már birói végrehajtással is bevégzett előbbi per osz­tályos, a jelenlegi pedig tulaj íonjog megítélése iránti ke­reset lévén, mindezeknélfogva az eljáró bíróságnak aper­patvarkodást megállapító ítélete feloldatik stb. (1863. oct. 30. 5230. P. sz. a. Előadó : Gedeon Gábor ktb.) 894. Czibur Gusztávnak, Jekelfalusy szül. Szalay M iria e. 4200 frtnyi összegre elrendelt előjegyzés igazo­lása ir. perében Ítéltetett : A D. szerint elvállalt szavatos­ság az F. a. tárgyalásnál is alp. részéről nyilván beismer­tetvén, s igy annak alp. részéről is történt elvállalása iránt kétség fen nem forogván, miután a szavatosság D. szerint Spiizer Ezechiel által felperes ellen intézendő tör­vényes lépésektől íéltételeztetett, eme feltétel pedig az át-

Next

/
Thumbnails
Contents