Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 90. szám

398 Schönberger Lipóttól megvette, felhozott, a kialkudott árnak kifizetését, s igy a vétel valósággal megtörténtét tanúsító Gr. a. árjegyzék, összevetve azon az áruknak átadá- j sát tanúsító körülménynyel,hogy a szivacsok felp. pinczé- J jében s igy birtokában találtattak, oly fél bizonyítékot szolgáltat, melynek alapján póthitének hozzájárultával felperes tulajdoni joga bíróilag- kimondathatik." Akir. Hétsz. tábla a fentebbi feltszéki végzést az abban előadott okoknál fogva helybenhagyta. (1863. . oct. 31. 318. sz. a.) Közli K ü 11 c y Kde. liuriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 77. Gr. Eszterházy Mihály né szül. báró Schröffel Antóniának, gr. Bolza József s érdektársai ellen, elöbbbi állapotbai visszahelyezés ir. perében Ítéltetett : Jelen az előbbi állapotban visszahelyezést követelőleg ujitott perben, felperesi részről a keresetbeli csorvási és kisapáczai 237^-TO holdnyi pusztabeli rész kiadatása kötelessége alól alpereseket felmentő alapperbeli legfőbb tszéki 1856. jul.l. 5105. sz.a. kelt ítélet ellenére,arra nézve,hogy az ott felhozott tények meggyengítessenek, vagy ellenkezőleg tüntessenek fel,semmi legkisebb nyomatékuuj okirat előadva nem lévén,sőt ugyan felperesnek Y.a. ujabb saját próba leveléből, a menyiben abból is a Haruckernféle javaknak, tehát a kétségen kívül azokhoz tartozó földbirtoknak is valóságai lett eladatása tűnik ki, épen az ellenkező tetszvén ki; és igy alapperben hozott végitélet e részbeni megváltoztatására semmi törvényes ok nem létezvén: felperes ezen most érdeklett saját okiratával is egybe nem hangzólag hozott mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatik, és alperesek ezen földbirtokbeli résznek felperes részére leendő kiadása alól, a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett tovább is felmentetnek. Ellenben, miután alperesek felperes ellenében csupán mint az F. a. örökvásárló Vodiáner Sámuel jogutódai állanak eperben, és igy több jogot, mint a mivel azon a felperesre nézve vevő, alperesek irányában pedig eladó bírt és birna,mind a mellett, hogy alperesek és az ő nevezett jogelődjők közötti jogviszony elhatározása e per tárgyát nem képezi, felp. ellenében semmi tekintetbennemigényelhetnek,ugyan a nevezett vevőnek Y. a. valódiságára nézve kétségbe nem vett nyilatkozatában pedig nyilván és világosan az foglaltatnék, miszerint emiitett Vodjáner Sámuel a közös tőkepénzbeli (Capitalien) illetőséget felperestől nem vásárolta meg, annak jogán tehát alperesek felperes ebbőli járandóságát vissza nem tartóztathatták, ezen uj okirat nyomán a tettes kir. itélő táblának a perújítást megengedő, ugy szinte a keresetbeli 12,500 frt tőkére és kamatokra nézve hozott elmarasztaló Ítélete, a kamatokra nézve oly módosítással, hogy ezek mint nem kötelezett késedelmiek a polg. törv. hatálya alatti időre 4°/(),a hazai törvények életbe lépte vagyis 1861. é. jul. 23-ik óta pedig 6% számitassanak,helybenhagyatik. (1863. oct. 7.8406. sz. a. Előadó : Vitái Alajos ktb.) A kir, itélő táblán. 855. Néppel Antalnak, Bsznák Ignácz ellen tulajdonjog bekebelezési telekkönyvi ügyében végeztetett : Néppel Antal a Beznák Vincz°nczia örökösei jelesül Bíznák Ignácz ellen a sistói első számú telek jegyzőkönyvben foglalt ingatlan javak iránt folyamatba levő perét az 1857 évi decz. hó 30-án és igy a telekkönyvi rendelet 5-ik §. által kitűzött hirdetményi határidő alatt feljegyzés végett bejelentvén, miután ezen bejelentés Nyitta megye törvényszékének jelentése szerint a telekk. rendelet 24. §. értelmében, az illető tjkönyvhez hozzá fűzött ívre kellően feljegyeztetett, de ugyanezen pernek folyamatba léte a bejelentés alapján rendelt tárgyaláskor Beznák Ignácz részéről nyilvánított beleegyezés folytán, a nyitrai fennállott cs. kir. telekkönyvi tanácsnak 1859. apr. 16. 2326. sz. a. kelt végzése szerint az emiitett tjkönyvbe feljegyeztetni rendeltetvén, ugyan oda a B. tulajdonlap 1. sz.a. be is jegyeztetett ; miután továbbá Néppel Antalnak ezen szabályszerűen történt feljelentése és annak következtébeni bejegyzés által nyert joga, hogy a per befejeztével a kérdéses íekvóségeknek nekie oda ítélt fele része a telekkönyvbe a bejelentés után bevezetett minden terhektől menten tulajdonjogilag az ő nevére átiratassék, az által, hogy Beznák Ignácz ezen bejelentés és feljegyzés után a kiváltságos nemzeti bankhoz kölcsönért folyamodván, az annak elnyerése végett általa felmutatott, s az 1858 évi jul. 19. illetőleg pedig oct. 5. hibásan kiadott tjkönyvi másolatokban a Néppel Antal részére történt bejelentésről szóló feljegyzés, ben nem foglaltatott, csorbulást nem szenvedhetne, az ausztr. nemzeti bankigazgatóság felfo'yamodásának helye nem találtatván, az eljáró mtszék végzése helybenhagyatik, egyúttal azonban a mondott nemzeti bank kártalanítására nézve ugyan annak törv. igényei mindazok ellen, kik az érintett hibás telekjkönyvi másolatok kiadásában részt vettek, nem csak fentartatnak, hanem a mennyire az iránt, hogy eme másolatoknakelcsonkitva történt kiadása nem puszta tévedésből, hanem rosz hiszeműleg a bankigazgatósá^nak tévíura vezetésére és megcsalatására intézett szándékból történt, alapos gyanú forogna fenn, az eljáró mtszéknek egyúttal meghagyatik, hogy mind azok ellen, kik ezen a bankigazgatóságnak bemutatott tjkivonatok kiadásában,vagy azoknak a nevezett intézetnél történt bemutatásában részt vettek, szigorú feny. vizsgálatot eszközöljön,mivégre az iratok stb. (1863. oct. 22. 6864. P. sz. a. Előadó : Makovicz Ede ktb.) 856. Márkus Mózesnek, Bertalan József e. 113 vfrt s 6 kr. ir. végrehajtási ügyében végeztetett : A kielégítési sorrend megállapítása iránti tárgyaláskor CzimermannFerdinand első helyen betáblázott követelésének, és törvényes járulékainak elsősége ellen senki által kifogás nem tétetvén, s ehhez képest a végrehajtató Márkus Mózest illető 46 frt 75 kr. végrehajtási költségek levonása után mutatkozó 125 frt 25 krnyi kielégítési alapból minden hitelező előtt Czimermann Ferdinándnak 59 frt 81 krral felszámított követelése lévén kifizetendő, miután annak ebbeli törvényszerű előjogán azon hibás el járás szülte körülmény, hogy az árveréssel megbizva volt hivatalnok Márkus Mózesnek csak második helyen betáblázásilag biztosított követelését kielégítette, mit sem változtathat, sőt menynyiben a vételárból fenmaradt 48 frt 38 kr. elégtelen volna Czimermann Ferdinánd követelésének kifizetésére, végrehajtató Márkus Mózes a hiányt a végrehajtási költségein túl felvett öszveg erejéig pótolni tartoznék; a fetilévő 48 frt 38 krnak a fentebbi 5 9 frt 81 krrali összetartásából pedig az bizoyulna, hogy ezen utóbbi sommának teljes kielégítéséhez még 11 frt 43 kr. hiányzik; ennélfogva Czimermann Ferdinánd felszámított követelési elsőségének egyéb jelzálogos hitelezők ellenébeni megállapítása mellett, többször nevezett Márkus Mózes a felhozottak szerint illetéktelenül felvett 11 frt