Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 90. szám
Pest. péntek lSítö. nov. 27. 90. szám. Ötödik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Igényper. Vége. - Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. Udvari rendelet.— Hivatalos tudnivalók. Igényper. (Vége.) Kohn Gr. igény keres e té be n Wollner K-nak egy ujabb bizonyítványára hivatkozik, melyben nevezett tanú korábbi bizonyítványát viszzavonván. azt csak a végrehajtató fél unszolására és gazdag ígéretei folytán kiállitottnak lenni vallja, s mely bizonyítvány kiállításának valódiságára nézve tanukat kihallgattatni kér. Hivatkozik továbbá végrehajtást szenvedett Schünbergev L-ra, kitól a mellékelt számla szerint a kérdéses szivacsokat még 1862. decz. 5. megvette, és kit a H. a. kérdőpontokra kihallgattatni kér. Végül egy részről azon jogvélclmet, mely szerint az ő birtokában lefoglalt szivacsok kell, hogy- — míg az ellenkező nem bizonvittatik — az ő tulajdonának tartassanak, más részről Schünberger L. vallomását fél bizonyitékul vétetni, s magának a póthitet odaitéltetni kéri. Tárgyaláskor fogl 'Itató alperes visszautasítván azon vádat, hogy Wollner Károlyra az első bizonyítvány kiállítása korul törvénytelen nyomást gyakorlott volna, állítja, hogy ellenkezőleg áll a dolog, és hogy épen igénylő felperes az, kinek törvénytelen befolyása folytán azujabbi bizonyítvány keletkezett Schönberger L. felperesi tanú ellenében, kinek mint végrehajtást szenvedettnek kihallgatását éroVkéltségénél fogva ellenzi, foglaltató alperes Schönberger A.-ra mint tanura hivatkozik, kinek kihal Igattatásából ki fogna tűnni, hogy felperes az igényelt szivacsokat nem vette meg, hogy azokat pinczéjébe Schönberger L. csak eltitkolás végett tette le, s hogy a felp. által bemutatott számla nem egyéb hamis koholmánynál. Hivatkozik továbbá tanukra, hogy a kérdéses szivacsok éjjeü időben és feltűnő körülmények közt vitettek Schönberger L. szolgája által felperes lakására. Igénylő felperes az utóbb érintett tanuk kihallgattatását mellőzhetőnek véli, mert ő maga sem tagadja azon főkörülményt, hogy a kérdéses szivacsokat Schönberger L. szolgája hozta felp. házához, azt azonban, hogy ezen átszállítás gyanús körülmények közt történt volna, felperes határozottan tagadja. Schönberger A. tanúskodását azért kéri férevettetni, mert mint ugyan azon váltónak, melynek alapján Schönberger L. ellen végrehajtás eszközöltetett, elfogadója, a jelen per kimenetele körül érdekeltséggel viseltetik. Alperes tagadja ezen érdekeltséget, mert akár fizesse ki Schünberger L. a kérdéses váltót, akár nem, ez által Schönberger A.-nak mint elfogadónak kötelezettsége az esetleges váltotulajdonos irányában meg nem szűnik, s így ezen per kimenetele reá t.ézve semmi érdekkel nem bírhat. Ezen tárgyalás folytán a pesti kir. váltótszék igénylő f e 1 p e r e s t keresetével elutasította, s a perköltségekben elmarasztalta a következő okokból : „Felperes a kérdéses szivacsokhozi tulajdoni jogának | kimutatására kétféle bizonyítékot ajánl fel. Először is azon körülményt, hogy Wollner K. nak a fog'alás alapjául szolgáló ama korábbi bizonyítványa, mely szerint Schönberger L. a kérdéses szivacsokat végrehajtás alól elvonandó, elrejtés végett felperesnek átadta, Wollner K -nak ezen bizonyítványt visszavonó C a. újr.bbi bizonyítványa által ellensulyoztatván, ez által a foglalás alapja is megsemmisült ; illetőleg az ezen köiülményből következtetett ama jogvélelmet, mely szerint a szivacsok, | mint végrehajtáskor felperes birtokában találtak, ennek tulajdonainak tartandók, fél bizonyítéknak kívánván vétetni, annak kiegészítéséül magának a póthitet odaitéltetni kéri. Másodszor pedig annak bebizonyításául, hogy felperes a kérdéses szivacsokat a Gr. a. számla szerint még 18G2. dec.5. végrehajtá«t szenvedett SchünfeldL-tól vásárolta, ez utóbbit kihallgattatni, s a vallomása által eredmény ezfndő fel bizonyítékot a neki odaítélendő póthittel kieL>észitettii kéri. Ámde ezen bizonyítékok egyike sem forog fenn. N>-m az első, mert elnézve attól, hogy a felperes által vitatott jogvélel- in, azálogolási jegyzőkönyvvel tanúsított azon körülmény által, hogy magának a felp. neje előadása szerint foglalást szenvedett Schönberger L. felperesnél többször többrendű aruczikkeket letenni szokott, tökéletesen ellensulyoztatik. a két felsőbb bíróság által tulajdoni igényperre, tehát az igényelt tárgyakhoz! tulajdoni jog törvényszerű bebizonyítására jogérvényesen utasított felperes, az állított tulajdoni jogot törvényszerű bizonyítékokkal köteles kimutatni, a milyennek a vitatott jogvélelem egyátalában nem vétethetik. De a másik bizonyíték sem állitható helyre; mert Schönberger L. mint végrehajtást szenvedett, s igy érdekelt íél tanúskodásra nem bocsáttathatván, a felp. által ajánlott póthitnek sem találtathatik helye. A többi felperesi tanuknak kihallgattatása azon okból, mert az áltatok tanúsítandó körülmények ezen ügy eldöntésére befolyással nem lehetnek,ép oly kevéssé találtatott szükségesnek, mint az alperesi tanuké, kiknek kihallgattatása azért mellőztetett, mert a bizonyítás kötelessége-nem alperest, hanem félperest terheli, ki annak eleget nem tett." Ezen végzést felperes felebbezése folytán a kir. váltó í'e I ts z ék 1863. sept. 2. 3738. sz. a. következőleg változtatta meg : „A folyamodásnak hely adatván, az eljáró e. b. váltótszék fentebbi végzése megváltoztatik, és a kérdés alatti szivacsok mint felp. tulajdona, a birói zár alól felmentetnek, de csak azon esetre, ha felperes pótló hitét leteszi arra, hogy a pinczéjében alperes részére összeirt szivacsok ugyanazok, melyeket ő Schönberger Lipóttól a G. a. árjegyzék szerint decz. 5. a vételárnak valósággal kifizetése mellett megvett. Meit a felp. részről annak begyűzéséie, hogy a kérdcsbeli szivacsokat végrehajtás előtt 90