Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 90. szám

Pest. péntek lSítö. nov. 27. 90. szám. Ötödik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Igényper. Vége. - Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. Udvari rendelet.— Hivatalos tudnivalók. Igényper. (Vége.) Kohn Gr. igény keres e té be n Wollner K-nak egy ujabb bizonyítványára hivatkozik, melyben nevezett tanú korábbi bizonyítványát viszzavonván. azt csak a végrehajtató fél unszolására és gazdag ígéretei folytán kiállitottnak lenni vallja, s mely bizonyítvány kiállítá­sának valódiságára nézve tanukat kihallgattatni kér. Hi­vatkozik továbbá végrehajtást szenvedett Schünbergev L-ra, kitól a mellékelt számla szerint a kérdéses szivacsokat még 1862. decz. 5. megvette, és kit a H. a. kérdőpontok­ra kihallgattatni kér. Végül egy részről azon jogvélclmet, mely szerint az ő birtokában lefoglalt szivacsok kell, hogy- — míg az ellenkező nem bizonvittatik — az ő tu­lajdonának tartassanak, más részről Schünberger L. val­lomását fél bizonyitékul vétetni, s magának a póthitet odaitéltetni kéri. Tárgyaláskor fogl 'Itató alperes visszautasítván azon vádat, hogy Wollner Károlyra az első bizonyítvány kiállítása korul törvénytelen nyomást gyakorlott volna, állítja, hogy ellenkezőleg áll a dolog, és hogy épen igénylő felperes az, kinek törvénytelen befolyása folytán azujab­bi bizonyítvány keletkezett Schönberger L. felperesi tanú ellenében, kinek mint végrehajtást szenvedettnek kihall­gatását éroVkéltségénél fogva ellenzi, foglaltató alperes Schönberger A.-ra mint tanura hivatkozik, kinek kihal I­gattatásából ki fogna tűnni, hogy felperes az igényelt szivacsokat nem vette meg, hogy azokat pinczéjébe Schön­berger L. csak eltitkolás végett tette le, s hogy a felp. által bemutatott számla nem egyéb hamis koholmánynál. Hivatkozik továbbá tanukra, hogy a kérdéses szivacsok éjjeü időben és feltűnő körülmények közt vitettek Schönberger L. szolgája által felperes lakására. Igénylő felperes az utóbb érintett tanuk kihall­gattatását mellőzhetőnek véli, mert ő maga sem tagadja azon főkörülményt, hogy a kérdéses szivacsokat Schön­berger L. szolgája hozta felp. házához, azt azonban, hogy ezen átszállítás gyanús körülmények közt történt volna, felperes határozottan tagadja. Schönberger A. tanúsko­dását azért kéri férevettetni, mert mint ugyan azon vál­tónak, melynek alapján Schönberger L. ellen végrehajtás eszközöltetett, elfogadója, a jelen per kimenetele körül ér­dekeltséggel viseltetik. Alperes tagadja ezen érde­keltséget, mert akár fizesse ki Schünberger L. a kérdéses váltót, akár nem, ez által Schönberger A.-nak mint elfo­gadónak kötelezettsége az esetleges váltotulajdonos irá­nyában meg nem szűnik, s így ezen per kimenetele reá t.ézve semmi érdekkel nem bírhat. Ezen tárgyalás folytán a pesti kir. váltótszék igénylő f e 1 p e r e s t keresetével elutasította, s a per­költségekben elmarasztalta a következő okokból : „Felperes a kérdéses szivacsokhozi tulajdoni jogának | kimutatására kétféle bizonyítékot ajánl fel. Először is azon körülményt, hogy Wollner K. nak a fog'alás alap­jául szolgáló ama korábbi bizonyítványa, mely szerint Schönberger L. a kérdéses szivacsokat végrehajtás alól elvonandó, elrejtés végett felperesnek átadta, Wollner K -nak ezen bizonyítványt visszavonó C a. újr.bbi bizo­nyítványa által ellensulyoztatván, ez által a foglalás alap­ja is megsemmisült ; illetőleg az ezen köiülményből kö­vetkeztetett ama jogvélelmet, mely szerint a szivacsok, | mint végrehajtáskor felperes birtokában találtak, ennek tulajdonainak tartandók, fél bizonyítéknak kívánván vé­tetni, annak kiegészítéséül magának a póthitet odaitéltetni kéri. Másodszor pedig annak bebizonyításául, hogy felpe­res a kérdéses szivacsokat a Gr. a. számla szerint még 18G2. dec.5. végrehajtá«t szenvedett SchünfeldL-tól vásá­rolta, ez utóbbit kihallgattatni, s a vallomása által ered­mény ezfndő fel bizonyítékot a neki odaítélendő póthittel kieL>észitettii kéri. Ámde ezen bizonyítékok egyike sem forog fenn. N>-m az első, mert elnézve attól, hogy a fel­peres által vitatott jogvélel- in, azálogolási jegyzőkönyvvel tanúsított azon körülmény által, hogy magának a felp. neje előadása szerint foglalást szenvedett Schönberger L. felperesnél többször többrendű aruczikkeket letenni szo­kott, tökéletesen ellensulyoztatik. a két felsőbb bíróság által tulajdoni igényperre, tehát az igényelt tárgyakhoz! tulajdoni jog törvényszerű bebizonyítására jogérvé­nyesen utasított felperes, az állított tulajdoni jogot tör­vényszerű bizonyítékokkal köteles kimutatni, a milyen­nek a vitatott jogvélelem egyátalában nem vétethetik. De a másik bizonyíték sem állitható helyre; mert Schön­berger L. mint végrehajtást szenvedett, s igy érdekelt íél tanúskodásra nem bocsáttathatván, a felp. által ajánlott póthitnek sem találtathatik helye. A többi felperesi ta­nuknak kihallgattatása azon okból, mert az áltatok tanú­sítandó körülmények ezen ügy eldöntésére befolyással nem lehetnek,ép oly kevéssé találtatott szükségesnek, mint az alperesi tanuké, kiknek kihallgattatása azért mellőzte­tett, mert a bizonyítás kötelessége-nem alperest, hanem félperest terheli, ki annak eleget nem tett." Ezen végzést felperes felebbezése folytán a kir. váltó í'e I ts z ék 1863. sept. 2. 3738. sz. a. következő­leg változtatta meg : „A folyamodásnak hely adatván, az eljáró e. b. vál­tótszék fentebbi végzése megváltoztatik, és a kérdés alatti szivacsok mint felp. tulajdona, a birói zár alól felmentet­nek, de csak azon esetre, ha felperes pótló hitét leteszi arra, hogy a pinczéjében alperes részére összeirt sziva­csok ugyanazok, melyeket ő Schönberger Lipóttól a G. a. árjegyzék szerint decz. 5. a vételárnak valósággal kifize­tése mellett megvett. Meit a felp. részről annak begyűzé­séie, hogy a kérdcsbeli szivacsokat végrehajtás előtt 90

Next

/
Thumbnails
Contents