Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 89. szám

395 volnának, ezeknek az ez időbeni tőzsdei árfolyama szerint ugy szinte a 100 pfrt bankjegynek az idő szerint 105 irtot képviselő bankjegyben, és ezen összegnek 1860. decz. 31-tól számítandó 6% kamatjaival 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik. (1863. oct. 13. 3420. P sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) 854. Kőszegi Károlynak, Horváth Józsefné szül. Molnár Terézia e. 750 frt ir. perében Ítéltetett : A felek által a per folytán beismertetvén, az, hogy a kereset alapját tevő •/. a. kötelezvény a 2-/. a. szerződésből származik, minthogy pedig az ily szerződések, melyeknél fogva a hitelezőnek kamatok helyett az elzálogosított jószág haszonvétele engedtetik át, az ösis. ny. par. 19. §. szerint jogérvénytelenek, annál fogva az e. bíróságnak ítélete megváltoztatik, és felperes az ily szerződésen alapuló keresetével elutasitatik ; a költségek pedig kölcsönösen megszüntetnek (1863. oct. 13. 3127. P. sz. a. Előadó : Végh Ignácz ktb ) Idv. rendelet az israeliták házassági jogárúi. O cs. és Apostoli kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében kegyesen tudatandó : Hivatalos uton tett feljelentések alapján tapasztaltatván, hogy az országban lakó zsidóságnál a házasság kötésére, elválasztására, s felbontására nézve oly visszaélések és rendetlenségek harapództak el, melyek a társadalmi legfőbb érdekeket koczkáztatni képesek, nevezetesen pedig, hogy nem ritkán a házasságok az egyházi személyek teljes mellőzésével, csupán polgári személyek közbenjöttével titkon köttetnek, és ezen módon el is választatnak, a nélkül, hogy a házasságok, vagy az azokból született gyermekek az anyakönyvekbe bevezettetnének. Ezen visszaélések elhárítása tekintetéből ezennel kijelentetik, hogy a zsidóság Magyarországban a házassági jogra nézve magát a fennálló általános törvényekhez, különösen az anyakönyvek vezetésére nézve az 1827. évi 23. tezikhez, és az 1840- é. 29. tcz. 3-ik szakaszához sorosan tártai.i köteles, a törvényhatóságoknak kötelessége lévén, az emiitett törvényeknek az illetők általi pontos megtartására felügyelni. Tekintve azonban a zsidóságnak sajátságos vallási viszonyait, a zsidó házasságok köté se, elválasztása és felbontására nézve, az országban e tekintetbeni egyformaság behozatala czéljából ideiglenesen a következők állapittatnak meg : 1- ör. A zsidóságnál a rokonságból származó házassági ak adály az oldalagos rokonok közt nem terjed tovább, mint a fivér és nővér közötti, továbbá a nővér és ennek fi vagy leánytestvérének fia, vagy unokája közötti házasságra ; a sógorságból eredő házassági akadály pedig következő személyekre szoritatik : a házasság feloldása után ugyanis nincs joga a férjnek neje fel- vagy lemenő ágbeli rokonával, sem neje nővérével, és a nő sincs jogosítva, férjének fel- vagy lemenő ágoni rokonával, sem férjének fivérével, sem férje fi- vagy nővérének fiával, \ agy unokájával egybekelni. 2- or. A zsidó házasság kihirdetésének a zsinagógában, vagy közimaházban, a hol pedig ilyes nem létezik, a helybeli elöljáróság által azon fő- s külön községnél, melybe egyik vagy másik cljegyzett fél be van kebelezve, három egymásután következő szombat vagy ünnepnapon e következő rendszabályok megtartásával kell történnie : 3- or. A kihirdetés a szándékolt házasságnak mind a két jegyes vezeték- és mellékneve, születéshelye, állása és lakhelye elösorolásával, oly figyelmeztetés melletti közzétételéből áll, hogy mindenki, a ki a házasság ellen akadályt tud, azt feljelentse. — A feljelentést közvetlei ül, vagy az egybekelést kihirdető rabbi utján, azon rabbinál kell megtenni, kit az összeadás illet. 4- er. A kihirdetésnek az illető cg)házkör gyülekezete előtt. és ha a házasulandók mindegyike más körben lakik, mindkét egy! házkör szokott egyházgyülekezete előtt kell történnie. 5- ör. Ha a jegyesek, vagy azok közül egyik vagy másik azon í egyház körében, melyben a házasság köttetni fog, hat hétig még j nem lakik, a kihirdetésnek legutóbbi tartózkodásuk helyén is, hol ! az imént meghatározott időnél tovább laktak, meg kell történnie; vagy pedig a jegyesek tartoznak lakásukat azon a helyen, hol léj teznek, hat hétig folytatni, hogy házasságuknak ottani kihirdetése elégséges legyen. 6- or. Ha a kihirdetés után hat hónap alatt a házasság meg nem köttetik, a háromszori kihirdetést ismételni kell. 7- er. A kihirdetések alóli felmentés Buda-Pesten a magyar I kir. helytartótanácsot illeti; más helyeken a második és harmadik I kihirdetéstŐli felmentést fontos okoknál fogva a megye, illetőleg I kerület vagy vidék kormányzója, sz. kir. városokban a város birája engedélyezi. 8. A kihirdetés tekimetében fennforgó sürgős körülmények közt a magyar kir. helytartótanács, vagy a 7. §-ban érintett főnö| kök, sőt midőn valamely bebizonyított közellévő halálveszély ha| lasztást nem enged, a helybeli elöljáróság is teljes felmentést adhat; a jegyesek azonban tartoznak hitet letenni arra, hogy házasságukat gátló semmiféle akadály előttük tudva nincs. 9. Mind a háremszori kihirdetés alóli felmentés az emiitett hitletétel mellett akkor is megadandó, ha oly két személy kiván ! összekelni, mely személyekre nézve már azelőtt is közönséges vé' lelem vala, hogy házasságban élnek : ez esetben a felmentést ama! gyar kir. helytartótanácstól az illető rabbi, a felek neveinek elhallgatásával, a felettes politikai hatóság utján kérheti 10 A hatóságok kötelesek a kihirdetések alóli felmentések megadása alkalmával maguknak biztosságot szerezni az iránt, miszerint a 8-dik és 9-dik §§-ban érintett eskü letétetett légyen-e, S ezen körülményt felelősség terhe alatt megemlíteni; ellenkező esetben ezen hit-letétel elmulasztása magában a felmentést foganatlanná nim teszi, de a rabbi, ki a fe!mentvényben e részben előfordulható hiány mellett az összeadást foganatosítaná, szigorú büntetés alá vonandó. 11. Ha a házasság kötésekor létezett valamely akadályra nézve adatik felmentés, a házasságbai beleegyezést a kihirdetés ismétlése nélkül a rabbi és két meghitt tanú jelenlétében újra ki ' l.ell jelenteni, és eme ünnepélyes cselekvényt a házassági könyvben feljegyezni. Ezen rendszabály megtartatván, a házasság ugy tekintendő, mintha eredetileg érvényesen köttetett volna. 12 Az összeadásnak az egyik, vagy másik jegyes fél anyaközségbeli rabbija, vagy vallástanitó (vallásoktató) által, miután a felek a megkívántató bizonyítványokkal magukat igazolták, két tanú jelenlétében kell véghezvitetni. A rabbi vagy vallástanitó az összeadást más községnek rabbijára vagy vallástanitójára is bizhatja. 13. Az összeadás megtörténtét a rendes illetékes rabbi vagy vallástanitó köteles az országos nyelvek egyikén a házassági könyvbe, az e tekintetben általánosan előszabott módon bevezetni, a jegyesek által előmutatott szükséges bizonyítványokat azon sorszámmal, mely alatt az összeadódtak a házassági könyvbe bejegyeztettek, ellátni, és a házassági könyvhez fűzni. 14. A törvényes rends; abályok megtaitása j élkül kötött zsidó házasság érvénytelen. 15. Jegyesek, vagy rabbik és vallastanitók, kik az emiitett rendszabályok ellen cseleke-znek, továbbá azok, kik rendes megbízatás nélkül az összeadást véghezviszik, nevezetesen azok. kik magukat, az előttük tudvalévő törvényes házassági akadály elhallgatásával összeadatják, a nélkül, hogy ez alól felmentést nyertek volna, kihágást követDek el, és 3—6 hónapig terjedő szigorú fogsággal büntetendők. 16. Azon rabbik, vagy vaHástanitók, kik a házassági könyveket nem a törvény rendelete szerint vezetik, arányos pénzbeli bün-