Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 89. szám

Pest, kedd 1863. nov. 24. 89. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. -J— •-- ^sssss^msmassmm^s^^m^^s^^^^mB^Bsm^^- :~:~ :—: '. . __7Z—n-^< Tartalom : Igényper. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. Udvar* .endelet. Igényper. Azon esetben, midőn a birói foglalás a végrehajtást szenvedett féltől különböző harmadik személy lakásán eszközöltetett, és ezen harmadik személy a saját lakásán lefoglalt ingók­hoz tulajdoni jogának érvényesitése végett igényperre utasíttatott. Taffler Izsák és fia Schönberger Lipót ellen 275 firt s járulékai erejéig biztosítási végrehajtást nyervén, ez előbb 1862. decz. 16. Schönberger Lipót la­kásán az ott talált holmik összeírásával, utóbb pedig — minthogy ezen foglalás a felperesi követelést uem fedezé, bizonyos Wollner Károly bizonyítványa folytán, mely szerint Schönberger Lipót Kohn G-ábor pinczéjében na­gyobb mennyiségű szivacsokat rejtett volna el, ez utóbbi lakásán 1863. jan. 5. a pinczében talált szivacsok lefog­lalásával foganatba vétetett. Ez utóbbi foglalás alkalmá­val Kohn Gábor hon nem létében, ennek személyesen je­len volt neje odanyilatkozott : mikép Schönberger Lipót férjénél többször szokott áruezikkeket lerakni, de hogy arról, kiéi legyenek a lefoglalt szivacsok, neki egyátalá­ban semmi tudomása nincs. Erre Kohn Gábor 1460. sz. a. az eljáró pesti váltótszékhez kérvényt nyújtott be, mely­ben különösen azt vitatván, hogy a szivacsok az ő kizá­rólagos tulajdonát képezik, és hogy azok egy harmadik személy elleni végrehajtás alkalmából az ő lakásán jogo­san le sem foglaltathattak, azoknak birói zár alóli felmen­téséért folyamodott. A pesti k i r. v á 1 tó t s zék ezen kérelemnek helyt adott a következő indokokból : „Bár az összeirási jegyző­könyvhez egy Wollner Károly által kiadott oly tartalmú bizonyítvány van is csatolva, mely szerint az tanusitta­tik, hogy végrehajtást szenvedett Schönberger L. több ingóságait másoknál, nagyobb menynyiségü szivacsait pedig Kohn G. pinczéjébe rejtette el; miután azonban az összeirási jkönyvből nyilván kitűnik, hogy a kérdéses szivacsok összeírása nem Schönberger Lipót végrehajtást szenvedett által bérlett helyiségben, s nem is az ő ingó­ságai között, hanem egy harmadik személy, t. i. Kohn G. tulajdonát képező pinczéjében, ennek hon nem létében tör­tént ; miután tehát a Kohn G. birtokában volt szivacsok Schönberger L. oly tulajdonaikép nem tekintethettek, melyeknek az ő ellene elrendelt végrehajtás foganatosí­tása alkalmávali összeírása az 1840 : XV. tcz. II. r. 151. §. értelmében helyesen eszközöltetett volna; miután végre Kohn G. az érintett.s az ő birtoklásából lefoglalt, nem pe­dig a végrehajtást szenvedő Schönberger L. összeírt javai közt talált (1840 : XV. tcz. II. r. 156. §) szivacsokat tu­lajdonának ál.írja s az azokat birtokló tulajdoni jogának s birtokezimének igényper utjáni igazolására nem köte­leztethetik ; mindezeknél fogva az érmtett szivacsoknak az összeirási jegyzőkönyvből leendő kitöröltetését elren­delni kellett." (1863. jan. 26. 1460. sz. a.) Ezen végzés ellen Taffler Izsák és fia felfolyamodást nyújtván be, a k ír. váltó feltszék által 1863. márt. 27. végeztetett : „Az eljáró váltótszék fentebbi végzése megváltozta­tik, a f. é. jan. 5. összeirt szivacsok továbbá is birói zár alatt hagyatnak, és Kohn G. a kérdéses szivacsokhozi tu­lajdoni jogának begyőzése tekintetéből rendes igényper útjára utasittatik : „Mert Kohn G.-nak a lefoglalt szivacsokhozi tulaj­doni jogát azon körülmény, hogy azok pinczéjében talál­tattak, tekintve, hogy Wollner K. a végrehajtást szenve­dő Scönberger L. kereskedői segédjének bizonyítása sze­rint, Schönberger L. a végrehajtást megelőző napokban több áruezikkeket hitelezői elől eltakarított, különösen Kohn G. pinczéjében több száz forintokat érő szivacsokat elrejtett, továbbá tekintve, hogy Kohn G.-nak neje végre­hajtás alkalmával beismerte, hogy Schönberger L. férjé­nél több izben áruezikkeket lerakni szokott, azt pedig, hogy a legfoglalt szivacsok kinek sajátjai legyenek, meg­mondani nem tudta, oly világosan és határozottan, hogy azokat az öszeirásból minden további bizonyíték bekivá­nása nélkül kihagyni lehetne, meg nem állapítja." (1259. sz. a.) ^ilÜB Ezen feltszéki végzés e. Kohn G. íelebbezéssel élt. jg A kir. Hétsz. tábla 1863. máj. 16. 146. sz. a. kelt végzésével „tekintve, hogy a birói fogla­lás alá vett tárgyak kiadatása csak igény­per utján történhet" a fentebbi váltófeltszéki vég­zést helybenhagyta. Ezen Hétsz. táblai döntvényhez képest Kohn Gábor 1863. jun. 11. 34,415. sz. a. igénykeresetlevelet adott be. Közli K ü 11 e y Henrik. (Folyt, köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 845. Vincze Dánielné szül. Kádár Priscellának, Vas Ferencz s pertársai e. 46 frt 42 kr. ir. perében ítéltetett : Miután a csupán keresztvonással ellátott A. a. szerződés aláírásának valódisága csak a mellőzött ellőttemezők ki­hallgatásával lenne igazolható, s ekkor is az adósság nem a közvetlen kötelezőktől, hanem az erről semmit sem tudó örökösöktől követelhető lenne, és így az 1832/6 20. tcz. értelmében, az nlp. határozott kifogások mellett mint vilá­gos s könnyen tisztára nem hozható ügy. sommás szó útra ' nem tartozhat, alperesek a íélpere-i kereset alól ez uton, \ a költségeknek egymasirányábani elenyésztetése mel­89

Next

/
Thumbnails
Contents