Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 87. szám

386 szerint 1 évre visszautasítandó ha az ügy v. kamara ellene mondott (23. § ), B a d e n b e n pedig az ügyvédi szám s elhelyezés iránt kihallgatandó. Badenben az ügyv. kamarán kivül ügy védi egylet is van — minden feltörvényszék székhelyén az ottani ügyvédekből, hivatva a kamara tagok választására, ennek számadásai vizsgálatára, s ügyrendje kidolgozására s az ügyvédség közös ügyei feleti tanácskozásra. — Koburgban—jóformán hason hivatással — évenként az összes ügyvédek gyülekezete tartatik. így Belgiumban is. Azon kérdésre nézve: váljon az ügyvédségi szabadság, nem korlátolva az ügyvédek számát, s azokat nem kötve bizonyos helyhez s birósági körülethez, megalapitassék-e, nem intézkednek még az ujabb codiíicatiók sem oly szabadelvűén, mint a jogrendszer, s társalmi érdekek kifejlődése igényeli. A korlátok itt még mindig tetemesek, nagy hátrányára mind a versenynek, mely a munka tökéletesedés élet feltétele, mind a munka szabadságnak, mely a polgári jogok legnemesbike. Még Belgiumban is korlátok léteznek, nevezetesen, hogy a semmitőszéknél csak különös kellékek mellett maga a királytól oda kinevezettek működhetnek, s a feltszéknél a feltszékekhez felvett ügyvédekjs hogy a király által kinevezett avoués száma minden tszéknél meg van határozva. A b a de ni szerint az igazságügyi minister határozza meg az ügyvédek számát, és rendelkezik felosztásuk s lakhelyük felett; igy a veimari szerint is alkalmazásuk az igazságügy minister engedélyétől feltételeztetik. Az 1862-i porosz ügyvédrend tervezet szinte az ügyvédek alkalmaztatását bizonyos szám szerint az igazságügy ministerre kívánja bízatni. Ellenben a koburgi az ügyvédség szabadságát kimondotta, mely szerint bizonyos számhoz nem köttetik, lakását kiki szabadon választhatja, és minden törvényszéknél egész országban működhet. Ezen elvet állította fel a bécsi Reich srathban a kiküldött bizottmány (1862. febr. 10.) Hasonló elveket követ a würtembergiis, hol mint a koburginál s belgánál csak a törvényes kellékek bírása szükségeltetik az ügyvédség gyakorolhatására, minden felsőbb engedélyezés s kinevezés nélkül; mi természetesen egyedül képes azon önállás s függetlenség biztosítására, mi az ügyvédeknél elkerülhetlen, hogy nemes hivatásuknak megfeleljenek. Értetődik azonban mindig — mint említetett — a képesség kellékeinek létele, melyek nevezetesen Belgiumban jogtudósság s 3 évi gyakorlat, a semmisitőszéknél kivételesen 10 évi jogtudorság ; Badenben a birói vizsgák letétele s 2 évi gyakorlat államhatóságnál vagy ügyvédnél. És ezzel a törvénykezési jog 1860—1862 codificatiojának szemléjét befejezzük. tiuriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 827. Malocsay Ferencz^ek mint gr. Strachvicz Mór 30,000 pfrtnyi követelésének behajtására kirendelt zárgondnoknak, gr. Vay Mihály elleni zárlati ügyében végeztetett : A e. b. álial az id. tórv. szab. ]08-ik §. értelmében csak az elkésetten benyújtott semmiségi panaszok lévén hivatalból visszautasíthatok, a 436. sz. semmiségi panaszszal összekötött felí'olyatnodvátiy azl477-iksz. végzés e részbeni megváltoztatásával el fogad tátik; a mi pedig a zárgondnok bevezetése körüli eljárást illeti, minthogy gr. Strachwitz Mór hitelező részére, a bécsi cs. kir. tszék végzése s ennek alapján nyert telekkönyvi bejegyzés értelmében is a végrehajtási zár eredetileg csak az adóst gr. Vay Mihályt illető javak jövedelmeire és terméseire rendeltetett, s igy néh. gr. Vay Ábrahám hagyatékához tartozó s az adósnak mint örökösnek végképen j még át nem adott javaknak birtokbavétele, és korlátlan kezelése a zárlati gondnok által annál kevésbbé foghat helyt, mivel az 5 . a végzés szerint a hagyatékhoz tartozó javak még 1859-ik é. márt. 17-én, következőleg még az első gondnok Hellmann F-rencznek 1860. é. aug. 30. állítólag történt, de az arra vonatkozó jegyzőkönyvvel nem is igazolt bevezetése előtt,a hagyatéki biróság által Tóth Sámuelnek, mint néh. gr. Vay Ábrahám végrendeleti végrehajtójának kezelése alá helyeztettek, a zárgondnok bevezetését elrendelő végzés pedig a főmlgu Hétsz. táblának 1863. é. máj. 18-án 3762. sz. határozata szerint is csak harmadik személyek jogainak serélme nélkül hagyatott helyben, ugyanazért a f. é. máj. 6-án és következő napjain véghez ment bevezetési eljárás az 1863. é. jun. 22-én beadott szbirói jelentés folytán, az eljáró tszek által hozott és Tóth Sámuel által nem lelebbezett 1 741. sz. végzésre való tekintettel is csak annyiban hagyatik helyben, amennyiben gr. Vay Mihályt a fennérintett javakból illető jövedelmek letiltattak, és az illető haszonbérlők az ily jövedelmeket képviselő haszonbéri összegnek, a nevezett zárgondnok kezébe leendő fizetésére utasitattak, ki azokról annak idejében számolni tartozand. (1863. oct. 20. 7308. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 828. A pesti cs. kir. pénzügvi ügyészség mint a Ludoviceumi és nemes felkelési sereg összesített pénztárak képviselőjének, Ivánka Zsigmond s pertársai elleni telekk. ügyében végeztetett : AD. a. intézmény értelmében az engedélyezett részlet fizetéseknek pontos meg nem tartása esetére, nem az ingatlan birói zálog visszavétele, hanem csak a késedelmes fizetők irányában az egész hátra lévő összegnek, s ettől járó kamatoknak tűrvény uaáni behajtása lévén fenntartva ; minthogy a felperesi pénzügyi ügyészség az annak idejében szorgalmazott és foganatosított, átkeblezés által, egész követelését 21,841 írttal j és 6 krral a Szele-Farmosi IV3. sz. tjkönyv szerint jelzálogilag már biztosította, s igy ezen saját tetténél fogva, a telekk. bekeblezés általi biztositást elfogadván, ugyan azon követelés biztosítása czéljából, ugyanazon jószágra nézve egy úttal telekk. kiigazítást is kérni jogosítva nincsen ; az e. bír. végzés megváitoztatik, s a bekebelezett i zálogjog épségbeni tartása mellett, felperes kiigazitási | kérelmével elutanttatik. (1863. oct. 8. 2920. P. sz. a.Klő| adó : Beinolak Károly ktb.) 829. Nérei, előbb Neirihrer Antalnak, néh. Stettner István hagyatéka elleni végrehajt, perében végeztetett : Végrehajtató Nérey Antalnak azon igénye : hogy a C. a. szerződés 3-ik pontjában az eladó által rendbe hozatni elvállalt követelések erejéig, saját s reája engedményezett Vághi Mihályféle követelésekből ugyan annyi összegeket a Makkoshetyei birtokon betáblázva íentarthatván, az ezen jognak megfelelő összegek is a kielégítési sorozatba felvétessenek; miután a követelt jogot tartalmazó C. a. szerződés a végrehajtás alá vett birtokra telekkönyvi leg be uem jegyeztetett, s igy a Makkoshetyei birtok tjkö.'tyvében előforduló hitelezők jogait nem érintheti, a kielégítési sorrend megállapításánál figyelembe nem jöhetvén, Nérey Antal ez érdembeni fölfolyamodásáuak hely nem adatik; e-iyébbiránt az e. b. az árverési feltételeket s árverési határidőket, ugy a kielégítési sorrendet megalapító végzése, az alap nélküli semmiségi panaszoknak elvetése mellett oly módosítással : hogy a végrehajtatónak 5-ik sorrendben felvett követeléséből csak szükség esetére levonatni rendel" nnn " • ^" ' megvett felső szopori birtok...