Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 87. szám

Pest, kedd 1863. nov. 17. 87. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kül törvényhozási szemle (1860—1862.) IV. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. Udvari rendelet — Hivatalos tudnivalók. iiüí törvényhozási szemle (1S(M)-1862.) IV A törvénykezési jog lényeges kiegészítő részét képezi az ügyvédi rendszabály, melynek jelentősége annál nagyobb, minél fontosabb azon szerep,mely a törvénykezés terén,a bíróságok mellett s nem alattuk, a jogvédeknek minden államban jutott. Azon üdvös siker, mely a törvénykezési reformoktól váratik, azon feltételtől függ, bogy az ügyvédek a törvénykezés igényeinek megfelelni képesek s arra képesitettek legyenek. A legszabadelvübb reformok, a valódi nyilvánosság és szóbeliség nem hozhatják meg üdvös gyümölcseiket, a legjobban betöltött bírói állomások nem elégithetnek ki, ha azokhoz az ügyvédi rend kellő kifejlődése nem járul; ha különösen a szellemi képesség nem biztcsitatik; ha az ügyvédség viszonyai szabadelvűén nem szabályoztatnak; ha szabad, korlátlan tevékenységük gátoltatik; ha anyagi érdekek által a buzgalom s ösztönök ki nem fejtetnek. — Ezen fontosságot tanúsítja, mikép a törvénykezés reformjaival rendesen az ügyvédi rendszabáfyozás is karöltve jár, mire mutatnak ez időszakból a belgiumi (1862-b.), b a de ni (1862.), koburgi (1862-i törv.), veimári (1862 i), m e i n i n g e n i (1862-i törv.), Porosz (1862-i terv.) ügyvédi rendszabályok. — A hiányok, melyek e mozzanatokat előidézik, még mindig számosak, és pedig nemcsak, mint némelyek hiszik, Austriában s a német államokban, hanem Belgiumban s Francziaországban is. A gyökeres reform, bár mily szükséges lenne is, ugy mint a törvénykezési rendszerben, még nem érvényesítetett az ügyvédi rendszabályzatban. — A fő kérdések, melyek körül forognak a viták, és a reform szükségei, különösen következők: az ügyvédi hivatás egysége, szét nem szaggatottsága; az ügyvédség szabaddá tétele, helyhez nem kötöttsége, a munkadíj szabad meghatározása, ügyvédi testületek rendezése. E kérdések körül az ujabb codificatio állása következő. — A jogvédeknek procuratorokra (a v o u é s), kik a per Írásbeli és előkészítési felszerelésével foglalkoznak, — s ügyvédekre (avocats), kik a szóbeli tárgyalásra hivatvák, felosztása, bár az a perlekedőknek tetemesb költséget, s utánjárási időveszteséget, de a pervezetés öszhangzó egységére is hátrányokat okoz, a belga ügyvédi rendben (294—338. cz.) most is fentartatott, daczára annak, hogy megszüntetése a különben franczia intézményeket követő rajnai tartományokban semmi hátránynyal sem járt; miért az uj német rendszabályok sem fogadták el.— Az ügyvédi dijazás körül mindinkább tisztulnak az eszmék s a helyesebb s igazságosb elvek alkalmazása terjed el; azon régi s a munka ösztönre, főleg a nagyobb szellemi munkásságot s búvárkodást igénylő ügyekben felette károsan ható szabály, mely a legnemesb szellemi munkákat, mint a kenyérsütők készitményeit, taksák alá vetette, s az ügyvédi dijakat a bírói önkény határozata alá rendelte, már jóformán szokáson kívülivé lesz. Helyébe majd mindenütt azon szabály hozatik: hogy a dijat a bíróságon kivül az ügyvéd határozza meg, és aziránt felével szabadon egyezkedhessek ; mint rendeli ezt nem csak J a fr alapú belga ügyvédrend (330. cz.), hanem a co burgi (29. I %) s részben a veimári is (13. § ), csakhogy ez a díjjegyzéket előbb a hatóság által megvizsgáltatni rendeli; ellenben a badeni egészen a régiben maradt, megtartva (12. §) a nemesebb buzgalmat lenyűgöző díjszabályt. A hatóság közbenjárását az előhaladottabb thozások csak összeütközés eseteiben érvényesíttetik, és pedig részint az ügyvéd kamaráét, mely akkor a dijt a munka belbecse s természete, a peres tárgy értéke, fontossága szerint határozza meg, részint a biróságét, igy Belgiumban (330. cz.) K ob u r g b a n (20 — 27. §§.), a kamara közbenjötte mindkettőnél feltételeztetvén ; mig a b a d e n i azt csak akkor rendeli, ha a felek véleményét kérik ki. Az imént említett ügyvédi kamarák, egyletek intézménye is mind inkább terjedez, abban a szabadelvű törvényhozások s nemzetek, nem, mint némely a balitéletek s elfogultságnak nagyon is hódoló hazánkfiai, valami középkori czéh testületet és egyedáruságot, melyhez azoknak épen semmi közük, hanem oly testületet látván,mely a testületi szellem (esprit de corps) kifejtése, a társak feletti ellenőrködés s felügyelet, felek s jogvédeik, vagy ezek közti közbenjárás, sőt a jogi törvényhozásra való befolyása által is, igen üdvös társalmi hasznokkal kinálkozik. Ez okból elfogadták azt nemcsak a belgiumi, kóburgi, veimári, hanem a meiningeni s a retrográd szellemű badeni ügyvédi rend is. Az érintett czélok kifejtésére biztosítékul szolgál már az is, mikép a kamara (tanács) tagjai s elnöke magok az ügyvédek gyülekezete által választandók (B e l g. 306. K o b. 39. §.) összehivatik rendesen az elnöktől, Belgiumban (307.) a főallamügyésztől is. Koburgban 3 tag kívánatára is. Hivatás körükhöz tartozik kiválóan : felügyelet az ügyvédi jelöltek felett; az ügyvédi dijazás iránti s ügyvédek közti viszályok kiegyenlítése, fegyelem kezelése, szegények védelme iránti gondoskodás (Be lg. 310—323. cz. Kob. 48—56. Bad. 22 — 30. §.) átalában az ügyvédi osztály érdekeinek képviselése (W e i m. 38. §. K o b. 36. §. B a d. 30. §.) s e czélra javaslatok s kérelmek felterjesztése (K o b. 51. §.) továbbá vélemény adások bizonyos ügyekben, codificationalis mozzanatokban, a bírósagok vagy kormányközegek felhívására (Bad. 28. §. Kob. 51. §.) fegyelmi büntetések kiszabása az ügy védek visszaélései, az ügyvédi kötelességekkel s hivatása méltóságával ellenkező viseletük miatt, melyek intés, dorgálás, bírságok — Badeniként 300 frtig — felfüggesztés (Ko b. 56. §. két s B elg. szerint 1 évre, Badeniként3 hótól 3 évre), végképi kizáratás,melyet a Belga ') szerint csak együtt a feltszékkel határozhat, Badeni szerint (35. § ) az igazságügy minister de — mint a belga, koburgi, badeni stb. rendeli, mindig kellő védelem, s perorvoslat használata mellett; Badenben nem nyilvános tárgyalással; továbbá hivatásához tartozik : befolyás, illetőleg véleményezés az ügyvédek kinevezése, elhelyezése stb. eszközlésére, igya veimari, porosz és koburgi szerint, utóbbi a kinevezést elutasithatlannak rendelvén, ha a kamara ajánlá (2—4. §.) s az első ]) Itt különösen akkor, ha az ügyvédek ügyvédkedésük megszüntetésére összebeszélnek. 87