Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 86. szám

382 Végre a német codificatio részéről 3) ki kell emelnünk az ausztriait és a német, közbirodalmit; az elsőt főleg nem csak azon közeli és szoros viszony folytán, mely köztünk fennforog ; hanem azon meglepő reform haladás miatt is, mely azt jellemzi. Mig az 1858-i perrend terv, melyet a bécsi ministerium készítetett, egészen a régi elavult jogtanok kifolyása volt, semmi nyilvánossággal, csak a bagatell ügyekre szoritott protocolaris szóbeliséggel, a biróság mindenre kiterjedő gyámságával, a régi pedáns, és szigorú bizonyitéki szabályokkoz való kötöttséggel stb. stb. — addig az 1861 -i uj t. javaslat egészen a szabadelvű iskola vivmányainak színvonalán áll. Jellességét tanusitja maga azon tény, mikép a uémet köz birodalmi törvénykezési rend codifícálásánál, a haunovérai szolgál ugyan fő alapul, de együtt a bajor és osztrák tervekkel , melyek szinte kiindulási pontokul vétettek. De tanúsitják azt alapelvei is, melyek, a szinte mintájául szolgált franczia rendszer szellemében szinte a közvetlenségen alapuló szóbeliségben, nyilvánosságban, szabad birói meggyőződésben stb. rejlenek— jóformán öszhangzólag a fent ismertetett bajor tervvel, melytől leginkább abban különbözik, mikép az Írásbeli előtárgyalást nem bizza egészen az ügyvédekre s törvényszolgákra, hanem a biróság közbejöttével eszközölteti. Az államügyészséget magánjogi ügyekben nem fogadta el. A német öszbirodalmi terv, melynek készitésére 1861. Hannovérában bizottmány ült össze, szinte a közvetlenségre fektetett szóbeliséget s nyilvánosságot fogadta el. Az elsőnek lényegesb szabályai : a szóbeli tárgyalást előlegesen Írásbeli előzi meg, mely rendesen 2 s kivételesen s engedély mellett 4 irat váltásból áll; a kereset Írásban a bírósághoz benyújtandó, mire az által határnap kitűzendő ; a többi periratok közlése biroságon kivüli; melyek jogi fejtegetést nem tartalmazhatnak, mi alatt azonban a lényegesb törvények s azok magyarázatára szolgáló irodalmi tekintélyek s birói döntvények idézését nem kívánták értetni; továbbá a biróság a kereset vizsgálatába nem bocsátkozhatik, tehát azt tárgyalás előtt el sem utasíthatja ; az Írásbeli állitások a szóbeli tárgyalásnál megváltoztathatók ; mely eltérések a felek kívánatára azonnal Írásban vagy jegyzőkönyvben megalapitandók, mit a tszék is elrendelhet; a tárgyalás vezetése, mint a bajor tervben, az elnököt illeti, kire azonban azon jog, hogy a beszédek hosszadalmasságát gátolhassa, nem ruháztatott; hasonlóan a kérdezési jog is — miudenre nézve, mi által az ügy felvilágositása,viták kiegészítése, s a tényállás megalapítása eszközöltethetik ; a felek személyes megjelenése elrendeltethetik, mi mint Fr. honban az ügyvédek iránti bizalmatlanság jeléül nem vétethetik. — A n y il v á n o s s á g szempontjából szabály leend : hogy az csak a házassági perekben kizárandó ; különben pedig mindkétfélnek öszhangzó, vagy az államügyész indítványára, vagy hivatalból, ha az erkölcsiség vagy közrend veszélyeztethetnék. Ez egy közös minden német államra kiterjesztendő perrend tervezete, mire nézve ki kell azonban emelnünk, mikép annak czélszerűsége s kivihetŐsége iránt számos elsőrangú jogtudósok, mint Bluntschli, Mittermaier *) kétkednek. Mint a schwei3) A német országon kivüli törvénykezési codiílcatió terén ez időszakban csak az 1860-b. életbe léptetett olasz királysági tűnik elő, mely az or. gyűlésen kivül a kormány által készítetett, s mely némi változtatásokkal egészen a fr. rendszer elveit követi. Minthogy azonban ez megállapodottnak nem tekinthető, már is bizottmány működvén egy uj perrend terv készitésén, a részletes ismertetését az állandó codex létesítésének idejére hagyjuk. Ki kell azonban emelnünk, azon érdekes jelenséget, mikép számos olasz juristák az uj codex mintájául a Hannovérait sürgetik elővétetni. *) Mint számosan a Juristentag 2-ik összejövetelében is. 1. Verhandl. des 2. Juristentags. Dresden. czi juristák s államférfiak, az 1862-i zürichi gyülekezetük szerint, egy minden Cantonra alkalmazandó közös perrend tekintetéből; ugy a nemetek is hazájokra nézve, az egyes részeik közt az erkölcsökre, szokásokra, állami s jogi intézményekre fenforgó különbségeket, — a saját nemzeti autonomiájukhozi buzgó ragaszkodáson kivül — oly fontos akadályoknak tekintik,melyeken egy közös perrend sikere könnyen hajótörést szenvedend. Erre nézve csak az a megjegyzésünk, mikép ha a németek, kik még is egy nyelvet beszélnek, ugyanazon történelmi kifejlődéssel, s nemzeti mult emlékeivel birnak, az ily jogi azonositást nem helyeslik, s majd kivihetetlennek tekintik; hogyan gondolhatják mégis ugyanők kivihetőnek ily jogi s állami amalgamisatiót egy tőlük egészen különböző, mind társalmi, mind állami szokásokban, s történeti kifejlődésben is eltérő nemzet irányában; vagy hogyan kívánhatják azt azon nemzet irányában, mely a nemzeti autonómia iránti ragaszkodásában utánuk bizonyosan nem áll. fiiuriüi Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 819. Gróf Wolkens.eiu Antal csődtömege gondnokának, illetőleg az ennek helyébe lépett kassai cs. kir. pénzügyészségnek, Almásy Manó ellen 4830 írt ir. perében végeztetett : Az 1840. XV. tcz. II. K. 134. §. szerint halasztást megengedő végzések tekintetében a felfolyaniodási perorvoslat kizárva nem lévén, az 18G3. é. aug. 3. 3819. sz. a. kelt elutasító végzés feloldatik, s ennek folytán a 3316. sz. határozat vizsgálat alá vétetvén, miután a í. é. jul. 14-ére kitűzött tárgyalás meg nem tartatván, alperes illetéktelenségi kifogását szabályszerűen elő sem terjesztheté, miután továbbá a kereset tárgyát képező eredeti kötelezőnek felsőbb helyre lett felterjesztése által a megengedett halasztás eléggé indokoltatik, ezen utóbbi végzés ellen irányzott alperesi semmiségi panasznak hely nem adatik, s az iratok további intézkedés végett stb. (1863. sept. 30. 9970. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) 820. Balogh Istvánnak, Paur Iván s Török János e. 100 írt előfizetési pénz visszaadása ir. peres ügyében Ítéltetett: Alperesek kötelezettségét az előfizetők,s igy felperes irányában is, egyedül és kizárólag az A. a. felhívás határozván, miután ezen felhívás szerint alperesek AVerfer Károlyt a pénz felvételére megbízták, s miután ennek következtében felperes leánya a keresetbe vett 100 frtot Werfer Károlynál le is tette, s a ,Szécsényi Album' eddig sem állitatott ki, miután továbbá alperesek a szavatosra való hivatkozással, az id. törv. szab. 85. § hoz képest elkéstek, ennél fogva alperesek a megbízott tettéért, az akkoriban érvényben volt polgári törvénykönyv 1017 — 1019. §-ai értelmében felelősek lévén, a keresetbe vett 100 frt s az 1862. é. jun. 6-tól mint a per kezdete napjától számítandó 6% kamatokat felperesnek 15 nap alatt lefizetni köteleztetnek; a perköltségek az Ítéletek különbözősége miatt, kölcsönössen megszüntetvén, ekép megváltoztatván az eljáró tszéknek Ítélete, a per stb. (1863. sept. 29. 1434. P. sz. a. Előadó : Berzeviczy Manó ktb.) 821. Révai József és többeknek, Faragó Anna Bencsik Lászlónő elleni per megszüntetési és zárlat feloldási perükben Ítéltetett : Minthogy jelen ügyben, melynek tárgyát főleg a per megszüntetési kérelem teszi, a zárfeloldás kérdése azon permé és igy mellékes tárgynak te* n ^-.r > .