Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 86. szám

Pest péntek 1863. nov. 13. 86. szám, Ötödik évfolyam. TOráraÉKI CSARNOK, - •—^rzzmrT : :__ i--^rmz z^zrzrz^r^============ ~' Tartalom : Kül törvényhozási szemle (1860—1862.) III. Vége. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. - Hivatalos tudnivalók. Kül törvényhozási szemle(1860—1862.) III. (Vége.) A nyilvánosság és szóbeliség azon főtekintetek, s kiindulási szempontok, melyekre irányoztuk kiválóan a törvénykezési reformok körül eddigi szemlénket; s ezek azok, melyekből a m e i n i n g e n i (1862-i) codex terv ismertetésénél kiindulva, ezt a fent ismertetteknél kevésbé tökéletesnek kell nyilvánítanunk ; minthogy az a szóbeliség s nyilvánosság elvének keresztülvitelében, alkalmazásában tetemes hátramaradást nyilvánit. A nyilvánosságot igen szük határok közé szoritotta, midőn azt (90. §.) a házassági ügyekben végkép kizárta, s midőn feljogositá a bíróságot, hogy azt akár a felek megegyezte folytán, akár hivatalból : az erkölcsiség, gyöngédebb viszonyok, s közrend érdekéből bármily más ügvekben is kizárhassa, mi azt különösen a birói önkénytől nagyon is függővé teendi Az aggályok főleg a magán vagyon, s hitel viszonyok érdekeiből merítettek, azokat a nyilvánosságra hozatal által veszélyeztetni vélvén ; habár Anglia, Holland stb. kitűnő kereskedelmi élete a tkezési nyilvánosságnak semmi hátrányát sem tanúsítja az üzlet s hitel érdekeire ; mint nem a német államoké sem p. o. Hannoveráé, Oldenburgé stb. hol a nyilvánosság szinte kellő terjedelemben érvényesítetik. —• Hasonlóan a szóbeliség igényeinek sem felel meg kellően, mert az Írásbeliség rendszerének nagy túlnyomosságot ád ; midőn rendeli, hogy a felek az előleges Írásbeli eljárásban perirataikat be nem adván,önkénytes beismerés terhe alá esnek; hogy a szóbeli tárgyalás, mely csak végtárgyalásnak neveztetik, egy bírósági tag, mint előadó előterjesztése által veszi kezdetét; mire a felek kikérdezése s csak azután következik a szóbeli előadás, s hogy ennek az előtárgyalás lényeges változtatására nem lehet kiterjedni; továbbá, hogy a kereset szóbeli tárgyalás előtt is per decretum elutasítható; mik mind ellenkeznek a szóbeliség alapelvével, mely szerint csak a bíró előtt közvetlen előadottaknak lehet s kell az ügy eldöntés alapjául szolgálni. De hiányai még, hogy a közbeeső bizonyitéki végzések felebbezésének elismert szükségű kizárása el nem fogadtatott; hogy a bizonyolásra nézve a birói szabad meggyőződés elvét magáévá nem tette; ') hogy a házastársakat egymás ügyeiben átalánosan tanú képteleneknek rendeli (70. § ) a hogy az eskü felajánlás eseteit lehetőleg még össze nem szoritotta (104. §.) Szászország, mely a magánjogi codificatio terén oly kitűnő haladást tőn, nem maradhatott el a törvénykezési jog szabadelvű reformjában sem.Ennek világos tanúsága 1861-i kormány terve, mely egy átalános rész előbocsátása után, a különös részt 3 osztályba sorolta t. i. a rendes eljárásról, a rendkívüli u. n. sommás perlekedésről, s végre a választott bírósági törvénykezésről; összesen 1563. §§-t tartalmazván. E nagy terjedelem igazolására ') Ámbár erre fontos előlépésül tekintendő a 108. §. mely szerint a teljes bizonyíték a kül jelenségek, s több nem teljes bizonyítékok összejötte által is megalapítható. szolgált, mik ép az átalánositás, mely a magánjog codificálásában — bizonyos fokig — nagyon czélszerű, a törvénykezési jognál nehezebb, sokszor alig lehető; mert ennek, leginkább formaságokban alló szabályai bizonyos átalános elvek alá alig rendelhetők ; mert azok, mint az anyagi jog érvényesítésére vezető eszközök sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint a magánjog rendeletei; s mert épen azért a bírótól nem lehetne követelni, hogy oly nagy alkalmazási esetek tömegében, minden esetnél az átalános elvek kutatásával foglalkozzék, 2) mi a gyorsaság érdekének nagyon is ártana. — A mi e terv jellemét illeti, azt eléggé kitünteti az, mikép mintájául a hannovérai s bajor uj codexek szolgáltak; elfogadva a nyilvánosságot, és a közvetlenségen alapuló szóbeliséget, mely az ítélet hozatal egyedüli alapjául szolgáland és pedig annyira, mikép a szóbeli tárgyaláson felperes keresetét, bár azt már közié ellenfelével, ujolag előadni tartozik ; sőt az írásbeli előtárgyalásra sincs kötelezettség, mert alp. azt elfogadni nem tartozik (882. §.) vagy ha az elfogadtatott, annak minden közlései a bíró előtt viszszavonhatók. A szóbeliséget pótló írásbeliség csak a nagy terjemű s bonyodalmú ügyeknél alkalmazható (886. §.) mint ugyanakkor a bizonyölási — különben szinte szóbeli — tárgyalásnál is. és pedig nem csak a felek kértére, hanem a bíróság belátásából is (1043. §.) A bizonyölási rendszere jelességére mutat; hogy a bizonyitéki erő mérlegezésénél a biró szabad meggyőződését követheti; hogy az összetett bizonyítékok teljes kivilágításra képesitvék; hogy a tanúskodásra képesítettek számát kellően kiterjeszté, arra bocsátathatván azok is, kik a per kimenete által érdekelvék; hogy egy aggálytalan tanú vallomása is, kapcsolatban más nem teljes erejű bizonyokkal, teljes bizonyolást nyújt; hogy az esküre nem bocsáthatók, vagy erre nézve aggály alá esők, mint felvilágosítást adhatók, elfogadandók ; de ezek bár többen együtt is csak valószínűséget nyújthatva (625. §.) s hogy az eskü kínálás a benső tények p. o. dolus felett meg nem engedtetik (698.) ; míg másrészt a szakértők által roszaltatik azon szabálya , hogy az eskütétel helyett eskühelyetti biztosítás is elfogadtatik, s hogy az ellenfél átalános s különös kérdőpontokat írásban tehet (929. §.), mi igen káros időpazarlást okoz, s a szóbeliség által czélzott igazság felderitését tetemesen gátolja. Nem helyeseltetik az sem, hogy a közbeszóló végzések feljebbvihetését megengedi, mi a perhuzavonás egyik fő forrása. Megjegyzendő még,mikép a rendkívüli — sommás — eljárás jellegéül azt vette, hogy itt az írásbeliség kizáratik az előtárgyalásban is ; és ide tartozik : a birtoklási, bér s haszonbéri javak kiadása iránti, határigazitási, szolgalom megalapitási, zálogolási, árfelosztási, számadási, váltó, végrehajtási és felhívási per. 2) Buscli (szász feltörvényszéki elnök) : Entwurf einer l'rocesordnung. Archív f. civ. Praxis 1861. S. 29. Hol vannak szegény hazánkban a törvényszéki elnökök, kik tapasztalataikkal, búvárkodásaikkal a tudományos irodalmat gazdagítanák!? Mily szomorúdeverő ténye a tudomány iránti példátlan közömbösségnek — ha nem a tudománytalanságnak! 86