Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 85. szám

Fest, kedd 1SU3. nov. 9. 85. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : Kiil törvényhozási szemle (1SBO - 1862.) III. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Kül törvényhozási szemle (1860—1862.) III A törvénykezési jognak másik alkatrészét a törvénykezési eljárás szabálvzata képezi, melyre nézve a Német államok ez időszakban még kitűnőbb szabadelvű haladást tanúsítottak, mint a bir. szervezetnél: de mindig azon megjegyzéssel, mikép abban a franczia rendszer befolyása kétségbevonliatlan. Németországban e téren a szabadelvű kifejlődés, mellőzve a mindig franczia szokások s intézmények mellett megmaradt rajnai részeket — 1850 óta kezdődé; melynek fokozata szorosan akkép mérlegezhető, a mint a reform munkálatok közelebb vagy tátávolabb estek a fr. jogélethez ; habár ennek egyes hiányai javitattak is a németek által A kezdeményezés a fr. rendszer meghonosításában s ezzel a reformban, kiválóan Hannovérának érdeme ; miért azok, kik ez állam törvénykönyvét kiindulási pontul veszik, közvetlenül ugyan azt —• de közvetve mindig a franczia rendszert követik s utánozzák. E tényt hazánk codificatiójának sem lehetend ligvelem nélkül hagynia. A mi az egyes reformtényeket illeti : A bajor 1 S 6 2-i perrend t javaslat (1177. §-ból) különös figyelmünket érdemli, az, mely 1848 előtt még csak a szóbeli végtárgyalásban keresé a szóbeliség üdvös rendszerét, azon egyvelegben, mely sem a szóbeliség, sem az Írásbeliség tiszta jellegével nem birt, s egyiket sem elégített ki; és most határozottan a franczia rendszert fogadva mintául, a tiszta s valódi szóbeliséget fogadta el törvénykezési rendszere alapjául. Midőn ugyan is a nem csekély terjemben alkalmazott, s korunkban már egy jóravaló rendszerben sem nélkülözhető nyilvánosság elvén kivül — egy másik fő elvül a szóbeliséget állita fel, abban szorosan a bíróság előtti közvetlenség elvét alapitotta meg, azt t. i. hogy az Ítélet hozatal alapjául egyedül csak a bíróság előtt közvetlenül előadottak, tehát c^ak a közvetlen tárgyalások szolgáljanak; mi képezi valódilag a szóbeliség lényegét s hivatását. — A közvetlenségnek ezen alapelvéből folynak ki többi eljárási szabályai, nevezetesen : hogy az egész bíráskodás a szóbeli tárgyalásban öszpontosuljon ; hogy a bíróság alapul csak az itt előadottakat vegye ; hogy minden előforduló periratok mellékeseknek, s nem lényegeseknek tekintessenek, miből csak a keresetlevél vétetik ki; hogy tehát a felek közt netán előfordult előleges írásbeli tárgyalás, csak a szóbeli tárgyalás előkészítéséül szolgáljon (227. §.) miért az iratok elmulasztása a rendelt tárgyalások kizárását nem vonhatja maga után ; és a felek szóbeli indítványaik nem mellőzhetők azért, ha azok az Írásbeli tárgyalásban elő nem fordultak. — Innen is láthatni, mikép a bajor thozás is a szóbeliséget czélszerűen össze kívánja kötni az Írásbeliséggel, a menyiben a felek társasbiróságok előtti ügyekben a szóbeli tárgyalás előtt, az ügy felderítése végett egymással iratokat — mi csak kettő lehet —(mint Hannovérben) válthassanak, habár azoknak több mint előkészitő,felvilágositó erőt nem kíván is tulajdonítani. Erre nézve különösen jótékony leend a már említett conclusions motivées elfogadott intézménye, azaz a feleknek indítványaik, melyeket indokolva, az ügy jogj alapjainak kifejtésével készítenek, és a tárgyalás előtt legalább 3 : nappal (mÍDt Fr. országban) egymással viszonosan közölni — s a biróság elébe is tenni — tartoznak (218. §.) mert ez által az ügyvédek s bírák kellően felvilágositatnak az ügy állása, s azon kérdések iránt, melyek körül forog a vitás ügy, s az alapok iránt,melyeken az nyugszik. — Kivételesen nehezb esetekben, nevezetesen a számadási perekben (11 .§.) Írásbeli eljárás engedtetik. ]) Egy másik kitűnően szabadelvű szabálya az, mikép a feleket a birói gyámság alól kivévén, a peres eljárásnak bírói vezetése helyébe a felek sz abad mozgását, illetőleg rendelkezését állitá,az okra bizván, h ogy Írásaikat egymással kicseréljék, azok köztük s a biróság között nem a bíróság által közöltetvén, hanem a külön végrehajtók (huissiers) által, és a keresetet is nem kelvén a birósághoz beadni l) stb (91. §.) Minthogy azonban minden felügyelet kizárása káros lehetne, s az ügyvédek önkénykedésére vezethetne, mely baj Frankhonban nem kis mértékben fejlődé ki, ennek rendszerétől eltérőleg rendeli, nemcsak, hogy a törvényile g kijelölt alapokon, ügyvéd által szerkesztendő keresetlevél készítessék (204 §) hanem, hogy az a felperes által az idézés után legkésőbb 8 nap alatt a bíróságnál be is jelentessék (208.), a biróság őrködik, hogy az ügyvédek a folyamatba tett pereket gyorsan folytassák (229 ),azok az ellenkezőért fegyelmi büntetés aláesvén (1169 ),a késedelemért, perhúza vonásért,az iratok s inditványok beadásánál az illető ellenfelének kármentesítéssel tartozván (227. §.) A keresetnek oly fontosság tulajdonitatik, mikép ha felperes azt alperes nvilatkozata után a fődologban kiterjesztőleg megváltoztatná, annak alperes ellenszegülhet (156.) 3) E bajor tervnek egyik fénypontját képezi a bizonyitéki rendszer, melyben az a tényleges, valódi igazságnak (realismus) a formális igazság (formalismus) feletti győzelmét megalápitotta; a menyiben megszünteti azon szigorú szabályzatot, mely a bírót a bizonyolás jogi hatályának megítélésében lebilincseli bizonyos szabályokhoz, melyeket áthágnia nem szabad, habár az alatt az igazság szenved is ; és megalapította, hogy a bíró, mint Francziaországban, a bizonyítékok mérlegezésében, jogerejének meghatározásában teljesen szabad legyen, hogy csak azt köteleztessék valónak venni s Ítélni, minek valódisága iránt meggyőződést szerzett, az ily tényt valótlannak nem kelvén nyilvánítania ') Ez — instruction par éerit — divatozik Fr. országban is, de oly ritkán használtatva, mikép 1846 —1850 alatt évenként alig 70 esetben jött elő. a) Ezen rendszer, mely a francziáktól kölcsönöztetett, Brémában, Hannovérában, Rajnai tartományokban igen hasznosnak nyilvánult. Opperman archív, f. d. Civil Praxis. 3703. Bomh a r d : Die Civilrechtspflege. H e i n e k e n : Archiv. 37. B. Megjegyzendő azonban, mikép ennek lényeges feltétele az ügyvédség tökéletesb kifejlődésében és buzgó szellemében rejlik. 3) Ez nehezen leend hasznos; nem is egyez a szóbeliség elvével, hogy az irásbelileg előjött tételek a szóbeli tárgyaláskor megváltoztathatók ne legyenek, mi Francziaországban minden kár nélkül — divatozik. 85