Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 85. szám

.378 ha netán az a positiv bizonyolási szabályoknak mindenben meg nem felelne is. mint igényli azt a régi iskola, melyet követnek a német, austriai, s hazánk törvényei is. Kitünteti azt még az is : hogy a határidőket rövidekre szabta ; hogy a perorvoslatokat két fokozatú bíróságra korlatolta, mikhez még a semmitőszék járul. Sőt vannak részei, melyek a franczia rendszernél jobbak s tökéle tesebbek, mint nevezetesen az, hogy megszünteti az előleges kibékitési kísérlet kotelezetfségét, melynek Francziaországban sincs nagy haszna; hogy a kereset néma huissier által, mint Fr , honban, hanem a felp. ügyvédtől készítendő; hogy a rendes és sommás eljárású ügyek megkülönböztetése eltörültetik ; és hogy az Ítéletnek szerkesztését a biróságra bizza, a fr. eltérő szabály magok a fr. juristák ált al is rosz altatván. MindaHambur gi (1862-i terv.) mindabadeni (1862-i terv.) codificati-) ugyanazon a franczia jogrendszerből átvett alapelveken nyugszik, melyeket a bajor követett. A közvetlenségen alapuló szóbeliség fogadtatott el mind kettő által és pedig az egész bizonyitéki eljárásra is; minek czélszerűsége H a unovérában is fényesen biz onyult, az ottani szakértők tanúsága szerint; — az Írásbeliséget csak szükségből kivételes esetekre *) s előkészítésül az előtárgyalásra szorítván, a hamb. abban a jogi kifejtést sem engedvén meg. 5) A tárgyalás nyilvános, korlátozása vagy kizárása mindkettő által ritka kevés esetre szoritatván. 6) — Azonban kétségtelen, mikép a hamburgi a szóbeliség szellemének, s a franczia rendszernek határozottabban, tökéletesebben felel meg, mint a badeni. így különösen a szóbeli közvetlenség szempontjából; a menyiben a hamb. a szóbeli előadást mindenben az ítélet hozatal egyedüli alapjául jelöli ki, még akkor is,ha az az írásbeli közlésektől eltérne ; (37.) nem tevén különbséget az Írásban beadott keresetre nézve sem; míg a badeni a keresetlevél megváltoztatását csak akkor engedi meg, ha abba az ellenfél beleegyezik (17. cz.) mi pedig a szóbeliség lényegével ellenkezik, mert az egyedül a szóbeli előadáson kell, hogy alapuljon, miért azon kivétel Francziaországban sem ismertetik. —Ugyanazzal van ellentétben a badeni codexterv azon szabálya is, mikép a szóbeli tárgyalás az elnök i tényvázlat előadásával kezdődik s egy mindenre kiterjedő r e s u m é val végződik (15. §.) ennek hátrányai miatt 7) csak helyeselhető, hogy a hamb. azt elhagyva, kizárólag a felek előadásaival rendeli a tárgyalást kezdetni, mint be is végeztetni. A h a m b. a felek szabad intézkedhetése tekintetéből is tökéletesb, a mennyiben az előleges periratok közölte") A hamburgi (38. §) akkor, ha az előiratokból az ügynek bonyolodottsága a szóbeli tárgyalást lehetleniti, különösen (mint a baj or is) ha számadási per forog fenn s mindkét fél kivánja. A badeni ezt majd egészen a biró önkényére hagyá, midőn fe'jogositatott, hogy az nemcsak egyik vagy másik fél kértére, hanem hivatalból is elrendelhesse — bonyolódott esetekben ugyan a törvényszerint, de ezen kelléket a biró könnyen veheti a legtágabb értelemben is. Ez utóbbit a h a n n o v. (207. § ) sem ismeri. 5) Belgiumban, Frankhonbau átalános szokás a törvényeket, döntvényeket röviden idézni, irodalmi tekintélyekre hivatkozni. Es ez inkább hasznosnak mint károsnak mutatkozik. 6) A badeni szerint ily kivételek : ha mindkét fél kivánja; ha az egyik kivánja a házastársak, vagy lemenő ágoni rokonok közti perekben ; és ha a biróság rendeli közbotrány elkerülése végett. A hamburgi még ennyi kivételt sem tesz, a nyilvánosságot csak akkor zárván ki, ha azt a közerkölcsiség igényeli (2. §.) 7) A biróság tagjaira ezzel könnyen befolyás gyakorolható ; azok elfogultsága okoztathatik ; főleg hol az elnök tekintélye nagyobb ; s igy a törvény azon czélja, hogy csak a felek előadásai bírjanak döntő erővel, kijátszatik. Ez Fr. honban sokszor tapasztaltatik. tését,nem a biróság által,s ennek végzése folytáu,mint a badeni. hanem egyszerűen a h u i s s i e r e k által rendeli teljesítettemért azok nem képeznek biráskodási actust, csak a felek kölcsönös felvilágosítására szolgálván ; miért még azt is megengedi, hogy viszonos megegyezéssel azt az ügyvédek magok huissierek nélkül végezhessék.— A Hamburginak kitűnő jellegét képezi az is, mikép a bizonyolás felett a biró egészen meggyőződése szerint határozhat (65 §) kétségben eskütételt rendelvén. Különben a b a d e n i egyes szabályaiból még megemlítendő k : a kereset mindig írásban beadandó ; a biró a kereset vizsgálati jogával, mit a Fr, bajor, belga stb. rendszer nem ismer, van felruházva, t. i. ha az törvényen nem alapulna (275.) vagy ha a biróság illetéktelensége tűnnék ki, a (274.) p maszlott meg nem idéztetik. Különben alperes megidézése következik, b) legalább négy heti határidővel (7. §.) minek első felébjn köteles az ellenbeszédjét ellenfelével közleni, ki ismét a tárgyalás előtt legalább 3 nappal köteles válaszolni. Ott a felek magok tarthatják előadásaikat, de mindig egy ügyvéd kiséretébea (2. § ) °) és azokban pótolhatják, mit az előiratokban elhagytak. Az ügyvédek az elnöki zárbeszéd kitételeit kifogásolhatják, ha előadásaik hibás felfogásán alapulnak. Tárgyalási jegyzőkönyv vezettetik, mibe felveendő, mi a tényálladék megalapítására szolgál, ha az előiratokban nem foglaltatnék, mint az is, ha semmi uj nem hozatott fel a tárgyalásnál. Az ügyvéd az újonnan felhozottakat írásban is benyújthatja, s követelheti, hogy a jkönyvbe szószerint is bevezettessék (1$. §.) A tszéki elnök vezeti lu) a tárgyalást, osztja a szólhatási rendet, gátolja a szenvedélyes s hosszadalmas beszédeket és a felekhez, kérdéseket intéz, kik azonban szinte tehetnek egymáshoz kérdéseket. Az Ítélet hozatal titkos tanácskozásban történik. Ha azonban akkor a bírák valamely lényeges előadás értelme iránt meg nem egyeznek, a fejek újra meghallgatandok. (Folyt, köv.) htirijii ítéletek. T>lagánjogi ügyekben. A kir. Hétsz. táblán. 76. Néh. báró Orczy Lajos csődtömege gondnokának, báró Orczy családé. 9726 frt 56;i/i kr., illetőleg 5330 frt 27 y4 kr. ir. perében Ítéltetett : A felp. által felmutatott B. okiratból kiderülvén, miként alperes mint a s) Francziaországban, Belgiumban csak az írásbeli előleges szóváltás után határozza meg a biróság a szóbeli tárgyalás határnapját, az okból, mert azt, hogy mikor van az ügy kellően elkészítve a tárgyalásra, előre nehéz meghatározni; különben elhalasztásokra stb nyujtatik alkalom. Másrészt azonban az, hogy Fr. honban a szóbeli tárgyalás előtt az ügy rendesen sokáig hever az ügyvédek kezei közt, épen annak tulajdouitatik ; miért a H an o v é rí is előlegesen rendeli a tárgyalási időt meghatároztatni, és ez ott jótékonyan hat a per huzá vonás meggátlására. B r e i tling: Ertahrungen über die Wirksamkeit der Hanov. procesord. Archív f. civ. Pr. 1861. I 9) Az ügyvédi kényszer alól kivétetnek a törvény tudok, kik saját s családaik ügyeiben önmagokat képviselhetik. ,0) Az elnök ezen vezetési joga Fr. hunban minta biró hivatásával, s a szóbeli tárgyalás rendszerével össze nem férő, nem ismertetik, s a b a j o r codex sem fogadta el. H a n n ov é rá b a n azonban szinte elfogadtatott, és a szakértők szerint kedvező sikerrel; annak tulajdoni tátik, hogy a biró nem válik a felek s jogvédek önkény tárgyává, hogy a hoszadalmasság gátoltatik, bogy a tárgyalások, uj határidők végtelenig nem szaporitathatnak. Nagy hiánya badeninek az t ivées intézményét el nem fog.