Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 84. szám

Pest, péntek 18(>3. nov. 6. 84. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kül törvényhozási szemle (1860—1862.) II. (Vége.) — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Irodalmi értesítő. Hiil törvényhozási szemle (1860—1862.) II. (Vége.) Ami Németországot illeti, itt ez időszakból a B a d e n i (1862-i) Bajor (1860. nov. 10.) M e i n i n g eni (1860 — 62-i) Hamburgi (1862.) nevezetes biró szervezeti reformok ugyan; de a részletekben még több nemű hátramaradást nyilvánítván, a franczia s azt utánzott olasz, belgiumi rendszerek szabadelvű tökélyére még mindég nem emelkedhettek. Badenben már 1840 körül munkába vétetett mint a perrend, ugy a bírósági szervezet is ; de az 1845-i 1847-i tervek megbuktak ; mig az 1861-i 1862-b. törvényül szentesitetett. Alapelvei a következők. A bíróságok minden fokon csak a törvénykezésre szoritatnak, mi a közigazgatástól el kü 1Ö n ö z te t e 11; minek rendkívüli haszonossága, mind a bíráskodás függetlenségére , mind gyorsaságára, ugy szólván már mindenütt Némethonban is elismertetik, habár nem a franczia terjedelemben. — A legalsó fokon is társas bíróságok (tszékek) léteznek ; de akkép, hogy csekélyebb ügyekben egyesek (u. n. amtsgerichte ') ítélnek, és pedig 200 frtig , mely öszvegre hatáskörüknek felemelése számosaktól elleneztetett s 150 ft öszveg inditványoztatott; de ez mellőztetett főleg takarékossági érdekből, miután 200 frt öszveg mellett a perek nagy száma egyes bírákhoz jutván, a tszékek teendője tetemesen fogy,s ez nevezetes költség kímélést eredményez. Az első f. biróságok közt kereskedelmi tszékek is vannak, melyekre nézve megalapitatott,hogy csak ott állitassanak, hol a forgalom szükségei igénylik. — A felebbezési biróságot nem külön feltszékek, hanem szinte az imént emiitett takarékossági czélból, az e. b. tszékek osztályai képezik; mi pedig a felebbvitel czéljainak, az irántai bizalomnak távolról sem felel meg. Tapasztaltatott ez már Frankhonban, hol bizonyos vidékeken, melyektől a feltszék távolabb esett, ez okból arra szinte az alsó tszékek tanácsai alkalmaztattak,de a rosz siker miatt 1856-bmegszüntettek. Hiány az is, mikép a tszékek polgári ügyekben eljáró bírái bűnvádi ügyekben is bíráskodnak; hogy az államügyészség csak bűnvádi s házasság elválási ügyekre terjed ki, nem a magánjogiakra is, mint más előhaladottab államokban; és hogy a 3-ik f. bíróság nem semmitő szék, melynek eszméje elvettetett, daczára az ujabbkori kedvező tapasztalatok s üdvös példáknak. Bajorországban az 1860. nov. 10. törv. folytán lépett életbe egy szabadelvű s korszerű alapokra fektetett bírósági rendszer. Meg kell — a szabadelvű párt buzditó példájául — említenünk, mikép nincs német állam, melynek a tkczési reform kivitele, annyi küzdelembe került volna — mint a bajor nemzetnek. Ennek az már 1848-b. biztositatott ; 1850-b. 1855-b. 1856-b. készültek is törv. javaslatok; de vagy retrográd szellemben, melyek a nemzet köz érzülete ellenében nem létesitethettek; vagy szabadelvűek J) Elismertetett mikép a békebiróságok e helyen sokkal czélszerübbek. voltak, s ezek a reactio által lettek megbuktatva; ürügyül kiválóan a költség szolgálván, melybe a rendszer kivitele, az alapul vett igazságszolgáltatási teljes elkülönzés folytán, kerüleodett; valósággal azonban az absolutismusi politika érdekeiből, melyek mindenkép arra törnek, hogy minden hatalom, minden befolyás a központi hatalom kezei közé öszpontositassék, melyek tehát nem akarják tűrni, hogy az igazságszolgáltatás s biróság a politikai kormány békóiból függetlenségre felszabadítsa magát, mind ezt a hatalom eszközeiül kívánván megtartani.Az 1861-b. végre még is keresztül vitt szervezeti reform csakugyan a minden államban üdvösnek bizonyult N o t á r i á t intézményével a közigazgatásnak biróságtóli elkülönözésén alapszik, ámbár nem oly teljesen mint Francziaországban, mi kívánatos lett volna ; meghagyatván még a bíróságoknál: a telek-jelzálog, gyám s gondnokság, hagyatéki ügy s az okirat bizonyolás némely esetei. Továbbá az alsó fórumon is társas biróságok Ítélnek ; de egyesekkel, kik az u. n. Stadt- s Amtsrichter-ek,tehát békebirák nélkül. Hatáskörük szűkebb mint Badenben, némely sürgős vagy jelentéktelenebb ügyeken kivül csak 150 frtig Ítélhetvén, kivévén, ha a felek magokat alávetik. 2) — Felettük külön —- az egyes biróságoktól felvitt ügyekben véglegesen itélő — feltszékek állanak, s egy legfelsőbb tszék, mely semmitőszékül szolgál. A meiningeni (1862. jul. 16. törv.) szervezetről csak azt emeljük ki, mikép az a fent ismerteitekkel lényegileg megegyezvén, szinte azon üdvös elven alapszik, mikép az 1-ső fokon is t á rsasbiróságok Ítélnek. Az egyes biróság csak csekélyebb ügyekre szoritkozik, és pedig mivel az eddigi 300 frtig terjedő hatáskör igen nagynak s károsnak tapasztaltatott, 175 frtig való leszállítással. A Hamburgi 1862-i törv. javaslat nem csak az oly sok tekintetben ajánlható békebiról intézményt ismeri,hanem a külön végrehajtókat is, kik Németországban, daczára túlnyomó hasznosságuknak, még kevéssé terjedtek el. Az Ítéletek végrehajtása a biróság hatásköréből, mint nem bíráskodási tény elvétetik, s külön szakértő egyénekből álló végrehajtási hivatal által eszközöltetik. — A béke birák a városon kivüli vidékekre alkalmaztatnak, kik 30 mark. felebhezés nélkül Ítélnek; azon sajátságos szabálylyal. mikép itélet hozatalra 3 békebirónak kell közre működni; és hogy a felek itt nem képviseltethetik magokat. A városban helyüket járásbirák pótolják, kik 500 mark. terjedő s a bértartozások s jelzálogi kamatok iránti ügyekben Ítélnek. — A tszék az itt nem emiitett ügyekben e. bíróságilag ítél, és 60 mark. haladó kereseteknél a járásbiróságoktóli fölebbezésekben. Helyben nem hagyott ítéletek felett egy feltörvényszék ítél. A kereskedelmi tszék változtatlanul marad. — E reform által a különbféle kivételes, s^kiváltságos biróságok, melyek mint a hűbériség kifolyásai korunkhoz épen nem illenek, megszüntettetnének és a jogrendszer tetemesen egyszerűsitetnék. 2) Érdekes azon szabálya, mikép azon ügyekben, melyeknél a törvény csekélységük folytán a társas biróság eljárását nélkülözhetőnek találta, a felek azokat a törvényszék elébe nem vihetik; mi bizonyosan hasznosnak nyilvánuland. 84