Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 84. szám

374 Mielőtt a bírósági reformok szemléjét befejeznők, még egy­ről kell megemlékeznünk, mely előhaladott szelleme által annál meglepőbb, minthogy oly államból jön, mely az absolutismus, tes­pedés s retrográd szellemű intézmények legmegrögzöttebb tanyájá­jának tekinthető. Értjük az Orosz 1861. sept. 29. kihirdetett bírósági szervezetet. Megismertetése nem lehetvén minden érdek nélküli, azt adjuk a következőkben. Jellemzésére szolgálhat, mikép intézményei között, az európai jogrendszer értelmében, a békebi­rák, államügyészség, notariát, külön végrehajtók, ügyvédi kama­rák, sőtt az esküdtszékek is helyet foglalnak; s mikép alapelvéül szinte elfogadtatott : hogy a bíráskodás a közigazgatástól elkülö­nöztetik; és hogy a biróságra nézve az osztályok között a jog­egyenlőség érvényesítetik. — A bíróságok ezek leendnek : első fo­kon : béke bírák és törvényszékek; tartományi feltörvényszékek, melyek mindenike több osztályból álland ; és legfőbb fokon semmi­tőszék,melyet az államtanács (Senatus) helyettesit. — A békebi­rák, kik nem kineveztetnek, hanem 3 évenként osztálykülönbség nélkül a lakosok által választatnak, a bűnvádi s magánjogi cseké­lyebb ügyekben! bíráskodásra hivatvák, hozzájok tartozván még, hol közjegyzők nem léteznek, bizonyos okirat bizonyolások ; és a hagyatéki, gyámsági s birtok átadási ügyek. A megválaszthatásra 25 év kor, ingatlan birtok,s felsőbb tanulmányok vagy 3 évi állam­szolgálat kimutatása szükségeltetik. — A békebirák elébe nem tartozó ügyekben, szinte első bíróságilag, kormányilag kinevezett t s z é k e k ítélnek, legalább 3 tag jelenlétében ; és pedig ha a szük­ség kívánja, állomásukon kívül eső helyeken is. — Fölebbezések feltörvényszékekhez történnek, hol ítélet hozatalra szinte 3 tag kivántatik. A senatus semmitő székül szolgál, azon főhivatással, hogy a törvények pontos követése felett őrködjék s a joggyakorlatban a jogegységet fentartsa. — Minden bíróság mel­lett államügyészek vannak,kik nemcsak bűnvádi, hanem mint Francziaországban, magánjogi törvénykezésben is bírnak hatáskör­rel, őrködve a törvények szigorú követése felett, s a szükségelt intézkedések iránt indítványokkal lépvén fel. — A közjegyzők a kerületi s tartományi városokban székelnek, s a hiteles okiratok kiállítására jogositvák. Az ügyvédekről, juryről annak helyén szó­landunk. Jelen szemlénkben közlött szervezeti reformok iránt meg­jegyzéseinket az összes törvénykezési rendszer szemléje után, a kereskedelmi s bűnvádi szervezetre vonatkozó reformokat pedig külön czikkben közlendjük. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 802. Durst Istvánnak — Vukovics László és Küttel Károly mint néhai Vukovits Franciska hagyatékának gondnoka elleni adóssági perében Ítéltetett : A másod rendű alperes Küttel Károly gondnok által védett Vukovics Francisca hagyatékára nézve, a kifogásba vett megintés elmulasztása, miután a per folyamba tételétől immár 6 év mult el, a beidézés mint főbb cselekmény ál­tal pótoltatván, ennélfogva másod rendű alperes hagya­téka, miután a kötelezvénynek Vukovics Francisca általi aláirása nem tagadtatott, a keresetbe vett tőke, ugy mint a 3000 pfrtból, az időközileg lefizetett 200 frtnak le­vonásával fenmaradt 2800 írt fele 1400 pfrcokban, és ettől jelen per kezdetétől számitandó 6% kamataiban elmarasztaltatik, s ennek ezen Ítélet jogérvénye után 15 nap, s különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésére köte­leztetik, — melyekben az elsöbiróság ítélete a másod rendű alperesre nézve megváltoztatván — egyebekben azonban különösen az első rendű alperesre, az ott felho­zottakból helybenhagyatván, ezzel az ügyiratok további törvényes eljárás véget stb. (1863. sept. 25. 2326. P. sz. a. Előadó : Nagy Sámuel ktb.) 803. Sréter Antalnak, Négyesy Péter örökösei e. 1865 frt 45V5 kr. p. p. tőke s járulékai ir. perében ítélte­tett : Felperesi részről, a 17 •/ a. felmutatott úriszéki el­marasztalásra alapított 125 pfrt követelésre nézve, nem tagadtatván, hogy a váczi káptalanból az örök szerződés másolata kivétetett, s hogy ez a város érdekében történt le­gyen, alperesek az ezen pont alatti 125 pfrt megtérítése alól, az elsöbiróság ítéletének e részbeni megváltoztatásá­val, felmentetnek; a többi felebbezett tételeket illetőleg, tekintve, hogy az, mikép alpereseknek attya néh. Négyest Péter mint Szentes városának 1837. évben esküdt birája, a szentesi megváltási városi pénztárból, utalványozás nél­kül fizetéseket tett, az emiitett pénztár kezeléséről adott számadások iránt még Négyesi Péter életében hozott úriszéki ítéletekkel felperesi részről bépróbálva volna; el­lenben alpereseknek ama kifogása, hogy azon időben, mi­dőn a neheztelt fizetések tétettek, a városi tanács utalvá­nyozása szokásban nem volt, a 4. sz. a. felmutatott utal­ványozás által megczáfolva lenne, mind a két bírósági költségeknek, felperes csak részben lévén nyertes, egymás irányábani elenyesztetése mellett, az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik, s a periratok stb. (1863. sept. 25.1154. P. sz. a. Előadó : Sarlay Lajos ktb.) 804. Özv. Pap Ferenczne Szabó Máriának s pertár­sainak, Egress Mihályné s pertársai ellen végrendelet ér­vénytelenítése ir. perében ítéltetett : A végrendelet ér­vénytelenségének kimutatására felperes részről felhozott ama körülmény; miszerint a végrendelkező a végintézke­dés idején már nem volt oly eszméleti állapotban, hogy akaratát határozottan nyilváníthatta volna, a C. a. bizony­latokkal bebizonyitottnak annyival kevésbé vétethetvén, mivel a C. a. okmány szerint megyei főorvos Fekete Sá­muel a végrendelkezőnek későbbi, több órak utáni meg­szemléléséből csak következtetőleg tanúskodik, es ugy ezen tanú, valamint a C. a. főtanu dr. Korányi János is a végrendelkezőnek a végintézkedés idején való érzéke és szellemi tompultságának azon mertékét, miszerint vég­akarat nyilvánítási képességgel már akkor egyáltalában nem bírhatott, a bizonylatban határozottan fel nem állí­tották, hanem csak átalánosságban mondják : hogy a be­teg a kérdéses időben tökéletes lelki felfogással és rendes gondolkodási tehetséggel nem volt, mig ellenben a vég­rendelet kivételével hivatalosan megbízott városi küldött­ségnek azon nyilvánítását : miszerint a végrendelkező végintézkedését előttük józan elmével adta, és az előtte felmondatván, azt mindenekben sajátjának lenni vallotta, egyszersmind annak a szerinti végrehajtását nekik ujab­ban is meghagyta, a hit alatt kihallgatott számosabb al­peresi tanúk, kik a végrendelkezőveí ugyanazon időben, valamint előtie s utánna beszéltek, annyira támogatják, hogy az orvosok tanuzása mindezek ellenében a végren­delet érvénytelenségének kimondására elegendőnek nem találtatik. Ezen és az első bíróság által leihozott többi okokból a felebbezett e. b. ítélet helybenhagyatik, es a periratok stb. (1863. sept. 30. 3337. P. sz. a. Előadó: Val­kovics Antal ktb.) 805. Kováts Istvánnak, Bognár János e. 43 frt 34 x/i kr. és jár. ir. perében ítéltetett : Jelen perben a telek szó­váltásai és a tanúk vallomást' ftkaaíáií :lr.«ÍWR*!rí^ ' ­tás állapíttat!k meg : A per

Next

/
Thumbnails
Contents