Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 83. szám

370 nek. Különben mellettők — nagyobb öszvegek s fontosb ügyekben, a törvényszékek, s ezek felett 3 feltörvényszék s a semmitő szék megmaradnak; utóbbi csak két (polgári és bűnvádi) kamarából, afr. kérelmezési osztály elhagyásával. A kereskedelmi tszékek, mint Hollandiában sok megtámadás s vita tárgyát képezik ; főleg betöltésük szempontjából, miután tisztán kereskedői elemekből állanak, a törvénytudók teljes kizártával. Mind a mellett változtatás nem javaltatik; mint nem az sem, hogy ott az államügyészek közreműködhessenek , kik más bíróságoknál Belgiumban is résztvesznek. A piemonti (mint olasz királysági) szervezeti törvény (244 §-ból) 1860-b lépett életbe. Első fórumon társas bíróságokat ismer, egyes biróságokkal; felettük feltörvényszékeket, és semmitő széket. Nevezetesb reformjai közé tartozik, mikép az egyes bíróságok hatáskörét kitérj észté; az 1855-i törv. szerint az a személyi és ingok iránti keresetekben csak 300 líráig terjedvén, mig a jelen törv. azt mindennemű keresetekben 1000 líráig emelé; mi felett már az eddigi tapasztalatok is kedvezően nyilatkoznak, nevezetesen hogy felebbezett Ítéleteik nagyobb részben helyben hagyatnak ; jótékony azon a franczia rendszertől eltérő reformja is, miszerint itt az ingók s ingatlanok iránti keresetek közt a különbség megszüntetett; mint az is, hogy a békebirói állomásra jogtudósság s 6 évi ügyvédi vagy helyettes birói gyakorlat szükségeltetik ; minden feltörvényszék mellett szegények ügyvédei vannak (avocati delli poveri) kiknek intézete felette üdvösnek nyilvánul, általuk számos ügyek barátságosan kiegyenlítetvén ; továbbá az, hogy a fölebbezési jog tekintet nélkül az értékre vagy öszvegre, mindennemű ügyekben megadatott — 1861. az egész olasz állani számára 6 legfőbb törvényszék javaltatott maga a kormány által, — az előbb tervezett s egész államra kiterjedő legfőbb semitő szék helyett, mi iránt a közvélemény és szakértők oly hatalmasan nyilatkoztak,mikép az kivihetetlennek találtatott,azon az erkölcsökben, szokásokban, társalmi s forgalmi viszonyokban mélyen rejlő különbségek folytán, melyek az egyes olasz állam részek közt félreismerhetlenek. Ez tanúságos lehetne másoknak is. Mert azon különbségek mellőzése, főleg ha a történeti jog kifolyásaként azok a nemzet egész állam életen át szövődnek — nem maradhat káros, sőt veszélyes következések nélkül más államokban sem, melyek az államszervezés összes czéljait, a centralisatio s összeolvasztás törekvéseiben öszpontositják. S most áttérünk a német reformokra. lturiai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 793. Ille Jánosnak, néhai Szerdahelyi Imre jogutódai e. 600 frt iránti végrehajtási perében végeztetett : Az árverési feltételek megállapítása iránti tárgyaláskor az illetők különbözőleg nyilatkozván, és igy annak meghatározására a biróság hivatva lévén ; Gyalokay Autal pedig ámbár a maga és neje nevében, az elárverelendő háznak felére magát tulajdonosnak nyilvánitá, de annak árverés utján leendő eladása ellen kifogást nem tévén, az e. b. végzése az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik, s az iratok stb. (1863. sept. 24. 7900. P. sz. a. Előadó : Zsömböry György ktb.) 794. Cservenka Pálnak, Grosz Ignácz e. 120 frt ir. perében Ítéltetett : Jóllehet alperes Békésen lakik, de miután az A. a. szerződés szerint a keresetbe vett hordóknak NVáradra visszaszállítási kötelezettségét elvállalta, annak nem teljesítése folytán szabadságában állott felperesnek az id. törv. szab. 30. §. értelmében NVárad városa bíróságánál is jelen keresettel fellépni, ugyanazért a NVárad városi tszék birói illetősége megállapitatik, és ekép a két alsó biróság Ítélete megváltoztatván, a per stb. (1863. sept. 24. 5023. P. sz. a. Előadó : . Zsömböry György ktb.) 795. Szeibert Antalnak, Fricz András és Feith Péter ellen egy gőzmalom tulajdona és 10,613 frt 16 kr. betéti és beruházási összeg megítélése és telekk. bekebelezése ir. perében Ítéltetett : Felp. Szeibert Antal Versecz városában 4580. hr. sz. a. lévő belső telek és rajta lévő épületekre nézve tulajdoni jogát kimondatni s beruházott 10,508 írt 16 kr. o. é. Összeget telekköny vileg bekebeleztetui kérvén; miután felperes azt, hogy ezen követelt tulajdoni jogának alapul szolgáló A. a. okirat foganatba ment, sem arra tett fizetések, sem tulajdonjogának az időközben behozott telekkönyvekbeni bekeblezése által nem igazolta; annak teljesítésére, vagy az abból eredhető kártérítésre nézve pedig mindenekelőtt az eladók ellen volna kereseti joga; — a követelt beruházásokat is sem nyugtákkal, sem egyéb próbákkal nem tanúsította, az E. a. minden hitel nélküli felszámítást pedig alperesek határozottan tagadnák; továbbá miután a D. a. szerződés,mely különben is a keltekor hatályban volt perrendtartás kellékeivel ellátva nincsen, a nem igazolt A. a. okiraton alapszik, s ennélfogva is az A. alattinak foganatba nem mente által erejéből kivetkezettnek tekinthető, ellenben első rendű alperes a 6-/. a. vevő levéllel, melynek alapján 3*/. szerint a kereseti belső fundus és rajta volt épületek tulajdonjoga egyedül az ő nevére telekkönyveztetett, és felperes által is elismert birtoklással kellőleg begyőzte azt, hogy ezen birtokot Lazarovics Vazul és Sándortól örökbe megvásárolta, annak birtokába lépett, és a vételárt részint készpénzben, részint a hátralévő vételárnak telekk. bekeblezése által az eladóknak kielégítette; a követelt beruházásokra nézve pedig, miután a birtokot arajta lévő szárazmalommal és épületekkel egyedül ővásárolta meg, ezek alkatrészeinek a most fenalló épületbe és gőzmalomba való befordifásáról mint tulajdonos szabadon rendelkezhetett, sőt miután a 7. szerint ezen e!ső rendű alperes gőzmalom építéshez maga nevére nyert az illető hatóságtól engedélyt, a felperes •/. a. szerződés által, mindaddig, még ennek érvénytelen volta annak utján ki nem mondatik, felperes önkéntes elállása vélelmezhető; mindezeknél f >gva felperes ezen alapon támasztott keresetétől elmozditatik,s ekkéntmegváltoztattatván az e.b. Ítélete, a perköltségek pedig az Ítéletek különbözőségénél fogva egymás ellenébe megszüntettetvén, a per stb. (1863. sept. 23. 4421. P. sz. a. Előadó : Perlaky János kib.) 796. Szeibert Antalnak, Fritz András és Feith Péter ellen számadási kötelezettség iránti perében Ítéltetett : Az J. a. szerződés, mindaddig, mig a később kelt 3*/. a. annak utján nem érvénytelenitetik, ezen későbbi szerződés által erejéből kivetkezettnek lévén tekintendő, és pedig annál inkább, mivel ezen kereset alapjául szolgáló J. a. szerződés azon feltevésen alapszik, hogy felperes a verseczi 4580 hr. sz. a. ingatlanságok tulajdonát megszerezte, midőn alperesi részről a 2y. a. telekk. kivonattal, mely szerint a kérdéses ingatlan javak az előbbi tulajdonosoktól első rendű alperes által vásároltattak meg, és maga nevére telekkönyveztettek is, annak ellenkezője igazoltatott, ugyanazért ezen okoknál fogva felperes jelen egyedül az J. a. szerződés alapján támasztott követelésétől elmozditatik, s ekként az e. b. Ítélete megváltoztatása és a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett a per stb. (1863. sept. 23. 6317. P . T2' " ~ ' ' T' nos ktb.)