Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 83. szám

Pest kedd 1863. nov. 3. 83. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Kül törvényhozási icemle 11.(1860—1862.) —Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. —Hivatalos tudnivalók. Kiil törvényhozási szemle 1 (1860-1862.) II. -Mindazt, mikép a lefolyt 3 évi jogi törvényhozás Európában a forgalom, s hitel nemzetgazdászati érdekeinek emelésére sokat tőn ; mindazt, hogy az az emberiség jólétét s kifejlődését egyedül eszközölhető szabadelvű haladás elősegélésére hathatósan közre működött, tehát hogy az a nemzeti s társalmi lét leglényegesb elemei, a szabadság és vagyonosodás szellemében alakult; ez időszaki eodificationak részletei fényesen tanúsítják. E részletek közt, a bírósági szervezet sa perlekedési eljárás, mint a törvénykezési jogrendszer elemei, figyelmünket kiválóan magokra vonják ; különösen mint olyanok, melyeknek czélszerű és szabadelvű rendezésétől, a forgalom s hitel érdekeinek emelése is lényegesen feltételeztetik; de mint olyanok is, melyek hazánkban épen a legszomorúbb helyzetben sínylődnek , daczára az 1861-i codifícationalis rögtönzésnek s a későbbi rá következett palliativ foltozgatásoknak. Alig ismerünk időszakot, mely a törvénykezési jogrendszer átalakításában, ujjá teremtésében annyit fáradott, s annyi reform müvet előállított volna, mint az 1860—62-i korszak, mi a szabadelvű haladás tényén kivül azt is bizonyítja, mikép a régi intézmények naponta fogynak, az ősiek cultusa mindinkább csökken, s minden előhaladottabb nemzet új, tökéletesb formákban keresi érdekeinek eszközeit; mi nem lörténhetnék, ha a szabadság, mi mindenütt a legégetőbb vágyak révpartját képezi, a változatlan ősi intézmények és szoká-okban biztosítottnak lenne tekinthető. E -zabadelvű reformokból legelőször is a bírósági szervezetre vonatkozókat; és ezek közül mindenek előtt a Hollandi, Belgiumi s Piemonti reform munkálatokat említjük, mint a melyeket kitűnően jellemez az, mikép határozottan az alkotmányosság kifolyásai, elveik az egyedül józan s kielégítő alkotmányos rendszer kívánalmaira alapitvák ; s mikép a franczia rendszeren alapulván, a szabadelvű haladás s tökély magas fokán állanak. Hollandiában több mint 20 évi előmunkálatok után, melyek közt ujabban az 1851 -i 1853 i 1855-i 1857-i kész törvény javaslatok jelennek meg, a legutóbbi szervezeti terv 1860. került elő s ez 1861. máj. 31. törvényé alakitatott. A franczia rendszert nem tartotta meg minden részleteiben, hanem mint a genfi s hannovérai, az ujabb kor tapasztalatai nyomán javitotta; nevezetesen az államügyészségnél, melyet magánjogi tkézésben is megtartott, de az absolutismus s centralisatióból eredő franczia túlságos hatalmát összébbszoritva, megszüntetve nevezetesen az indítvány (C o n c 1 u s i o n) tarthatását a tárgyalás bevégeztével, mi a bíró elfogultá tételére, s az önvizsgálódástóli elvonására a franczia 9 más tapasztalatok szerint nagy hatályú. 2) 1) L. e. lapok f. évi 4. számát. a) Ellenben az u. n. Conclusions motivées — melyeket a felek ügyvédei néhány nappal a szóbeli tárgyalás előtt, a bírósághoz beadnak, s melyek a vitás tény állását, jogalapjait s kívánalmakat tartalmazzák, átalános dicséret tárgyai. A legalsó fórumon a társas bíróságok mellett egyesek is vannnk melyeknek hatásköre iránt, mint más törvényhozásoknál, ugy itt is az ismeretes viták s ellennézetek hosszadalmas küzdelmet idéztek elő,abban végződvén,mikép a békebirót helyettesítő cantoni (egyes) bíró az előbbinél nagyobb összeg felett t. i. 75 ftig fölbbezhetés nélkül, s 300 frtig fölebbezési joggal ítélhet (42—50. cz.) a felek azon fontos jogosultságával, hogy a társas bírósághoz tartozó ügyekben is a cantoni bíróhoz szabadon fordulhassanak (52. cz.) ki illetékes a birtoklási perekben is, mivel azokban a helybeli körülmények ismerete eldöntő szükségü, melyekkel közelben létező egyes bíró leginkább bírhat. Innen a fölebbezés ajárási tvényszékekhez megy, melyeknek Ítéletei 600 frt követelésen alól fölebb nem vihetők. Feltörvényszék öt van (60— 63 cz.) melyektől az ügyek a legfőbb semmisítő törvényszékhez mennek (60. cz.) melynek tagjai a kamarák által felterjesztett 5 egyén közül a király által kineveztetnek; és a melyhez 1-ső bíróságilag a király, kir. család tagjai, s az állam elleni keresetek is tartoznak (69. cz.) A semmisítő szék megtartása iránt is heves viták voltak, főleg a sok formalitás, per hosszadalmasság s tetemes költségek miatt elleneztetvén; de megtartása mellett győzvén azon, mindenüt üdvösnek tapasztalt előnye, mikép a jogbiztosság, joggyakorlati egység általa legjobban eszközölhető, mig a feltörvényszékek főleg csak a tény kérdéssel foglalkoznak, a joginak háttérbe szoritásával. Különben a hollandi bíróságok, mint az előtt, mind kinevezésből jönnek elő, mi jelenben sem képezé vita tárgyát; és teljes nyilvánosság mellett, egyedül csak a törvénykezésre szoritvák, a közigazgatási s hason ügyektől elkülönözve Belgium reformja nem szentesitett törvényben, hanem csak törv. javaslatban központosul, mely 1862. terjesztetett a kamarák elébe. Es ez is nem képez oly gyökeres reformot, milyen volt p o. Sardiniaé,Nápolyé,vagy Németországban Braunschweigé, Hannovéráé az előbbi rendszereik irányában ; mert oly rendszer mint Belgiumé, mely azelkülönzéss nyilvánosság teljes alkalmazásával már régóta az oly jeles fr. szervezeten alapult; mely továbbá a biró elmozdithatását, s felfüggesztését csak rendes birói úton engedi meg, s a bírákat feljogositja a követendő törvények, jogszabályok alkotmányosságát vizsgálat alá vehetni, ily rendszer gyökeres átalakítást nem igényelt. A szükség csak abbanöszpontosult, hogy egyes részletes reformokon kivül az 1832-i törvényt alkotó s követett, szétszórt, még 1790-re visszamenő egyes reformok rendszeres, öszhangzó egészé alakitassanak, mire már 1855. működött, de siker nélkül egy bizottmány. E 404. §-ból álló tervben kiterjedve az ügyvédi rend, és végrehajtók szabályaira is 3) kiemelendő, mikép a békebirák (kik 100 frtig, s felebbezéssel 200-ig Ítélnek) szellemi képességének biztosítása égető szükséget képezvén, kineveztetésükre jövőben jogtudorságot szükségelend3) A birói illetőség, s illetékességi viták szabályai azonban kihagyattak, fentartva a perrend számára.