Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 80. szám

358 késő időbeni lármazása s vonakodás utáni megjelenése által következett be, holott mint hű szolga a rögtöni segély által annak életét is megmenthette volna, — kiállott fogsága büntetésül beszámitatván, a rabtartási költség megfizetésében elmarasztaltatik. *) Vádlott ez^n Ítéletben megnyugodott, a tiszti ügyész föl ebbe zése folytán azonban a királyi itélő tábla f. é. oct. 8-án 2604. sz. a. kelt Ítéletével az e. bir. Ítéletet az abban foglalt okoknál fogva helybenhagyta. Nem fejezhetjük be jelen közlésünket némi megjegyzések nélkül. Valamint a többi európai államokban ugy hazánkban is, a régi jogiskola hívei azon tant követték, miszerint teljes bizonyosságot, az elmarasztalásra kellő kivilágítást csak a közvetlen, egyenes próbák (u. m. önvallomás, tanúk) állíthatnak elő, s nem az u. n. közvetett (indirecí) is, mely* a jelenségek bizonyító erejére alapitatik. Ezen tant nem csak bíróságaink követték legujab időkig, melyek azok alapján legföljebb csak valami rendkívüli büntetést engedtek; hanem hirdették azt régibb jogtudósaink is. 2) Azonban miután e tan a jogbiztosságra nem kevéssé veszélyes, egyenes próbák hiányában nagy tért nyitván a büntetés alóli kibúj hatásra; miután a bűnösség iránti csalódás, mi az indirect próba iránt legfőbb ellenvetés, egyenes próbák mellett is lehető s elő is fordul; miután az indirect bizonyítás is képes teljes bizonyosságotszerezni; napjainkban a törvényhozások s joggyakorlat már átalános érvényt szerzettek az in direct bizonyolásnak; és nem hiányzottak hazánkban is már 48 előtt juristák, kik az érintett régi tant megtámadták, alaptalanságát Icimtitatták. 3) Azonban következményéül feltalálták az u. n. ab ínstantia ex defectu suff. probarum féle felmentő Ítéleteket. Bíróságaink használták, pedig annak törvényeinkben semmi nyoma; mig a törvénykezési jogelvek annak alaptalanságát s jogtalanságát derítik ki, miután azok szerint csak bűnös és nem bűnös; s így csak elitélés vagy tisztán felmentés esete létezhet. *) Ideje lenne tehát, ha bíróságaink ama elavult s átalánosan elitélt tanokat elhagynák 5) s a kifejlődöttebb jogrendszer szabályait követnék, melyek a jogosság s jogbiztosság igényeinek jobban megfelelnek. J) Eszerint a büntetőjog rendszer egy uj bünténynyel szaporodott :az inasi hütelenség bűntettének fogalmával, a melyet egy európai állam codexében, vagy szokásos jogában sem lehet feltalálni. Sőt az e. b. azon inasi mulasztást, mely büntettet nem is képezhet,a kiállott 3 évi börtönre találta beszámitha* tónak, midőn jogrendszerünkben a 3 ér halálos büntetéssel egyenlőnek vétetik, s midőn jelen gyakorlatunkban is az emberölés, súlyos testisértések s gyújtogatások bűntetteire is csak 2 — 3 év szokott kiszabatni. J a k a b f. 2) így Szlemenics : Fenyítő törvényszéki magyar törvény 126. §. V u o h e t i c h : Instit. Juris Crim. §. 138. J a k. 3) Kitűnően jeles publicistánk Szalay László: A büntető eljárásról, tekintettel az esküttszékekre. 1841. 47. lap. Ez irányban tüzetesen SzokolayJ. is Bünt. jogtan 1848. lap 423—430. Jakabf. *) Mittermayer: Strafverfahren II. 192. 193. §§ Jakabf. 5) Ennek dicséretes példáját adta a Pest városi tszék a Soós féle ítélettel. Jakabf. Reményijük a kir. tábla retrográd szellemben meg nem változtatandja. S z e r k. Nem helyeselhető az e. b. ítélet azon legkiválóbb indoka sem, miszerint : a gyilkos merénylet indokait kinyomoznia nem sikerült. 6) Mert bármi fontos szerepet kell is tulajdonítani a büntettek megítélésében a psychicai indokoknak; s bár mennyire kötelességéül szabja is az igazságosság magasztos eszméje a bűntett subjectiv okainak kifürkészését és méltatását, arra azonban, hogy a bűnösség iránti birói meggyőződést,mely egyedül a tárgyi és alanyi tényálladékból merítendő, lerontsa, hivatva egyátalában nincs, s ha a bűntett lélektani indokát kipuhatolni nem sikerül, annak szerény véleményünk szerint, nem lehet azon következménye, hogy a különben jogszerű bizonyíték alapján vádolt egyén fölraentessék, hanem a humanitás elvének megfelelőleg, legfölebb az, hogy : oly indok supponáltassék a jogszerüleg bebizonyított bűntett alapjául, mely a büntetés kimérése tekintetében a vádlottra nézve legkedvezőbb. Másik, bizarr tétele, az e. b. ítéletnek abban áll,hogy mig egyrészről vádlott a gyilkosság vádja alól fölmentetik, addig más részről inasi hűsége s kötelessége elmulasztása miatt, kiállott vizsgálati fogsága büntetésül beszámittatik, s rabtartási költségek megtérítésében is marasztatik. — Az inasi hűség elleni negatív vétés érdemelhet ugyan megrovást, de bármi szomorú következményeket vont legyen is maga után, ily^zerű, csupán bűntényt illető elitélés tárgyát soha nem képezheti. Hogy pedig a királyi itélő tábla az e. bir. ítéletnek e részét is érintetlen hagyá, annak okát (de nem indokolását Szerk.) abban véljük-rejleni, miszerint vádlott az e. b. ítéletet nem fölebbezte. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 763. Czirer Józsefnek, Sárközy József e. 1575 írt ír. perében ítéltetett : A kereset alapjául vett. s valódiságára kétségbe nem vont kötelezvénynek, felperes általi birtoklása a kereshetőség támogatására szolgálván, és alperes erre minden fentartás nélkül a felperes meghatalmazottjának részlet fizetést is teljesitvén.az akkor ki nem fizetett összegnek pedig egyenesen felperes kérése és javára történt telekköny vi bekebelezése ellen kifogást nem tévén, ez által felperest az eredeti hitelező jogutódjának elfogadta, ugyan azért az p. b. Ítélet megváltoztatásával alperes a keresetbe vett 1575 frt o. é. tőke, ennek a kötelezvényben is kikötött 1850. é. jan. 14-től számítandó 6% kamatainak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett a periratok stb. (1863. sept. 10. 5661. P. sz. a. Előadó : Jamniczky Lipót ktb.) 764. A rózsahegyi cs. k. pénzügyi ügyészségnek, Rajner Pál e. 400 pfrt s jár. ir. perében végeztetett : A telekkönyvi szabályok 114. §. értelmében végrehajtásilag elrendelt bekebelezésnek foganatosítása végett megkeresett telekkönyvi hatóság, csak a végrehajtás elrendelésének alapul szolgáló okiratnak, és a végrehajtási végzésnek eredetbeni megküldése esetében,teljesithetvén a kértnyil6) Ámbár ugy látszik, annak kinyomozásában nem is igen erőltette meg magát. Jakabf.