Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 80. szám

358 késő időbeni lármazása s vonakodás utáni megjelenése által következett be, holott mint hű szolga a rögtöni segély által annak életét is meg­menthette volna, — kiállott fogsága bünte­tésül beszámitatván, a rabtartási költség megfize­tésében elmarasztaltatik. *) Vádlott ez^n Ítéletben megnyugodott, a tiszti ügyész föl ebbe zése folytán azonban a királyi itélő tábla f. é. oct. 8-án 2604. sz. a. kelt Ítéletével az e. bir. Íté­letet az abban foglalt okoknál fogva hely­benhagyta. Nem fejezhetjük be jelen közlésünket némi megjegy­zések nélkül. Valamint a többi európai államokban ugy hazánkban is, a régi jogiskola hívei azon tant követték, miszerint teljes bizonyosságot, az elmarasztalásra kellő kivilágítást csak a közvetlen, egyenes próbák (u. m. ön­vallomás, tanúk) állíthatnak elő, s nem az u. n. közvetett (indirecí) is, mely* a jelenségek bizonyító erejére alapita­tik. Ezen tant nem csak bíróságaink követték legujab idő­kig, melyek azok alapján legföljebb csak valami rend­kívüli büntetést engedtek; hanem hirdették azt régibb jogtudósaink is. 2) Azonban miután e tan a jog­biztosságra nem kevéssé veszélyes, egyenes próbák hiá­nyában nagy tért nyitván a büntetés alóli kibúj hatásra; miután a bűnösség iránti csalódás, mi az indirect próba iránt legfőbb ellenvetés, egyenes próbák mellett is lehető s elő is fordul; miután az indirect bizonyítás is képes teljes bizonyosságotszerezni; napjainkban a törvényhozások s joggyakorlat már átalános érvényt szerzettek az in di­rect bizonyolásnak; és nem hiányzottak hazánkban is már 48 előtt juristák, kik az érintett régi tant megtámad­ták, alaptalanságát Icimtitatták. 3) Azonban következmé­nyéül feltalálták az u. n. ab ínstantia ex defectu suff. probarum féle felmentő Ítéleteket. Bíróságaink használták, pedig annak törvényeinkben semmi nyoma; mig a törvénykezési jogelvek annak alaptalanságát s jog­talanságát derítik ki, miután azok szerint csak bűnös és nem bűnös; s így csak elitélés vagy tisztán felmentés esete létezhet. *) Ideje lenne tehát, ha bíróságaink ama elavult s átalánosan elitélt tanokat elhagynák 5) s a ki­fejlődöttebb jogrendszer szabályait követnék, melyek a jogosság s jogbiztosság igényeinek jobban megfelelnek. J) Eszerint a büntetőjog rendszer egy uj bünténynyel szapo­rodott :az inasi hütelenség bűntettének fogalmával, a melyet egy európai állam codexében, vagy szokásos jogában sem lehet feltalálni. Sőt az e. b. azon inasi mulasztást, mely bün­tettet nem is képezhet,a kiállott 3 évi börtönre találta beszámitha­* tónak, midőn jogrendszerünkben a 3 ér halálos büntetéssel egyen­lőnek vétetik, s midőn jelen gyakorlatunkban is az emberölés, súlyos testisértések s gyújtogatások bűntetteire is csak 2 — 3 év szokott kiszabatni. J a k a b f. 2) így Szlemenics : Fenyítő törvényszéki magyar tör­vény 126. §. V u o h e t i c h : Instit. Juris Crim. §. 138. J a k. 3) Kitűnően jeles publicistánk Szalay László: A bün­tető eljárásról, tekintettel az esküttszékekre. 1841. 47. lap. Ez irányban tüzetesen SzokolayJ. is Bünt. jogtan 1848. lap 423—430. Jakabf. *) Mittermayer: Strafverfahren II. 192. 193. §§ Ja­kabf. 5) Ennek dicséretes példáját adta a Pest városi tszék a Soós féle ítélettel. Jakabf. Reményijük a kir. tábla retrográd szellemben meg nem változtatandja. S z e r k. Nem helyeselhető az e. b. ítélet azon legkiválóbb in­doka sem, miszerint : a gyilkos merénylet indo­kait kinyomoznia nem sikerült. 6) Mert bármi fontos szerepet kell is tulajdonítani a büntettek megíté­lésében a psychicai indokoknak; s bár mennyire köteles­ségéül szabja is az igazságosság magasztos eszméje a bűn­tett subjectiv okainak kifürkészését és méltatását, arra azonban, hogy a bűnösség iránti birói meggyőződést,mely egyedül a tárgyi és alanyi tényálladékból merítendő, le­rontsa, hivatva egyátalában nincs, s ha a bűntett lélektani indokát kipuhatolni nem sikerül, annak szerény vélemé­nyünk szerint, nem lehet azon következménye, hogy a különben jogszerű bizonyíték alapján vádolt egyén föl­raentessék, hanem a humanitás elvének megfelelőleg, leg­fölebb az, hogy : oly indok supponáltassék a jogszerüleg bebizonyított bűntett alapjául, mely a büntetés kimérése tekintetében a vádlottra nézve legkedvezőbb. Másik, bizarr tétele, az e. b. ítéletnek abban áll,hogy mig egyrészről vádlott a gyilkosság vádja alól fölmente­tik, addig más részről inasi hűsége s kötelessége elmu­lasztása miatt, kiállott vizsgálati fogsága büntetésül be­számittatik, s rabtartási költségek megtérítésében is ma­rasztatik. — Az inasi hűség elleni negatív vétés érdemel­het ugyan megrovást, de bármi szomorú következmé­nyeket vont legyen is maga után, ily^zerű, csupán bűn­tényt illető elitélés tárgyát soha nem képezheti. Hogy pedig a királyi itélő tábla az e. bir. ítéletnek e részét is érintetlen hagyá, annak okát (de nem indokolását Szerk.) abban véljük-rejleni, miszerint vádlott az e. b. ítéletet nem fölebbezte. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 763. Czirer Józsefnek, Sárközy József e. 1575 írt ír. perében ítéltetett : A kereset alapjául vett. s valódisá­gára kétségbe nem vont kötelezvénynek, felperes általi birtoklása a kereshetőség támogatására szolgálván, és al­peres erre minden fentartás nélkül a felperes meghatal­mazottjának részlet fizetést is teljesitvén.az akkor ki nem fizetett összegnek pedig egyenesen felperes kérése és javá­ra történt telekköny vi bekebelezése ellen kifogást nem tévén, ez által felperest az eredeti hitelező jogutódjának elfogadta, ugyan azért az p. b. Ítélet megváltoztatásával alperes a keresetbe vett 1575 frt o. é. tőke, ennek a köte­lezvényben is kikötött 1850. é. jan. 14-től számítandó 6% kamatainak 15 nap alatt különbeni végrehajtás ter­he melletti megfizetésében elmarasztaltatik, a perköltsé­gek kölcsönös megszüntetése mellett a periratok stb. (1863. sept. 10. 5661. P. sz. a. Előadó : Jamniczky Li­pót ktb.) 764. A rózsahegyi cs. k. pénzügyi ügyészségnek, Rajner Pál e. 400 pfrt s jár. ir. perében végeztetett : A telekkönyvi szabályok 114. §. értelmében végrehajtásilag elrendelt bekebelezésnek foganatosítása végett megkere­sett telekkönyvi hatóság, csak a végrehajtás elrendelésé­nek alapul szolgáló okiratnak, és a végrehajtási végzésnek eredetbeni megküldése esetében,teljesithetvén a kértnyil­6) Ámbár ugy látszik, annak kinyomozásában nem is igen erőltette meg magát. Jakabf.

Next

/
Thumbnails
Contents