Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 80. szám

Pest, péntek 1863. okt. 23. 80. szám. Ötödik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Gyulai Gáál gyilkossági esete. (Vége.) — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Gyulai (iáál gyilkossági esete. Közli Jakabfalvay Gyula ar. (Vége.) Az eddigi vizsgálati adatokhoz még csak a csendőri jelentés megemlíthető, mely szerint a gyilkosság elkövetésének idejekor a tett színhelye körül rablóknak vagy szegénylegényeknek hire hamva sem volt; attól csak 5 óra járásnyira 'eső Répáson láttattak akkor fegyveres egyének. A szokott Írásbeli védelem után az ügy befejeztetvén, Somogy megye tszéke 1863. jun. 11. 750. sz, a. következő ítéletet hozott : „Felperes t ügyész vádképen előterjeszti, miszerint vádlott Kiglics József azon hazug koholmányba burkolózva, hogy mintha 1860. é. jun. 12. éjjel 10 óra tájban, midőn ő gazdájának néh. Gyulai Gáál György batéi birtokosnak hálószobájából kijött, egy ismeretlen, gaty a s ingbe öltözött egyén, kivel még hat kívül az ajtón lett volna, a folyosóról azon kérdés után : ,.itthon van-e Gráál György ?:í előbb nevezett Gáál G-yörgy hálószobájába menni kényszeritette, bol is ez 100 frt pénzt kérvén, miután azt nem kapott, gazdáját agyon lőtte, és elszaladt, mire vádlott lármát ütött, s a házbelieket felverte, épen vádlott Kiglics G-yörgy pite meg G-áál G-yörgy öt, s magát az orgyilkosság bűnébe keverte. Noha vádlott által bűne el palástolására gonoszul kikoholt ezen tényvázlat igaz-ágát l-ször azon körülmény, hogy vádlott vallomása szerint, midőn a rabló gazdáját meglőtte, ő a kezében tartott gyertyatartót kiejtette, s előbb, mint a rabló, kifutott, miután többé nem is ment a szobába, mégis az emlitert gyertyatartó, noha azt, mint a peres iratok tanusitják,senki be nem vitteyádlott szobájában találtatott; a bírói szemle alkalmával a gyertya leesésének pedig vádlott által leirt helyen legkisebb nyoma sem volt; 2-szor ugyanazon állításából folyó azon körülmény, miként vádlott előbb kiszaladván, mint a rabló, megfej rétien hagyá azon kérdést : valljon miért nem tartoztatták fel az ajtóban álló többi rablók akkor, midőn ő még a folyosón lármázott, és társuk még benn a sötét szobában volt, honnét a hely rajzi szemle szerint ismeretlen alig találhatna ki hirtelen és menekülhetne, miután az ablakon is rácsozat volt; 3-szor azon körülmény, hogy vádlott a tanúvallomások szerint ezeknek először majd azt mondta, miként mind a 7 rabló benn volt, majd megint, hogy csak egy volt benn, továbbá tanúknak majd azt mondta, hogy az udvarról hallotta a lövést, majd megint, hogy a folyosón; 4-szer vádlottnak azon tanúk általi megczáfolt vallomása, miszerint az udvaron kutya nem volt, és nem szokott ugatni, s ez ellen bebizonyított azon körülmény,hogy két nagy és erős hangú eb őrködik ott folyton, s megugat minden idegent, sőt ismerőst is, bizton engedvén következtetni azt, hogy az elrobogó rablókat is nagy ugatással űzőbe vették volna, s így vádlotton kivül más is észre vette volna a bűntényt, vagy pedig a falubeli emberek egyike látta volna a sza^ ladó ismeretleneket; 5-szÖr azon körülmény, hogy a bírói szemle által vádlott megvizsgált fegyverének egyik csöve, mint észlelhető volt, fris lövéssel kilőve volt; 6-szor Pécsi Mária tanú által bebizonyított azon körülmény, miként annak többszöri és majdnem kényszerítő hívására is a. gyilkos-ág színhelyére bemenni nem mert, s másik tanú hívására ismét be nem ment, s midőn végre bement is, a tanúvallomások szerint arczán óriás küzdelem és nyugtalanság festődött le, s végül azon körülmény, hogyvádb-tt a gyilkosság után rögtön lármát ütött, és mégis a hullát már egészen hűlve találták, holott ez főleg oly nagy testnél, mint az elhalté volt,s főleg akkor, midőn a halál oka elvérzés, köztudomás és az orvosi vélemény alapján is lehetetlen. Ezek tehát, ugy egyéb a periratokból kiderült apró körülmények vádlott által bűne elpalástolására kikoholt tényvázlat igazságát alapjában megrendítik, s annak lehetetlenségét igyekezvén begyőzni, majdnem tökéletes alapot nyújtanak arra, hogy vádlott Kiglics József orgyilkosnak nyilvánitassék; mégis, ha ezek ellenében megfontoltatik azon szinte a peres iratokból kiderült, körülmény, miként vádlott elhalt urával mindég jól volt, sőt azt szerette, nála sorsához mérve elégedett es biztos jövőjű életet élt, s így midőn látható az, hogy a gyilkosság után az elhalt szobájából semmi el nem vitetett, fel nem tehető »z sem, hogy a jobblét megszerzését akartagyilkosság a által elérni; végül lélektanilag az ember kebelébe pillantván, megengedhetőnek tapasztaljuk vádlottnak mentségére felhozott azon állítását, miként a súlyosító körülményeket alapító zavart beszédeit csakugyan okozhatta a megrendirő esemény benyomása; s ha végül ezen vádlott ellenében a bosszú és kincsszomj bizonyítva nem lévén, sem esztelensége megállapítva, és aron kérdés, hogy mi volt tehát gyilkos merényletének oka és czélja? minden hányás vetés után is megfejtetlen marad, a mennyire a súlyosító körülmények egyoldalúlag belsőleg meggyőznek arról, hogy Kiglics József volt a gyilkos, a mentő körülményekkel együtteten összevetve lehetetlenné teszik azt, hogy hazai törvényeink értelmében a tényálladék tökéletes felállítása hiányozván, ellene a bűnösség kimondassák; ez okból vádlott ezen büntető törvényszék által az orgyilkosságvádja alól próbák elégtelenségéből felmentetik ugyan, mégis miután végtelen mulasztást követett el az által, hogy az állítása szerint bentmaradt rablóra az ajtót rá nem zárta, midőn a többi már akkor elszaladt,továbbá miután az elhaltnak elvérzés általi halála szinte vádlott 80