Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 75. szám

336 törvény 130. §. értelmében a váltójegyző köteles az elfogadónak lakását felkeresni, jelen esetben pedig az óvást teljesítő jegyző annak Pesten lévő lakását az illető hatóságnál fel nem kereste, sőt azt az óváslevél tanúságaként feltalálni meg sem próbálta, s ez által a törvény világos rendelete ellenére keletkezett óvásra alapitott viszkereset elenyészettnek tekintendő lévén stb." Ezen feltszéki végzést ismét felperes felebbezvén, a kir. Héts zeni. tá bla 1863. jul.18. 206. sz. a, a váltó feltszék fentebbi végzését hagyta helyben az abban felhozott okoknál fogva. Külley Ede. Rögtönbirósági tárgyalás Kalocsán. (Vége.) Ezután a tiszti ügyész inditványát adá elő : Miután a rögtönbirósági szabályzat 28-ik §-ában megkívánt bizonyiték jelen bűnvádi esetben elő nem állíttathatott, a vádlottak a halálbüntetés alól fölmentessenek s közülük T. István, B. Judith, T. József, K. József és id. T. János, kik ellen alapos gyaDuokokat fönnforogni nem lát, szabadon bocsáttassanak, ellenben ifj.T.János és L György a törvény rendes útjára utasíttassanak, mert : 1. Az igazolt, s maguk a vádlottak által is beismert lövések azon körülmények közt, melyek között épen tétettek, más mint jeladásnak nem vétethetnek; 2. több tanú állításaként a rablók egyike katonakitliben volt,ilyent pedig ifj. T. János bir, mint önmaga is beismerte; 3. a ladik, melyben friss almafalevelek láttattak, ifj. T. Jánosé, ki arra ügyelni s annak hol és ruikori használatáról számolni tartozik; 4. L. István határozott és hit alatti vallomása szerint a rablók egyikét ismerte föl L. Györgyöt; végre 5. ezek a kihallgatott tanuk valló • másaival föltünőleg ellenkezőleg vallanak, sőt vallomásaikban önmagukkal is ellenkezésbe jönnek. Ezután a védő a védelmet előadá következőkben : Azokra nézve, kiket vádlottak közül a tiszti ügyész is fölmentetni és szabadon bocsáttatni kért, mondani valója nem lévén, csatlakozik a tiszti ügyész véleményéhez ; ifj. T. Jánost és L Györgyöt azonban — a rendes perutra utasíttatni kérő tiszti ügyészi indítvány ellenére — szintén egyszerűen szabadon bocsáttatni kéri, azon okból, mert : a rögtönbir. szabályok 31. §. a szerint vádlott az esetben utasítandó a törvény rendes útjára, ,,ha ellene gyanuokok fönnmaradnak." Áttér itt védő a gyanuokok különféleségének magyarázatára, miből azt következteti, hogy azon gyanuokoknak, melyek fenyítő ügyi eljárás alapjául elegendők, valódi s alapos okok —„indicia genuina"-knak kell lenniök, minők sem ifj. T. János, sem L György ellen fönn nem forognak. Ugyanis : a lövések a vádbeli ténynyel logikai uton semmiféle, még csak legtávolibb összeköttetésbe sem hozathatnak ; s ilyenforma következtetés : ,,te a madocsai parton jó kedvedből lőttél, tehát te raboltad meg a pataji s ordasi kerteket" épen annyit tenne, mint a régi latin példaszó : „baculus stat in angulo : ergo pluet.1- L. Györgynek különben sem kellett volna jeladás, mert ő úgyis ott volt ifj. T. Jánosnál; a többi vádlottra nézve pedig a tiszti ügyész sem tekinti a lövéseket jelnek, különben szabadon bocsáttatásukat nem indítványozná. — Katonakitlije T. Jánosnak igen is van, mert ő szabadságos katona s így szabadságos ruhájának meg kell lenni; de hisz ezt nem is állítja más. mint ifj. V. Sándor, inig ör. B. János már mindeniknél zsákot is látott vállra vetve, s igy könynyen lehet, hogy V. Sándor az esthomályban ily vállra vetett zsákot nézett kitlinek, miután köztudomásu dolog, hogy a zsák és kitli nagyon egyformaszinű ; de már az ordasi rablásról, és pedig oly szörnyű határozottsággal szóló L István katonakitlit nem is látott, miből azt kellene következtetni, hogy vádlott a pataji és ordasi kert megrablása köz ben toilettet csinált! A mi csakugyan teljesen valószínűtlen.— A ladik nem ifj T. János hanem T. István tulajdona, de ha amazé volna is, érette számolni csakis önmagának tartoznék, másnak nem. Különben a ladikban talált almafalevelek régiebbek is lehettek, s miután a ladikból kivéve s a kertekben a helyszinén megvizsgálva nem voltak, mit sem bizonyítanak. — L. István határozattan mondja tanutételében, hogy a rablók egyikének arczát sem látta, mégis eskü alatt rámutat L. Györgyre, hogy „ez volt az egyik !" Mennyi hitelt érdemel ily — különben öreg, törődött voltánál fogva, érzékileg is könnyen csalódható — tanú ? mind ezen körülményből, mind onnan kitűnik, hogy R. Mihálynak tanúsága szerint, L György egész éjjen át nyája mellett feküdt; — két ellenkezőleg valló tanú egymást lerontja — Végre, az ellentmondások inkább a tanuknak egymással összehasonlított vallomásaikban fordulnak elő, de ha csakugyan vádlottaknál vétetnének is észre : ,,hallucinatio in fassione, non est indicium genuinum." stb stb. A biróság félrevonulván, csaknem félórai tanácskozás után, következő Ítéletet hirdetett ki. „Vádlottak, a rögtönbirósági szabályzat 28-ik §-ában előirt bizonyiték hiányánál fogva, a halál büntetés alól mindnyájan fölmenteinek ugyan, s T. István és id. T. János azonnal szabadon is bocsáttatnak,—ifj. T.János, L.György, T József ésK József azonban mint közvetlen bűnösség,B.Judit pedig mint bünrészesség miatt alaposan gyanúsított egyének, a törvény rendes útjára utasíttatnak, s t. Tolna vmegye törvszékéhez átkísértetni rendeltetnek.,,— Az indokok csekély változással azok, miket a tiszti ügyész felhozott. Ezen ítélet ellen a védő az általa már védelmében is elsorolt okokból, de meg azért is, mert a biróság a tiszti ügyész, tehát ez esetben íelperts, kérelmén is túl ment, fölebbezést jelentett be,'hivatkozván egyúttal a rögtönbirósági szabályzat 39-ik §-ára, mely csak halálos ítéletnél zárja ki a fölebbvitelt; fölebbezése azonban visszautasittatott. huri ni ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir ítélő táblán. 715. Preisz János s neje hagyatéki ügyében végeztetett : A végrendelet, és árverési feltételek, ugy az ezek szerint megtartott, és bíróilag is jóváhagyott árverés értelmében az eladott ház ára Preisz Mihály végrendeleti végrehajtó kezéhez lévén fizetendő, ez indokból az e. b. végzés, mely szerint a vételi ár az árva pénztárba leendő lefizetése elrendeltetett, megváltóztatik, és a vevő a vételi árnak Preisz Mihály kezéhez leendő lefizetésére' utasitlatik, a gyámhatóságnak a kiskoruakrai felügyeleti joga épségben hagyatván, és az ügyiratok további stb. (1863. aug. 25. 3971. P. sz. a. Előadó : Jamuiczky Lipót ktb.) 716. Ládái Jánosnak, iíj. Kakas József e. 1400 ft. és jár. ír. végrehajtási ügyében végeztetett : Jelen ügy a végrehajtást szenvedő fél felfolyamodásához képest egyedül a foglalás és becslés tárgyában vétetvén vizsgálat alá, minthogy ezeti felfolyamodás a peres eljárásbani állítólagos sérelem és nem a végrehajtási eljárás n'etáni hiánya miatt intéztetik, a sommás szóbeli perek azonban csak birtokon kivül v i z s g ál h a't ó k meg, ugyanazért Nagy-Bánya város tszékének mint 2-od bíróságnak 1863. é. apr. 20. 183. Bz. végzése helybenhagy a tik, az igazolási kérelmet visszautasító sommás birói sági 61—1863. sz. végzés elleni felfnl sodbirósági megvizsgálás vé