Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 74. szám

334 a végrehajtást, vagy annak foganatosítására esküdt társát külden­él ki. Mindezen esetekben a tett intézkedésről a földhitel intézet­nek a megkereső levélben megnevezett képviselője egyidejűleg értesítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkez­dendő s véghezviendő. 7. §. A földhitel intézet a végrehajtási folyamodványban vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok a meny­nyiben azok a bíróságnál letéteményezhetők, vagy a végrehajtást szenvedett félnél zár és pecsét alatt őrizhetők nem volnának, egy az intézet által ennek veszélyére és felelősségére kinevezett gond­noknak őrzés végett átadassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett végrehajtás ese­tében a becslés külön folyamodvány nélkül a lezálogolással egy időben, vagy ha becslők kéznél nem volnának, közvetlen az árve­rési idő előtt is, eszközlendő. Ha a becsárt az első árverés alkal­mával senki sem ígéri, a tárgy azon alól is eladandó. Egyebekben, a mennyiben ezen szabályokban kivétel nem tétetik, az ingóságok végrehajtási zálogolása, becslése és árverése tekintetében, vala­mint a biróságok és a bírósági tagok által eljárásaikban megtar­tandó határidőkre nézve az 1840. XV. tcz. II. R. 11. fejezetének rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogositott ingatlan vagyonra nézve annak vagy lezárolása vagy eladása által eszközöltetik. A földhi­telintézetnek jogában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foganatositatni, mindenesetre pedig az eladást szorgalmazhatni, ha a lezárolás követelésének ideje koráni behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. g. A földhitel intézet a jelzálog lezárolását választván, azt, vagy annak valamennyi jövedelmeire kiterjesztheti, vagy a jö­vedelmek csak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározá­sától függ, hogy a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül ke­zeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zártrendelő határozat, ha a zár alá veendő jószág telekkönyvezve van, a telekkönyvbe szinte beiktatandó. Az inté­zet által kijelölt zárgondnokot a bíróság köteles az intézet ve­szélyére és felelősségére kinevezni. Ha a kijelölt zárgondnok sze­mélye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet ugyan más zárgondnok kijelölésére felszólítandó, azonban az ujab­bi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbb javallat­ba hozott zárgondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellenvetéseit az inté­zet kijelölésére rendelt zárgondnok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. Ezen idő alatt beadott ellenvetések fölött a bíróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál kihallga­tandja s ha barátságos egyesség nem sikerül, hivatalból nevezend ki zárgondnokot, ennek megtörténtéig azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában akadálytalanul eljárand. 13. §. Az intézet által kijelölt zárgondnok eljárásáért, az in­tézetet terhelő felelősség megszűnik, ha a 12. §-ban meghatározott határidő elmúlik a nélkül, hogy a lezárolt jószág birtokosa a zár­gondnok személye ellen kifogásokkal élt volna, valamint azon idő­ponttól kezdve is, midőn a zárgondnok személye iránt egyes­ség sikerült, vagy a zárgondnok a biróság által hivatalból lett kinevezve. 14. §. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, u. m. közadő és más adóbeli tartozások, az előbb betáblázott követe­lésektől járó kamatok stb. lefizetése után fenmaradó, ugy a hátra­lékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az inté­zetnek, és csak a maradandó felesleget a biróság mindenkori intéz­kedése szerint kiszolgáltatni. Ennélfogva a biróság, vagy mindjárt a végrehajtás elrendelése alkalmával, vagy későbben a zárgond­noknak a jövedelmek hová fordítása, őrzése vagy letétele iránt ha­tározott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után legfelebb 30 nap alatt vagy ha a lezárolás egy évig nem tartott,annak megszűntétől számitva 14 nap alatt számadásait okmányokkal együtt azon bíró­sághoz tartozik bemutatni, mely őt zárgondnokul kirendelte. A be­adott számadás felett a biróság egy rövid időre kitűzendő tárgya­lásnál a lezárolt jószág birtokosát és a földhitel intézet képviselő­jét kihallgatandja és a számadást minden késedelem nélkül elin­tézendi. Ha pedig a számadás ellen az intézet, vagy a lezálogolt jószág birtokosa, vagy mindkét részről nyomós észrevételek emel­tetnek, melyek jómóddal ki nem egyenlíthetők, és melyek felett azonnal ítélni sem lehet, az illető fél utasitandó, hogy a számadás­ra tett észrevételek sarkán keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez esetben a keresetlevél helyét pótolja, s mely fe­lett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. tcz. II. R. 7. fejezetének a váltó perekre vonatkozó rendeletei szerint megindítandó leend. Ha a zárgondnok számadását kellő időben he nem adta, az intézet képviselője vagy az adós azon bíróságnál, mely a zárgondnokot ki­nevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosítás eszközlését kérelmezheti, a mit a biróság késedelem nélkül teljesí­teni tartozik. (Vége köv.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir* Hétszemélyes táblán oct. 1. s a következő na­pokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Kovácsik József és tár­sainak Bubák József e. jelzálog előjegyzési ügye. — Wetzler Já­nosnak Helfrich Mihály és Margit e. kikötött élelmi szerek iránti pere. — özv. Marmoly Veronának özv. Czinkovecz Mária e* úr­béri telekrész kiadatása iránti pere. — Schmich-Jorechcsich An­tal és Alajosnak Barczy szül. Gyarmati Anna e, birtokháboritási pere. — Jasztrabszky-Kállay Rozáliának Kállay Ubul és társa e. 8600 frt s jár. ir. pere. Hamory Pál biróküldése ir. ügye. Előadó r Bernolák Károly ktb. — Özv. Jeney-Decsy Borbálának Kram­mer Ignácz e. haszonbéri szerződésből eredt követelés iránti pere. — Hersk ovics Mórnak Munk Mor e. sürgős birtokháboritási pere. — Szeged városának Schmidt József e. haszonbéri hátralék iránti pere. — Torkos Zsuzsannának Pap Imre és társai e. 500 frt és jár. iránti pere. — Taschler Józsefnek Szeged város közönsége e. kártérítési pere. — Primayer Jánosnak Marócz József e. végrehaj. ügye. — Tkacsik János és társainak Schulek Gusztáv e. vissza­helyezési ügye. Előadó : Blaskovics Kálmán ktb. — BekőAn­drás és Ferencznek Szarvas-Fehér Julianna e. végrendelet érvény­telenítése iránti pere. — Blau Lipótnak Tornyos Mihály és érdek­társai e. adóssági pere. — B. Orczy Lajos csődtömegének b. Or­czy István és érdektársai e. adóssági pere. — Ugyanannak Kár Mátyás mint a b. Orczy család pesti ház gondnoka e. számadás kiegészítés iránti pere. — Bacho Mórnak Csarada István mint Motesiczky László gondnoka e. végrehajtási ügye. Előadó : Be ke János ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. — félévre Jtfegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken, — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazultiííl (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.) Pesten 1863.

Next

/
Thumbnails
Contents