Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 74. szám
334 a végrehajtást, vagy annak foganatosítására esküdt társát küldenél ki. Mindezen esetekben a tett intézkedésről a földhitel intézetnek a megkereső levélben megnevezett képviselője egyidejűleg értesítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkezdendő s véghezviendő. 7. §. A földhitel intézet a végrehajtási folyamodványban vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok a menynyiben azok a bíróságnál letéteményezhetők, vagy a végrehajtást szenvedett félnél zár és pecsét alatt őrizhetők nem volnának, egy az intézet által ennek veszélyére és felelősségére kinevezett gondnoknak őrzés végett átadassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett végrehajtás esetében a becslés külön folyamodvány nélkül a lezálogolással egy időben, vagy ha becslők kéznél nem volnának, közvetlen az árverési idő előtt is, eszközlendő. Ha a becsárt az első árverés alkalmával senki sem ígéri, a tárgy azon alól is eladandó. Egyebekben, a mennyiben ezen szabályokban kivétel nem tétetik, az ingóságok végrehajtási zálogolása, becslése és árverése tekintetében, valamint a biróságok és a bírósági tagok által eljárásaikban megtartandó határidőkre nézve az 1840. XV. tcz. II. R. 11. fejezetének rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogositott ingatlan vagyonra nézve annak vagy lezárolása vagy eladása által eszközöltetik. A földhitelintézetnek jogában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foganatositatni, mindenesetre pedig az eladást szorgalmazhatni, ha a lezárolás követelésének ideje koráni behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. g. A földhitel intézet a jelzálog lezárolását választván, azt, vagy annak valamennyi jövedelmeire kiterjesztheti, vagy a jövedelmek csak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározásától függ, hogy a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül kezeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zártrendelő határozat, ha a zár alá veendő jószág telekkönyvezve van, a telekkönyvbe szinte beiktatandó. Az intézet által kijelölt zárgondnokot a bíróság köteles az intézet veszélyére és felelősségére kinevezni. Ha a kijelölt zárgondnok személye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet ugyan más zárgondnok kijelölésére felszólítandó, azonban az ujabbi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbb javallatba hozott zárgondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellenvetéseit az intézet kijelölésére rendelt zárgondnok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. Ezen idő alatt beadott ellenvetések fölött a bíróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál kihallgatandja s ha barátságos egyesség nem sikerül, hivatalból nevezend ki zárgondnokot, ennek megtörténtéig azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában akadálytalanul eljárand. 13. §. Az intézet által kijelölt zárgondnok eljárásáért, az intézetet terhelő felelősség megszűnik, ha a 12. §-ban meghatározott határidő elmúlik a nélkül, hogy a lezárolt jószág birtokosa a zárgondnok személye ellen kifogásokkal élt volna, valamint azon időponttól kezdve is, midőn a zárgondnok személye iránt egyesség sikerült, vagy a zárgondnok a biróság által hivatalból lett kinevezve. 14. §. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, u. m. közadő és más adóbeli tartozások, az előbb betáblázott követelésektől járó kamatok stb. lefizetése után fenmaradó, ugy a hátralékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az intézetnek, és csak a maradandó felesleget a biróság mindenkori intézkedése szerint kiszolgáltatni. Ennélfogva a biróság, vagy mindjárt a végrehajtás elrendelése alkalmával, vagy későbben a zárgondnoknak a jövedelmek hová fordítása, őrzése vagy letétele iránt határozott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után legfelebb 30 nap alatt vagy ha a lezárolás egy évig nem tartott,annak megszűntétől számitva 14 nap alatt számadásait okmányokkal együtt azon bírósághoz tartozik bemutatni, mely őt zárgondnokul kirendelte. A beadott számadás felett a biróság egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál a lezárolt jószág birtokosát és a földhitel intézet képviselőjét kihallgatandja és a számadást minden késedelem nélkül elintézendi. Ha pedig a számadás ellen az intézet, vagy a lezálogolt jószág birtokosa, vagy mindkét részről nyomós észrevételek emeltetnek, melyek jómóddal ki nem egyenlíthetők, és melyek felett azonnal ítélni sem lehet, az illető fél utasitandó, hogy a számadásra tett észrevételek sarkán keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez esetben a keresetlevél helyét pótolja, s mely felett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. tcz. II. R. 7. fejezetének a váltó perekre vonatkozó rendeletei szerint megindítandó leend. Ha a zárgondnok számadását kellő időben he nem adta, az intézet képviselője vagy az adós azon bíróságnál, mely a zárgondnokot kinevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosítás eszközlését kérelmezheti, a mit a biróság késedelem nélkül teljesíteni tartozik. (Vége köv.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir* Hétszemélyes táblán oct. 1. s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Kovácsik József és társainak Bubák József e. jelzálog előjegyzési ügye. — Wetzler Jánosnak Helfrich Mihály és Margit e. kikötött élelmi szerek iránti pere. — özv. Marmoly Veronának özv. Czinkovecz Mária e* úrbéri telekrész kiadatása iránti pere. — Schmich-Jorechcsich Antal és Alajosnak Barczy szül. Gyarmati Anna e, birtokháboritási pere. — Jasztrabszky-Kállay Rozáliának Kállay Ubul és társa e. 8600 frt s jár. ir. pere. Hamory Pál biróküldése ir. ügye. Előadó r Bernolák Károly ktb. — Özv. Jeney-Decsy Borbálának Krammer Ignácz e. haszonbéri szerződésből eredt követelés iránti pere. — Hersk ovics Mórnak Munk Mor e. sürgős birtokháboritási pere. — Szeged városának Schmidt József e. haszonbéri hátralék iránti pere. — Torkos Zsuzsannának Pap Imre és társai e. 500 frt és jár. iránti pere. — Taschler Józsefnek Szeged város közönsége e. kártérítési pere. — Primayer Jánosnak Marócz József e. végrehaj. ügye. — Tkacsik János és társainak Schulek Gusztáv e. visszahelyezési ügye. Előadó : Blaskovics Kálmán ktb. — BekőAndrás és Ferencznek Szarvas-Fehér Julianna e. végrendelet érvénytelenítése iránti pere. — Blau Lipótnak Tornyos Mihály és érdektársai e. adóssági pere. — B. Orczy Lajos csődtömegének b. Orczy István és érdektársai e. adóssági pere. — Ugyanannak Kár Mátyás mint a b. Orczy család pesti ház gondnoka e. számadás kiegészítés iránti pere. — Bacho Mórnak Csarada István mint Motesiczky László gondnoka e. végrehajtási ügye. Előadó : Be ke János ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. — félévre Jtfegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken, — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazultiííl (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.) Pesten 1863.