Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 6. szám

22 szék mint e. b. által alperes község a kereseti összeg és járulékai megfizetésébea elmarasztaltatott, mert Geszt község mint testűlet jelenlegi előjárói a tárgyalás során a tartozás valóságát elismerték — azon kifogásuk pedig, hogy ezen tartozás iránt nem ők, hanem Geszt község a kötelezvény keietkeztekori előjárói, kiknek nevük a kötelezvényen olvashatók, lettek volna megidézendök — birói figyelembe nem vétethetett. Mert a kötelezvény szerint a kölcsön a község, mint testület segedelmére vétetett fel a testület akkori képviselői által — Geszt községnek tehát jelenlegi előjárói mint ugyanazon testület képviselői jogosan idéztethettek meg. Mi pedig végül alpereseknek a kamatoknak több évrőli összegyűlése ellen emelt kifogását illeti, az szintén figyelembe veendő nem volt, mert miután alperesek is beismerik, hogy a kamatok fizetésére felperes által többször íelszólittattak, sőt ezen több évi kamatháiralék fejéhen a folyó évben 125 frtot fizettek is: ezen kamat hátralék a ptkv. 1480. és 1497. §§. értelmében elévültnek nem tekintethetik, — a másodbiróság által azonban felperes keresetével elmozdittatott) ítéltetett: Alperes az elmaradt kamat fizetésére nézve kifogásul határozottan az elévülést fel nem hozván, a másodbir. Ítélet megváltoztatásával az e. b. Ítélet helybenhagyatik és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 20. 5941. P. sz. a. Előadó: Zsömböry György ktb.) 9. Kuthy Károlynak Fried Károly ellen 421 frt 96 kr. iránti perében (melyben a debreczeni volt cs. kir. bíróság által a birói illetőség megállapítása mellett alperes a keresetbe vett 421 frt 96 kr. s járulékai megfizetésében elmarasztaltatott, mert ezen ügy elítélésében az itélö bíróság azért volt illetékes, minthogy ezen per a Nagy-Kállóban folyt perrel semmi érdemleges összeköttetésben sem áll, s a kártérítési per czimje helyes, és alperes debreczeni lakos lévén, személyes bírósága csak is az itélőbiróság lehet. A kereset érdemét illetőleg alperes a felperesi keresetben elmarasztalandó volt, mert az A. és B. a. határozatok alapján köteles lett volna felperesnek a 10,101 pfrtot C. szerint 1858. évi api il 6-án lefizetni, mit nem tévén, a ptkv 1334 §-a szerintőt késedelmezés terheli és a ptkv 995. §-a szerint 4°/0 kamatot kártérítésül fizetni egészen a tőke lefizetése napjáig tartozik. A felperes által kiszámított késedelmi kamat vagy kármennyiség egészben volt megítélendő, mert alperes sem annak mennyisége, sem a tőke fizetésre felperes által bemondott napokat illetőleg kifogást nem tett. Nem háríthatja el alpeies fizetési kötelezettségét a 2-dik sz. a. főtörvszéki határozat sem, mert ezen határozatban csak arról volt szó, hogy lehetett-e az A. és B. a. ítéletek alapján alperes ellen a végrehajtást a kamatokra nézve elrendelni, t. i. előleges per nélkül, s természetes, hogy a prtás 438. § a értelmében nem lehe tett a kamatra végrehajtást rendelni azon oknál fogva, mert az A. és B. a. ítéletekben kamatról nincsen, de nem is lehet szó, mert az alperes fl/.etési kötelezettsége magara a tőkére is csak a B. alattinak C. szerint lett kézbesítése után lejárt 14 napon vagyis 1858, april 6 án állott be, következőleg sem az A. B. sem a 2 dik szám a. határozatok felperesnek jelenlegi követelése felett, a követelési jog s alperes érdemében nem határoztak s érvényesen nem határozhattak. A felperesi követelés késed-Imi kamatai a keresetlevél beadása napjától a ptkv 1334. és 995. §§ ai értelmében Ítéltettek még) ítéltetett: Alperes kamatok kamatai fizeté ével nem terheltethetvén, az e. b. Ítélete azon módosítással, hogy a 4°/0 kamat a 90 frt után 1868. évi apr. 6 tói azon évi aug. 12-ig, a 10,101 pfrt után pedig ugyanazon évi apr. 6-tól a végrehajtás napjáig számitandó, helybenhagyatik. (1862. oct. 31. 111. Psz. a. Előadó: Vitái Alatos ktb.) 10. Krisztalóczy János és Máriának özv. Hutter Mária és többek elleni 4000 frt iránii perében (melyben alperesnő a felperesi kereset és járulékaiban elmarasztaltatott, mert a kereset alapját tévő 11. sz. a. okiratnak valódisága ellen alperes részéről emelt kifogás a hit alatt kihallgatott felperesi tanuk vallomásával teljes hitelt érdemlőleg megczáfoltatván : a felperesi követelé-t valódinak tartani, s alperest abban s járulékaiban elmarasztalni kellett, — s mely ítélet másodbiróságilag is megerősittetett) Ítéltetett: A másodbirosági Ítélet az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, s alperes 5 frtra mérsékelt barmadbirósági költségeknek felperes részére — az ítélet kézbesítésétől számitandó 15 r.ap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztaltatván, a periratok tavábbi törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 12 én 441. P. sz. a. Előadó: Pápay Károly ktb.) A kir. itélő táblán. 61. Mocsonyi Évának Mocsonyí Mihály és Mária elleni osztályos perében ítéltetett: Jelen perben nem csak az elhunyt közös atya, de az elhunyt közös nagy-bátyuk után maradott javakból is követeltetvén az osztály, ily l nemű keresetek azonban, melyek, a fennállott pprtás szabálya alatt tétettek lolyamatba, az id. törv. szab. 174. szabályához képest, a hivatkozott rendtartás szabályai szerint lévén elintézendők, ezek értelmében szóbelileg nem tárgyaltathatván, alperesek által kellő időben fellolyamodással illetett, a szóbeli eljárást megállapító e. b. végzés megmásittatván, a szóbeli eljárás nyomán eszközlott tárgyalás, és ennek alapján hozott e. b. itélet megsemmisíttetik, és igy az ügyre vonatkozólag az Írásbeli tárgyalás megállapittatván, az iratok további szabályszerű eljárás, és a kifejlendőkhéz képest ujabb Ítélethozatala végett illetőségükhöz leküldetnek. (1862. decz 4. 1861. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 62. Spitzer Ignácznak Sas István és Spiczer Salamon elleni két ökör tulajdoni joga iránti perében ítéltetett: A fenforgó kérdésre lényeges kihatással biró azon körülmények, váljon 2-od r. alperes — mint azt kinyilatkoztatta — a kérdéses vétel idejében, felperesnek csak cselédje volt-e? és ha ugy, mi okból hajtattak a kérdéses ökrök az ő szállására? kellőleg felderítve nem lévén, a feleknek az iránti utasítására pedig jelen szóbelileg tárgyalt perben, az akkor hatályban volt prtás 46. szakaszához képest, az eljáró biróság nem csak jogosítva, de kötelezve is lévén, — az e. b. itélet feloldása mellett — a kijelölt körülményeknek kellő felderítése czéljából ezen kereset uj ibb tárgyalása, s ennek alapján ujabb itélet hozatala végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. decz. 4,2838 P sz. a. Előadó: Nyeviczkey József itélőmester.) 63. Gunkl Józsefnek Kászonyi Teréz elleni 1500 frt iránti ügyében ítéltetett: Az A. a. kötelezvényben fizetési határidőül 1841. évi decz. 18-ka kitűzve lévén, erről a kamatok is megítélendők lettek volna, mivel azonban alperes viszonválaszában azok elévülését ellenvetette, ennélfogva azok csak 1856. évi mart. 2. mint a kereset megindítását megelőző 2 évtől, és pedig 1861. évi július 23 ig mintáz id. törv.szab. élétbeléptéig 4°/0-val, ezentúl pedig a kereset szerint 5%-val felperesnek megítéltetnek, ily változtatással az eljáró törvényszék itéle e. az ott f> Kínzott okoknál fogva, érdemére r