Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 71. szám

320 lajdonképeni házassági életet uera éltünk, hanem csak asztalra nézve volt együtt lakásunk", rui bizonyítja, hogy gyermekük nem volt. Hasztalan mondja felperesnő, hogy ezen egyesség erőszakolva volt, mert azt maga perelvén be, saját okmánya ellen kifogást nem tehet; de a ráfogott erőszakolást az azt előttemező tanúk is megczáfolják bizonyítványaikban (D. U.), melyek szerint ezen egyesség közmegegyezéssel, mindkét család befolyásával és azon közhiedelemben köttetett, hogy az elváló feleknek élő gyermekök nincs, mi, ha gyermekük van, nem történhetett volna. — Az azonosság ellen szól az is, hogy ezen gyermekről alperes nejének édes anyja báró Fischerné sem tudott semmit, miut eztV. a. nyilvánítja. Végre azon elővélelmet illetőleg: „hogy miután alperes akkor még nejétől elválva nem volt, tehát alperes az apa," az, miután felperesnő hiteltérdemlőleg azt sem bizonyította, hogy ő alperes nejétől született, önként megszűnik. A válaszban felp.uj bizonyítékokat (21—40sz.) hoz fel. Ezek közül 29. a. felperesnő anyja 1833 jul. 12. kelt levélben Szatmáry Józsefnének ezt irja : „Urammal (alperessel) igen jól vagyunk, sokszor együtt is hálunk, talán én sem fogok gyermek nélkül a világon maradni." A 30-ik sz. levélben Nyíregyházáról ezt irja : „Tahy József szombaton itt volt a quartélyomon, Pongrácznét (felperesnő anyjának testvére) meglátogatni stb. testvérem 3 napig volt itt, a kis Málira (felperesnőre) azt mondta, hogy nem szép, mert egészen apjához hasonlít, de szeretni való, s ha meghalok, mindjárt magához veszi stb." Ebből kitetszik, hogy felperesnőnek alperestőli származását anyja testvérei is tudták, s hogy felperesnő nem Komoróczyhoz, hanem alpereshez hasonlít. A 33ik sz.a. Hubert József bizonyítja, hogy felperesnő anyja, halálát közeledni látván, irt Kállay Ignácznénak , hogy halála után felperesnőre, gyermekére gondot viseljen, mely levelet tanú látta és olvasta, s Kállaynétől hallotta, hogy az 1834-iki farsangon Kállayné, alperes és neje Nyíregyházán bálban levén, alperes örömmel nyilvánitá Kállayné előtt, hogy neje teherben van, s hogy neki is lesz már örököse. A j 34 sz. a. Gergelyi Teréz, felperesnőnek Oroson hosszabb ideig nevelője bizonyítja, hogy alp. Kállaynénál többször megjelenvén, felperesnőt ott látta, vele enyelgett, s igen jól tudta, hogy ő Tahy Amália az ő édes leánya s j azt is mondá felperesnőről, hogy szeme olyan mint az övé (alperesé). Bizonyítja azt is, hogy Pongráczné is gyakrabban meglátogatta felperesnőt, arany karpereczet is ajándékozott neki, elakarta magával vinni, de Kállayné nem bocsátotta. A 36-ik sz. a. Molnár György bizonyítja, hogy Zimmerman Károly volt debreczeni káplántól, ki i felperesnőt keresztelte, hallotta, hogy felperesnő anyjától tudja, hogy az anyja neve, állása és felperesnőnek neves törvényessége hibásan van beírva, neki felperesnő anyja elbeszélte, hogy miért litkolá el nevét és állását, elbeszélte, hogy ő Tahy Józsefné báró Fischer Karolina; í'elpe- j resnő pedig az Ő, Tahy Józseftől született édes gyermeke stb. A viszonválaszban alperes a fe'peresileg felhívott ujabb tanukat s leveleket mint gyanúsokat, aggályosakat s egymásnak ellenmondókat, mellőztetni kéri, ellenükbe viszont idézvén ujabb tanukat. Alperes a 3H-(ól 3Z-ig terjedő okiratokkal bebizonyitottnak állítja, hogy j felperesnő alperestől nem származott, nem származhatott, miután alperes 1833 i őszön nem volt Bogdányban, hanem Pakson tartózkodott, s hogy ily körülmények között a 6-ik sz. anyakönyv, s 8-ik sz. egyesség ellenében az elővélelemre hivatkozásnak helye nincs s nem is lehet. — Tagadja; hogy aTahy név használata bizonyítva lenne, de bebizonyítva sem ártana alperesnek, mert sok Tahy van. Ellentmondani szükség nem volt, mert felperesnő nem az ő nevére kereszteltetett. Ujabb tényeket nem tartalmazó vég- és ellenvégirat s a becsomozás után 1856. jul. 21. 5891. sz. a. végzéssel a fel- és alperesi tanuk kihallgatása elrendeltetett, s az eszközöltetvén, a pesti cs. k. orsz. törvszók 1859. jan. 18. e perben következőleg itélt: „Felperesnő férjezett Bodó Amália, alperes b. Tahy Józsefnek báró Fischer Karolinával kötött törvényes házasságából származott leányának bíróilag kijelentetvén, a 6. sz. a. keresztlevél ehhez képest kiigazittatni rendeltetik és alperes köteleztetik az ellenfélnek 166 frt 43 kr. költséget stb. Indokok. A félperes részről felhívott tanuk, jelesen Pásztor Mihály, Komoróczy Ábrahám, Sinka József, Ottmayer Mihály, Velenczey Ferencz és Hubert József vallomásaik által teljesen igazolva van, miszerint Tahy József törvényes nejével báró Fischer Karolinával 1833. évi őszkor Bogdányban egy házban időzvén, utóbb említett nő viselős állapotban lenni láttatott, férje őtet közel szülése tekintetéből házától elparancsolta, és igy bekövetkezett lebetegedése felett már ennélfogva is kétkedni nem lehet; igazolva van továbbá Zimmerman Károly, Komoróczy Ábrahám és Pozsonyi Jáuos tanúk által, kik közül az első az ujdon szülött és általa később is látott leánykát csupán a bába bemondása után Halász Amália névre keresztelte, a másik kettő pedig a gyermekágyban fekvő anyát született báró Fischer Karolinát és az ujdon szülöttet mindjárt a születés után látták, ápolták és részben férjhez meneteléig nevelték; nem különben b. Tahy Karolina többszörös szóbeli és Írásbeli elismerései által, hogy a 13. sz. tanúságaként született és a 6. sz. szerint a bába hibás bemondása alapján Amáliának keresztelt gyermeket csakugyan Tahy Józsefnő szülte, és felperes a született gyermekkel azonos, a mint ő csakugyan több bizonylat szerint gyermekkorától fogva mint Tahy Amália neveltetett, elismertetett és házasságra is lépett. Igazolva van végre több tanú által, hogy alperes Tahy József,tudván e íenebbiek szerint is ezen gyermeknek törvényes neje által a házasság ideje alatt történt megszültét és létezését, annak törvényessége ellen nemcsak a régi törvények uralma alatt, de az ált. p. t. k. életbe léptétől számítandó 90 nap alatt (minthogy felhívási keresetét csak 1853 ik év oct. 31-én nyujtá be) fel nem szólalt (158.§.) illetőleg jogos foganattal ellent nem mondott, de sőt ezen gyermeket sajátjának lenni, ismételve és határozottan elismerte, és felette, jelesen neje halála után, mint atya intézkedni is megkísértette. Miután pedig az egyházi törvényeken alapuló régibb honi törvényeink értelmében a gyermek apjának az tekintendő, ki a született gyeimek anyjával háza.-sági kötelékben áll, és azon kifogást, hogy a férjes asszony gyermekét nem törvényes férjétől szülte, a kifogást tevőnek teljesen igazolni kell, sőt,ha az asszony maga ellen vallana és bűnére meg is esküdnék, ez a gyermek törvényességének ártalmára nem szolgálhatna, jelen esetben pedig a közösülés, nemzés és fogantatás lehetősége, és a szülés megtörténte a fentebbiek szerint igazolva lenne, és az sem szenvedne kétséget, hogy Tahy Józsefné báró Fischer Karolina által szült és a keresztlevélben hibásan magyar fordításban Halász Amáliának bejegyzett gyermek jelenleges felperessel ugyanazonos lenne, alperes azon kifogása, nedio-. nuntba a fogantatás törvényen mnsw