Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 6. szám

Pest, kedd 1803. Január 20. (>. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Biitositási jogeset. — Kir. leirat a bélyegtörvény tárgyában. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. Hivatalos tudnivalók. Eüztositási jogeset. *) Seregi Józsa ügyvédne.. urot időközben csődalá jutott Jónás Zsigmond pesti keieskedő ideigl. csődperügyelőjének, leifolyamodása, illetőleg semmiségi panasza tárgyában, — melynél fogva Adler Ádám, és fiai pesti kereskedő czég által, Jónás Zsigmond ellen béperlett 16O000 frt váltó tőke, és járulékinak biztosítása tekintetéből, a pesti e. b. váltótörvszék által 1860. évi szept. 1-én 61,400 sz. a. hozott biztosítási végrehajtást rendelő végzését, ugy szinte az annak alapján nevezett alperesnél szept. 1-én és 2-kán eszközlött biztositasi végrehajtási eljárást, — valamint az ezen eljárásnak helyben hagyására vonatkozó szept. hó 4-én 62,104. sz. a. kelt e. b. végzést megsemmisíttetni kéri, a váltóföltörvszék által 1862. évi oct. 7-én végeztetett: „Az e. biróságu váltótürvszéknek fentebbi keletű és számú biztosítást rendelő végzése, miután az ellene elkésve beadott felfolyamodási, illetőleg semmiségi panasz ez oknál fogva biroi tárgyalás alá nem vonaihatik, — érintetlenül hagyatik. Ellenben az ezen végzés alapján foganatosított biztositási végrehajtás s az annak jóváhagyá sára vonatkozó 62,103. sz. a. e. b. végzés a felíolyamodással egybekapcsolt semmiségi panasz folytán megsemmisíttetik, s az annak alkalmával összeirt ingóságok Jónás Zsigmond csődtömegéhez csatoltatni rendeltetnek. Mert: Az e. b. váltótórvszéknek f. é. szept. 1-én 61,400. sz. a- kelt, s a végtehajtást szenvedendő Jónás Zsigmondnak ugyanaz nap kézbesített biztosítást rendelő végzése — a jelen felfolyamodás, illetőleg semmiségi panasznak beadá-akor már jogerőre emelkedvén, az az ellene elkésve beadott felfolyamodás, illetőleg semmiségi panasznak mellőzésével érintetlenül hagyandó volt. Az annak alapján teljesített biztositási végrehajtási eljárást illetőleg ellenben, — minthogy egyrészről physicai lehetetlenségkép tűnik fel, miszerint a bírósági kiküldött, mint egyes személy a végrehajtást szenvedett lelnek, a végrehajtási 10 ívre terjedő jegyzőkönyvben 1412. tétel alatt foglalt, — háromszáz ezer frt értéket meghaladó áruezikkeit, boltbeli és házi bútorait, ruhaneműit, másoknak kézizálogkép átadott váltóit s könyvbeli összes követeléseit, a többféle helyiségekben, és személyeknél egyenkint megtekinteni, összeírni, s azoknak szabályszerű megbecsültetését eszközölni — az összeírás megkezdésetői vagyis f. évi szept hó 1 nek délutáni 5 órától fogva annak befejezéséig, vagyis szeptember hó 2-kának délelőtti 10 J/4 óráig lefolyt idő alatt képes leit volna, de az hogy ezen rögtönözött üzszeirást a bírósági kiküldött az 1840. *) Ez azon eset, mely nem rég a politikai lapokban különös megemlités s kitüntetés tárgyául szolgált. XV. t. cz. 151. §. s a váltótörvszéki utasításnak 201. és 202. §§-ai rendelete ellenére, nagyobb részben csakugyan nem maga teljesítette, hanem erre idegen fel nem jogosított harmadik személyeket alkalmazott, — az összeirási jegyzőkönyvnek idegen kezekkel irott, s csak utólagosan összeillesztett 3-ik, 4 ik, 8 ik és 10-dik iveinek megtekintéséből szembetünöleg kiderül, minthogy másrészről a fenforgó biztosítási végrehajtásnak alapjául szolgáló négyrendbeli egyenkint 40, összesen 160,000 forintokról szóló váltók lejáratána': — tetszésre (a piacere) történt kiállítása — eltekintve a jelen időbeni általános pénzszorultságtól, már annál fogva is, mert az ily tetemes összegek lejáratának tetszésrei kitűzése, a dolog természeténél fogva, csakis hasonló pénzkészlet folytonos rendelkezhetésre lételének, s annak megfelelő roppant vagyon feltevésén alapulhat, — és épen ezért a kereskedelmi, és váltóüzleti gyakorlatban sem találhat igazolásra. (Vége köv.) Kir. leirat a bélyeg tör tárgyábanA hétszemélyes táblához. Első Ferencz József, stb. Főtisztelendő, Tisztelendő. Tekintetetes és Nagyságos, Nagyságos 9 Vitézlő kedvelt Hiveink ! Már mult évi karácsonhó 11-kén kelt kegyelmes királyi leiratunkban kimondottuk, miként az Általunk ngyanazon évi szent-jakabhó 20-kán kegyelmesen jóváhagyott ideig, törvénykezési szabályoknak nem volt, s nem is lehetett azon czélja, hogy az 1859. év kisasszonyhó 2-án kelt nyiltparancsunkkal kibocsátott bélyeg- s illetékszabály Magyarországunkban hatályon kivül tétessék, az államjövedelmi forrásoknak pedig birodalmunk egész területén egyenlő szabályok szerinti kezelése, illetőleg a pénzügyi törvények egyenlősítése az államháztartás érdekében mulhatlanul szükségesnek találtatván : ugyanazért az 1861. évi szent-jakabhó 20. kelt határozatukkal Magyarországunkra nézve kegyelmesen helybenhagyott id. törv. szab. mindazon rendeletei, melyek az 1850. évi kisasszonyhó 2-kán kelt bélyeg- s illetékszabályba ütköznek, az általunk folyó évi karácsonhó 13-kán kegyelmesen jóváhagyott és kir. helytartótanácsunk által közhírré teendő törvényes határozatok életbe léptetése folytán 1863. évi boldogasszony hó 1-sö napjától fogva megszűntéknek tekintendők. Miről midőn húségteket kellő tudomás s maguk alkalmazása végett ezennel értesitenők, cs. kir. kegye.műnkkel és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, karácsonhó 24-kén, ezer nyolezszáz hatvankettedik évben. Ferencz József s. k., gr F o r g á c h Antal s. k. G ö m ö r y Viktor s. k. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben A kir Hétszemélyes táblán. 8. Sztaroveczky Károlynénak Geszt köszsége birája és általa az egész község ellen 420 o. é. frt töke és járulékai iránti perében (melyben a nváradi cs. kir. or. törv-