Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 70. szám

316 hallván, még csak gyanítania sem lehetett, hogy neje ez idő alatt gyermeket szült,tőle nem is szülhetett, mert 1 % évig nem is látta. Alperesnek 1834-b. Sz.-MihálykorPaks- 1 ról Bogdányba lett visszaköltözése után a köztük már rég [ meggyökerezett ellenszenv napról napra növekedvén, mindketten belátták, hogy válniok kell, s megköttetett az elválási egyesség (8. sz.) de ez is azon föltevésen alapszik, hogy élő gyermekök nincs. Alperest neje halála után is sem felperesnő gondnoka Komoróczy Ábrahám, ki pedig 1840-től 1843-ig alperes bogdányi jószágát kezelte, sem az árvaszék, sem senki nem figyelmeztette,hogy az a kis leány, kit neje Nyíregyházán laktában magá- i hoz fogadott, nejétől született legyen,annál kevésbbé szólította fel arra, hogy neveleséről és tartásáról gondoskodjék, így mi gondja sem lévén reá, azt sem tudta, hogy mi nevet visel. De midőn megtudta, hogy az anyakönyvbe ugy Íratott be, mint saját leánya, azonnal felhivási ke- j resettel lépett fel ellene, minek azután kifolyása lett a je- , len per. Alperest, ki a sirhoz már közel áll, sem testvérei- j nek, kikkel úgyis peres viszályban áll, érdeke, sem más j mellékes tekintetek nem indíthatnák arra, hogy felperes- I nőt megtagadja, de miután erősen meg van győződve, hogy nem gyermeke, mind önérzete, mind nemzetsége iránti becsületbeli kötelessége kívánja, hogy azt, kit idegennek hisz és tud, a nemzetség iájába helytelenül be ne oltsa. Erre mutat az is, hogy gondnoka, ki vallomása (10. sz.) szerint mindent tudott, 20 éven át alperes ellen fellépni nem mert, hanem bevárta, mig a kereszt atya (6. sz.) és anya és a bába, kik azon Halász Karolina kilétéről legjobb tanúságot tehettek volna, ugy alperes háziorvosa Frank, mind elhaltak, másrészről az, hogy felp. alperest, állítólagos atyját rágalmakkal is illeti, eléggé kitünteti, miként ő maga sem hiszi, hogy ő alperes gyermeke, különben a gyermeki érzet ilyesektől visszatartaná, kitünteti, hogy az egész kereset, felhasználva azon körülményt, miszerint alperes neje az elválás után Nyíregyházán egy kis leányt magához fogadott, csupán vagyon s örökség szerzésre irányzott kísérlet; holott ha figyelembe vétetik, hegy felperesnőt Komoróczy Ábrahám ápolta s nevelte, s mint mondják hozzá hasonlít is : azt kell hinni, hogy annak apja Komoróczy Ábrahám volt, anyja pedig Halász Karolina persona varadiensis hihetőleg elhalván vagy elhagyván őt, az akként maradt árva leányt alperes neje könyörületességből vette magához azért is, mivel K. Á. neki házi dolgai rendezésében többnemű szolgálatokat tett; és neje az E. a. tanú előtt is ugy nyilatkozott, hogy az felfogadott árva gyermek, s nem Tahy, hanem Halász Amália. (Foly. köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 671. Majoros Péter mint neje Ujváry Annával nemzett kisk. gyermekei term. és törv. gyámja Vér Lukáts mint néh. Ujváry András hagyatéki tömege kezelője és végrendelet végrehajtója stb. e. örökösödési ü. ítéltetett : Miután felperes azt, hogy néh. Fogas János J. a. végrendeletében elsorolt javak közül, leányának Fogas Borbála Dancs Mártonnőnek birtokába a ludasi földön kivül több jutott volna, be nem bizonyította, sőt miután az érintett végrendelet 11-ik n. szerint ezen maga Fogas János által 4000 írtra értékesített ludasi föld is Dancs Márton által kifizetett 2000 frtokért jutott birtokába, ennél fogva Fogas Borbálának ősi jogon czimezhető osztályrészét a ludasi földnek csak fele képezheti, a másik felerész pedig férjének Dancs Mártonnak szerzeményévé vált; miután továbbá felperes azt, hogy Ujváry Ferencznek K. a. .végrendeletében elsorolt vagyonok az Ujváry Ferencz özvegyét nőül vett Dancs Márton birtokába jutottak volna, sem okiratilag, sem tanuk által törvényesen kinem mutatta, a Fogas Borbála állítólagos közszerzeménye jogán követelt ősiség, miután Dancs Márton mint nemes ember minden szerzeményeit kizárólag saját nevére irattá, és így ezek az I. R. 102. §. értelmében neje Fogas Borbála örökösei részére ő-iség alapjául nem szolgálhatnak, maga az idézett törvény által megdöntetik; Dancs Mártonnak felperesileg L. a. felmutatott, de önmaga által egyszersmind érvénytelennek czimzett végrendelete pedig, mint ilyen az ősiség igazolására szolgálható jogerejü okmányul el nem fogadtathatik, és jóllehet az, hogy néh. Dancs Márton vagyonai Ujváry András és felperes Ujváry Anna birtokukba jutottak, ugy az A. a. végrendeletből kitűnik, mint a felek által beismertetik, az pedig, hogy ezenDancs Márton féle vagyonokból Ujváry András és Anna a maga osztályrészét, s e közt a felerészben őrséget képezhető egész ludasi földet is birtokába vette, és saját nevére íratta, ez nem csak az A. a. végrendelettel, hanem a 17. sz. a. tanúvallomásokkal, s 16. és 24, sz. a. birtokkönyvi kivonatokkal is beigazoltatott, miután azonban Dancs Márton Ujváry Andrásnak és Annának csak mostoha atyjuk volt, és így velők vérségi összeköttetésben nem állott, a tőle nyert javakra nézve mindketten szerzőknek tekintethetnek. Ezeknél fogva Ujváry András szerzeményeiről szabadon rendelkezhetvén, s felperes azt, hogy vagyonai közt ősiség is foglaltatott volna, be nem bizonyítván, és igy Ujváry Anna, és jogutódai az A. a. végrendeletet ősiségi jogczimen meg nem támadhatváu, felperes alaptalan keresetével elutasittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek. Eként az e. b. ítélete megváltoztatván a periratok stb. (1863. jul. 27. 8171. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 672. Joanovics Jánosnak, Mudrusz Ernőé. 2000 ft és jár. iránti végrehajtási ügyében végeztetett : Felfolyamodó ingatlanjainak bírói végrehajtás alá vett lefoglalásánál, az 1861. é. oct. 2-án kelt hivatalos jelentés szerint személyesen jelen lévén, s ugyanazon ingatlanok megbecsülésére maga részéről becsüsöket nevezvén; és sem ezen bírói végrehajtási eljárás, sem az 1862. é. nov. 17-ről 2426. sz. a. kelt, s az árverési feltételek megállapítására, és a kielégítési sorrend meghatározására határidőt kitűző végzés ellen törvényrendelte módon folyamodási jogorvoslattal nem élvén, a birói végrehajtási foglalás, és becslés, valamint a 2426. sz. a. végzés ellen, az eljárás alaktalanságából merített alaptalan panaszok félretétele mellett,az árverési feltételeket megállapító, és a kielégítési sorrendet meghatározó, szintén felfolyamodással neheztelt 3437. sz. a. végzés, azon változtatással, hogy azon végzésben a)és b) pont alatt foglalt tőkék utáni 6% kamatok csak 1861 é. jun. 23. napjától, azon időig pedig csak 5%-valszámitandók, helybenhagyatik. (1863. aug. 6. 5763. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 673. Fürstal Józsefnek, Bangha Antal elleni kártérítési perében végeztetett: Az id.törv.szab. szerint a volt cs. kir. szolgabiróság helyében a megyei törvényszék léuén további eljárásra hivatva, & mosn&n