Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 70. szám

Pest, péntek 1863. sept. 18. 70. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Tahyféle származás igazolási per. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Taliyfele származás igazolási per. Tahy Amália Bodó Ignáczné 1854-ik évben Tahy József cs. kir. kamarás ellen a pesti volt cs. kir. tszékhez beadott keresetében előadja, miként Tahy József 1816-ik évben felperesnő anyjával házasságra lépvén, midőn ez magát 1834 b. már harmadízben érdekes állapotban lenni tapasztalta, ezt azon hitben közlötte férjével, hogy az talán előbbi rendetlen életmódját elhagyandja; de a családi örömökre alkalmatlan rideg férj a közlést öröm helyett a legnagyobb ingerültséggel vette, kétkedni kezdett, s kétkedései oda vitték, hogy nejét a házbóli kihányással fenyegette, és ezzel arra kényszeritette, h^gy az elhagyva férje házát, Debreczenbe ment, s ott szülte felperesnőt,kit, rettegve férje üldözéseitől,a 6 szerint az ő Fischer Karolina magyarosított neve után Halász Amáliának kereszteltette. Felüdülvén, visszament ugyan férjéhez Bogdányba, de tartva férje bántalmaitól, felperesnőt az atyai házhoz vinni nem bátorkodott, hanem Debreczenben idegen ápolás alatt hagyta, míg nem Pozsony János megyei főorvos által (7.sz.) Nyíregyházára vitette, hol eleinte annak s később (8. sz.) férjéveli kierőszakolt szerződés létrejötte után maga is oda menvén lakni, saját anyai gondviselése alatt neveltetett. Ezután mintegy másfél év múlva az anya elhalván, az általa még életében gyámjául rendelt Komoróczi Ábrahámhoz, innen pedig 10 hó múlva b.Szepessy Juüa özv. Kállay Ignácznéhoz vitetett, hol is 12 évig volt, 1850-b. gyámja ismét magához vette, s innen 1852-b. (9. sz.) Bodó Ignáczczal házasságra lépett. — Mivel pedig Tahy József boldogult neje hamvait meggyalázva, felperesnő születése törvényességét kétségbe vonja, kéri születése törvényességét megalapittatni,a 6.sz.a. keresztlevelet bíróilag kiigazitatni,magát nevénekbirtokában meghagyatnia születés és névvel járó jogok élvezhetését bíróilag kimondatni ; következő alapokon : 1. Mert felperesnő fogantatása és születése az 1833, 1834 évekre, következve azon időszakra esik, melyben alperes nejével mint férj és nő egy fedél alatt házassági szövetségben élt, és lakott (7. 10. és 11. sz.) miért a törvényes elővélelem felp. születésének törvényessége mellett szófalp. kötelessége levén,az ellenkező igazolása. 2. A keresztlevél (G.sz.) melybe felp. nemTahy, hanem Halá=z Amáliának s törvénytelen ágyból születettnek, anyja pedig férjétől külön élő nváradi személynek Íratott be, felp. ellen próbaerövel azért nembir, mert a 10. 11. sz bizonyítványok indokolják ezen keresztlevélnek helytelen és a tényekkel homlokegyenest összeütköző kitételeit, jelesül azzal, hogy felp. anyja alperes által kényszerítve, haragjától és bántalmaitól rettegve hallgatta el törvényes nevét, és őt is magyarított neve alatt kereszteltető; s mert annak kitételei magok a lett dolgok által czáfoltatnak meg, így íelp. anyja , persona varadi e nsis"-nek mondatik, holott ez reá mint Bogdányban lakóra nem volt alkalmazható; mert végre felp. anyja „férjétől külön élőnek" Íratott be, holott fogantatása és születése idejekor, sőt közvetlen ezután is férjével élt. (7. 10. és 11. sz.) 3. Felperesnő édes anyjától alperes által élelem megtagadássali fenyegetés mellett kierőszakolt irat, melyben felp. születésének törvénytelenségét bevallja, felp. születése törvényessége ellen a törvény világos szavai szerint mitsem bizonyít; sőt ezen bevallási okirat nyomán is kétségtelen, hogy Tahy Józsefnek felperesnő születéséről tudomása volt, tudomásának lenni kellett,különben nejét a hamis bevallásra nem kényszeritette volna; és ugyan ezen bevallási irat felvilágosítja még azt is7 hogy a keresztlevélben nevezett Halász Karolina csakugyan felperesnő anyja, s akkor Tahy Józsefné volt. 4. Különben is mit az apa megtagadott, a világ megadta felperesnőnek, mert az egész környékbeli lakosság születése törvényességén nem kételkedve,ösztönszerű érzeténél fogva felperesnőt születése óta Tahy Amáliának nevezte; e név alatt élte felperesnő gyermekéveihez alatt nevelték gyámja és özv. Kállay Ignáczné házaiknál, ismerteték a nyíregyházai növeldében négy évig, nyeré a 9-ik sz. elbocsátást, s e név alatt esküvék meg férjével, s történt házassági kihirdetése is anélkül, hogy annak valaki ellentmondott volna. De voltak perczek, midőn Tahy József is magába szállva, felperesnőben saját gyermekét elismerte ; ugyanis a 10. 11. 13. 14. és 15. sz. a. bizonyítványok szerint anyja halála után Tahy József őt felkerestetvén, magához akarta vitetni, de gyámja Komoróczi Ábrahám, féltve egészségét és életét, őt Tahy küldöttének ki nem adta, s így lőn, hogy idegen ápolás alatt maradt férjhez meneteléig. Végre : 5. Azon ellenvethető kérdésre, hogy miért taszitja el s tagadja meg alperes saját gyermekét, felp. azt feleli, mert Tahy József keble hideg s kiholt az apai nemesebb érzelmek iránt; mert az Sípos Endre lelkész előtt bevallotta, (16. sz.) miszerint felperesnő születése törvényességét beismerni azért nem akarja, mert ez által ön és a b. Fischer családnak ártalmára lenne; s bevallotta, (1 7.sz.) hogy felperesnő születése törvényességének beismerését a törvény előtt csak azon esetben tenné, hahogy Bujanovicsék az ellene folytatott pert megnyerhetnék, mert gyermeke még is közelebb áll hozzá, mintsem az oldalagos atyafiak. Alperes ellen beszédében előadván a közte s felp. anyja közti házasság történeti vázlatát,a dolog érdemére megjegyzi, mikép felperesnő neki nem gyermeke, mert alperes az 1833. apr. végétől 1834. tavaszig Pakson lakván, ezen egész idő alatt Bogdányban vagy vidékén nem is volt. Ezen idő alatt kellett volna a szülésnek (6.sz.) történni, de erről neje neki mit sem szólt, és l1/^ évig őt nem látván, terhes állapotát sem láthatá, s arról nem is . : 70