Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 69. szám - A 'Lex amortisationis' 2. [r.]

313 a birtokbóli kivetés, és az által megszűnt haszonvételek megbirálására pedig a felhivott tanuk kihallgatása múl­hatatlanul megkívántatik, az ezek mellőzésével hozott e. b. Ítélet felöldatik, és a periratok ug}7anahoz azzal kül­detnek vissza, hooy a felperes által felhívott tanukat, és a felperesi beruházások megbirálására szolgáló szakértő­ket is, a menyire azok aggott koruknál fogva a bíróság előtt meg nem jelenhetnének, az 1840 15. 100 §. értelme szerint, az illető törvényhatóság utján is kihallgattatván, a kifejlendőkhöz képest ujjabbi ítéletit hozzon. (18G3. aug. 6. 4009. P. sz. a. Előadó : Németh János ktb.) 666. Jurenák Frigyesnek ugy mindazonáltal mint a kisk. Herczeg Szutkovszky József Mária gyámgondno­kának, b. Remekházi Józsefné szül. b. Dietrich Jozefa e.a buttyini birtokbani beruházás és javítások kifizetése iránti perében ítéltetett : Miután alperes a felperesi keresetlevél 9, 10, 12, 14, 16, 17, 45, 46 tételeiben foglalt beruházá­sok s javításokat egészben, a 20, 34, 36, 37, 38, 39, 42, öl, 52 tételek alattiakat pedig részben, az A. a. beperelt legfőbb tszéki Ítélet rendelkezése alá esőknek lenni hatá­rozottan tagadja,és ebbeli tagadása a válasziratban önként kijelentett azon nyilatkozata által, mely szerint a felszá­mított épületek közül többeknek, mint a kérdés alatti buttyini birtokban már a kincstár uralma alatt is megle­vőknek értékét maga sem követeli; kellőleg támogatta­ik. bírói elintézés tárgyát annál fogva szükségesképen g mindenekelőtt azon állapotnak kellő határozóttságrai emelése képezi, melyben a kérdéses birtok amaz épületek és egyéb netaláni beruházások tekintetében a néhai b. Dietrich József kezeihez jutásakor volt, minthogy pedig erre való nézve birói Ítélet alapjául sem a felperes részé­rói H. a. kiegészitetlenül becsatolt okmány, mivel abban a kérdéses tárgyak elő nem sorolvák; sem pedig a mind­két részről álló feleknek arra vonatkozó vitatásaik figyel­men kivul lett hagyásával csak átaláno?sághan eszközlott 1. II. III IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. a. szakértői becsű nem szolgálhat, következésképen a per során e részben hivatolt tanuk kihallgatása nélkül, báiha a'peres azok mellőzéséből merített semmiségi panaszától elállott, az ügy alaposan elítélhető nem lenne, ugyanazért az e. b ítéletnek, az ideigl. törv. szab. 106. §. alapjáni feloldása mellett, a mellőzött tanú kihallgatás.valamint a per során 1862. é. apr. 28. 1224. sz. a. e. b. különben is elrendelve volt, de nem foganatosított birói szemle, és ahoz alkalma­zandó újbóli becsű is elrendeltetik, és az ügyiratok mind annak szabál\szerű eszközlése és a kifejlendőkhöz képest uj ítélet hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. aug. 4. 4712. P sz. a. Előadó: Blaskovits Kál­mán ktb.) 667. Stassik Ferencznek, mint Eckstein Lipót enged­ményesének. Berger Simon e. 1601 frt 23/t kr. tőke kö­veteles és jár. iránti p> rében Ítéltetett : A felperes enged­ményezője Eckstein Lipót által az alperes kezeihez leol­vasott 500 Irt az okon : mert az közvetlenül nem az A. a. .'evezett engedményező és alperes között, létrejött társai, hanem az ez utóbbi és a lu^ossi uradalom közön megkö­tendő bérleti szerződés (Q>>lalójakmt leteendő 2000 Irt felezésére fizettetett : érdeklett alperes irányában a tör­vényben körül irt foglaló természetével nem birván, és annál fogva alperes azt, és pedig anyival inkább : mivel a 2. sz. H. társ s megállapítást nevezett engedményezőnek felmondva, ugyanannak minden netaláni jogi következ­ményeit is önkint megszüntette : vissza sem tarthatván, ugyan azéri abban, valamint a per megindításától vagy is 1861. é. dec. 25-tól számítandó 6°/o kamataiban elma­rasztatik, és az e. b. itélet e részben és eképpen megvál­toztatik; a B. a. számla alapján követelt 234 frt 44 krt. illetőleg azonban, tekintve : hogy a kereskedői könyvek megtámadásra használtatva, bizonyító erejőket az 1840. XV. tcz. 19. §. szerint egy esztendő s hat hónapnál tovább megnem tartják, a hivatolt B. a. még 1853. évből eredett számla tehát fél bizonyítékul és így pótló eskü alapjául sem szolgálhat; a 400 frtra felszámított kereseti hasznot pedig azért : mert engedményezőjére nézve az A. a. tár­sas szerződés a 2. sz. a. beperelt okmány szerint foganatba nem ment, felperes jogosan szintén nem követelheti, ezek­nél fogva az e. b. ítélete ezen 400 frt haszonvételi és ama 234 írt 44 kr. számlái követelés tekintetében helyben­hagyatik, és a perköltségek kölcsönös megszüntetésének kimondása mellett az ügyiratok stb. (1863. aug. 5. 4897. P. sz. a. Előadó : Blaskovits Kálmán ktb.) 668. Redlich Ferencz és több testvéreinek kérel­mükre eltüntRedlich Alajos testvérüknek a pestváro-i ár­vatárban kezelt 626 frt 44 krnyi örökrészét mint oldala­gos örökösöknek kiadatása iránti ügyökben végeztetett : A C. a. halottak anyakönyvi kivonata szerint néhai Red­lich János 1854. dec. 16-án történt meghalalozása után maradt hagyatéki vagyonból ismeretlen tartozkodásu Redlich Alajost illető 626 frt 44 kr. o. é. örökségi illet­mény a fennállott pesti cs. kir. országos tvszéknek 1860. jan. hó 26. 6348. sz. a. kelt határozata folytán tétemé­nyeztetvén az árvapénztárba s ekent Redlich Alajos örök­sége iránti igények az áptk. szabályai szerint lévén meg­'birálandók: felfolyamodók által Redlich Alajos testvérük után igényelt örökség kiadatá-a utóbbinak az a. ptk.277. és 278. §§. értelmébeni holtnak nyilvánítása után lévén csak megengedhető, a végzés azon lényeges része, mely­lyel a letéteményezett 626 frt 44 krnak ki nem adatása lőn elrendelve, a fenntebbi indoknál fogva hel y benhngya­tik es az ügyiratok stb. (1863. aug. 5. 6661. P. sz. a.Elő­adó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 669. Zombory István mint Móricz József, Ödön és László gyermekei törvényes képviselője néh. Zombory József után hátramaradt és örökségképpen reájok szállott ingatlanoknak özvegy Zouibory szül. Strilich Katalin öz­vegyi jogának már is bekövetkezett megszüntéveli tett­leges átadását szorgalmazó végrehajtási ü. végeztetett : Folyamodónak a különben is már gyermekei nevére irott ingatlanok átadásáhozi végrehajtási joga félmutatott jog­érvényes ítélet, és az özvegyi jognak megszűntét igazoló halálbizonyitvány által kellően ki lévén mutatva, a per­feljegyzések azonban csak a pernek a féljegyzést nyerte igénylő részérei eldöntése es<tére birván joghatalylya'l, s annallogva az átadást nem akadályozhatván; ellenben pe­dig, az özvegy Zombory Katalin elhunytával hátrama­radt ingóságok öszveirasa iránti intézkedés ezen tiszta végrehajtási ügynek elintézésével annál kevésbé lévén összevegvithető, mivel az nem is kérettetett, s eszerintaz emliiett ingó vágyón leltárílagos öszveirá^ának felfolya­modott végzéssel lett elrendelése helytelenül történvén; az eljáró városi tszék végzésének, a birtok és így a ház átadást is tárgyazó része, a történt átadással együtt jóvá­hagyátik, az ingóságok felvételének meghagyását tartal­mazó pontja ellenben minden következményeivel együtt megsemmisitetik az iratok stb. (1863. jul. 28. 7367. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 670. Szende elébb Frummet Zsigmondnak, a nagy­váradi cs. k. pénzügyi ügyés/ség mint kincstári képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents