Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 69. szám - A 'Lex amortisationis' 2. [r.]

312 ség eltörlésére törvényhozásunk nem is gondolt, annál kevésbé intézkedett: ugy a nemesi jószágok sajátságos különbségei sem szűntek meg mind, a többi birtok nemek irányában. Elég lehetne ennek igazolásául a jus patronatusra, s a regálékra hivatkozni, melyek csak a nemesi javakhoz kötvék. Ezekhez van kapcsolva a fóldteherrnentesités, sőt azokhoz még mindig némi hűbéri tartozások is tartoznak, p. o. a dézsmák stb. A volt jobbágyi javak ftddarabolhatása. egymástól elkülönzése — | belső s külső teleknél — korlátolva van, mi a nemesieknél nem ismertetik. A nemesi javak most is hitbizományá alakithatók, nem a többi birtokok. Azért azoknál a h a j ad o n i jog is fentartatott, mi a többinél ismeretlen. Maga az örököd ési rend különbözik most is némelyekben a nemesi s nem nemesi javak szerint. A k ö z k e r e s m é n y i jog az id. törv. szab. után is más a | városi, s más a nemesi birtoknál. Az özvegyi öröködös szinte különböző, valamint a hitvestársi öröködés j sem egyenlő stb.Az izraeliták nem képesitvék a nemesi I jószágok szerezhetésére, de igen is legtöbb helyen a vá- | rosi í'undusok birtoklására. A 48. törvényekben alapuló jogegyenlőség leginkább a törvénykezési jogra vonatko- j zik, s még ez sincs teljesen mégalapítva. Nem csak városi i — a városi birtokra — s megyii — nem városi javakra — türvényszékek léteznek: hanem magokban a kir. városokban is vannak még fundusok, melyek nem tartoznak a városi bíróság alá. A ker. táblák elé csak a megyei földbirtok tartozik s nem a városi is stb. stb. A mi az id. törv. szabályokat illeti, abból, hogy azokban a lex amort. íéntattása külön meg nem említetik, nem következik annak megszüntetése; mert a magyar magánjog átalánosan visszaállitatván, ebben a lex amort. visszaállítása is szükségkép benfoglaltatik. Miután jogsz ibály, mikép a kivételek s kivételes esetek a törvényhozás által külön kijelölendők; ha az or. bir. codificatio a visszaállított magyar jog irányában, a lex amort. kizárása által kivételt akart volna tenni, épen ezen kivételt kellett volna megneveznie; mit nem tevén, a visszaállított magyar jogban a lex amort. is visszaállítottnak tekintendő. E jogszabályt követi a magas kúria is, a visszaállított jog szabályaitalkalmazva minden kérdésnél, melyre nézve az id. szab. kivételt nem tettek. Nem áll ellent az 1855. Conc o r d a t u m sem; mert nem említve mikép aziránt, hogy 29—30. czikkjei a lex amort. mindenütt megszüntették e, már keletkezésekor kételyek mrrültek fel azon <>kból, mivel azon czikkelyek a holt kezeknek a birtok szerezhetést bármely, de csak törvényes módon engedtek meg, miből lehetne köveikeztetni, mikép a szerezhetés a létező törvények s igy a lex amort. ellenére is meg nem engedtetett, mert ez nem törvényes, hanem törvény ellenes mód lenne ; 8) s i:em említve a Concordatumnak reánk nézve nem alkotmányos alakulását is; csak arra szorítkozunk, niikép az előbbi magyar jogrendszer az oct. diplomák által visszaáll] tatván, az azzal ellentétes intézmények, milyen a Concordatum is. érvényüket elvesztették. Ezt erősiti a magas kir. kúria joggyakorlata is, mely p. o. a sz. székek illetőségét megalapitá a régi jogszerint azon eseiekben is, melyek a Concord. által a világi bíróságok elébe soroltattak. s) Fr. Jacobsohn: Über d. österr. Concordat Leipzig 185G. F S Végre szabad legyen a kültörvényhozásokra is hivatkoznunk. Franczia országban az ősiség szinte megszűnt, a jogegyenlőség a legnagyobb mérvben létezik, és a telekkönyvek is léteznek; és még is ezek mellett is fenáll a lex amort. így van ez Olasz s Porosz országban s a többi német államokban is. Ez bizonyítja, mikép a telekkönyvek s többi jogi reformok természetében nem rejlik az összeférhetlenség a lex amort. intézményével. A mi pedig a jövő codifícatiót illeti: nemzeti törvényhozásunk figyelmét bizonyosan nem kerülendi el, mikép a lex amort. daczára régibb századokbóli leszármazásának, az ujabb törvényhozások által is megtarta tott; mi csak szükségességére mulat. Ezt indokolja legalább a népesedés érdeke, minek a holt. kezek s ezeknél a javak családoktóli elvonása kedvező in m lehet; a gazdaszati magasb ipar emelése, mi a testületek kezelésénél magasra nem emelkedhetik; a közjólét terjesztése, mit a javak nak egyes kezek közti öszhalmozott-ága tetemesen gátol; az átalános vagyoni kifejlődé-, minek főtényezője korunkban a sebes és folytonos forgalom "), a mit a szabad verseny s vállalkozási szellem lenyűgözőiével, a holt kezek közti birtoklás kizár; a közhitel érdeke, mit a testületi vagyon lekötöttsége, mozdulatlansága háttérbe szőrit stb. stb. Ezeket azonban csak érinteni akartuk,részletesb kifejtésük jelen értekezés feladatául nem szolgálván. Kuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán 69.*) SzeghyGyulának mint özv. ReviczkyLázárVilmosnő engedményesének, b. Sennyey-Nádasdy Erzsébet stb. e. birtok átadás iránti ü. határoztatott : A zálogtar| tók azon jogtol, hogy a birtokba tett netaláni beruházáI saikat birtokon belől felszámíthassák, megfoszthatok nem j lévén, ez indokból a tek. kir. itélő táblának végzése azon hozzáadással hagyatik helyben, hogy az eljáró bíróság j alpereseknek netaláni beruházásaik szabályszerű kereset| tel leendő kimutatására 30 napi határidőt oly kötelezte| téssel szabjon, miként annak sikertelen lejárta után, a be! ruházásoki ai tekint* t nélkül fog a zálog kiváltása iránt ; hozott ítélet végrehajtatni, mely végből az ügyiratok további intézkedés végett stb. (1863. jul. 39. 3252. sz. a. Előadó : Jami.iczky L'pót ktb.) A kir itélő táblán. 665. Batka János özv. szül. Szabó Máriának, ifj. Leány István elleni visszahtdyezési ügyében végeztetett : Felperes kei esetét a H.és J a fő, és legfőbb ts/éki ítéleteken kívül, részint a kereset leve hez mellékelt, részint tárgyalás alatt bepe, esitett bizonyítványokon ala irt tanuk vallomásán alapítván, s a f lmutatott bizonyítványokon kivül mind a kihallgatandó tanukat egj'enként megnevezvén, mind pedig a kérdő pontokat is beperesitvén, mivel az ily módon ajánlott bizonyítást, jelen visszaj helyezési perben, sem a K. a. hozott telekkönyvi tszéki j ítélet, s< m a telekkönyv szerkezete nem akadályoztatják, °) Roscher : Grundlagen d. nat. Öcon. 1858. I. 5. *) Az előbbi számban a Hétsz. t. it-let hibásan szedetett 69 nek 68. helvett.