Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 69. szám - A 'Lex amortisationis' 2. [r.]

Pest, kedd 1803. sept. 15. 69. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az évnegyedes előftietők kéretnek e Wtésük' 1 Mai mielőbb megújítani. ————M——WIIBH I ll'illl IIIIMMMIf i I————— Mj— y A ,Lcx auiortisationis.c II. A Lex amortisationis túlnyomólag poli­tikai jellegű intézmény levén, nézetünk szerint annak lé­telére vagy megszűntére, oly jogi reformokból, melyek tisztán magánjogi természetűek, nem következethetni. Egyenes törvényi szabály annak megszüntetésére nem létezvén, aziránt csak a törvényhozó szándokához fordul­hatunk. A törvényhozó szándokában pedig , midőn tisz­tán magánjogi reformokat létesített, nem kereshető s nem feltételezheti, világos kifejezés nélkül, azon szándoksczél is, hogy politikai intézményekre is kiterjeszkedjék. Azon kiterjesztési következtetés — ex analógia — csak hason nemű, hason jellegű intézmények irányában megenged­hető. Mig a telekkönyvek, birtok egyenlősítés, tulajdon szerezhetési képesség stb. oly intézmények, melyek a lex amort. politikai czéljaival *) s jellemével semmi kapcso­latban sem állanak. És az annál inkább áll, minthogy az érintett intéz­mények lényege s benső természete egészen különböző a kérdéses törvény lényegétől. A. telekkönyveket te­kintve, azok csak a vagyonszerzés, illetőleg dologi jogok szer zésének átruházási bizonyítékait2) képezik,3) és a j o g alapot, mely a szerzési czim és mód közti meg­különböztetés elavult *) tanának mellőzésével, a szerze­mény igazolására szolgál, szükeégk'ép feltétele­zik. 5) Azok tehát a jogalapot, mint feltételezettet, mint olyat, melynek már a telekk. igénybe vétele előtt létez­nie kell, és a mely jogalap a vagyon szerzési képpsség hiányánál — mi a holt kezeknél forog fenn — nem létez­het, épen nem pótolhatják, tehát, e szerzési képességet sem ') „Und die Nachtheile schwer empfunden worden sind, wenn ein zu grosser Theil des Bodens nach und nach zu Corpora­tionsgut angesammelt, und immer dem individuellen Eigenthum und Verkehr entzogen war, so ist die Veráusserung von Grund­eigenthum an die Todte untersagt worden" Bluntschli D. Privat­recht. 1853. I B. p. 167. Mig a telekk. főczélja a jogbiz tos­ság eszközlése, mi a lex amort. érdekeitől különböző. 2) Gerber : System d. deut. Privatr. 1860. § 52 n. I. 3) „Um die Ungewisheit des Eigentbums der Grundstücke, und der daraus entstehenden Processe zu verhiiten'' szól a porosz tk. I. X. 12. §. a bekebelezés rendelésénél. *) Sintenis : Prak. Civilrecht 1844. I. 38. ; Puchta : Pandek­ten. §. 143. Unger: System d. österr. Privatr. II. p. 11. Vangerow: Pandekten I. $. 305. 5) Ezen elv a franczia thozás által odáig terjesztetett, mik ép az a tulajdon szerzésére elégeli magát a szerződés megkötését, a telekk. bekebelezés nélkül is. La propriété des biens s' acquiert et transmet par 1'efFet des obligations (711) Fobligation est parfaite par le seul consentement des parties. (1138. a.) adhatják meg. Ugy látszik, némelyek a telekk. lételét a vagyonjogra vonatkozó jogi korlátok megszüntetésével hozzák kapcsolatba. E nézet hibássága kitetszik abból, mikép a telekk. mellett, az amortis. törvényt nem tekint­ve, mindenütt számos más jogi korlátok fennállanak. Ilyenek a hitbizományok, az izraeliták jószág szerezhe­tési képtelensége, a birtok felaprózás tilalma stb. melyek a telekkönyvek felállítása által egy államban sem lettek megszüntetve. Épen oly kevéssé lehet hivatkozniok, az ősiség eltörlésére, mert ez csak azon jogi szabályokat, melyek a rendelkezés korlátjaiban s a család tagok előjogaiban ál­lottak, távolította el, de birtok képességet, szerzési jogo­sultságot azoknak kik azzal nem birtak, nem adott. — Nem a nemesi jószágok birhatásának nem nemesekrei ki­terjesztésére sem (1844. 4. tcz.) mert ez csak a nem ne­mesekre s ily egyes honfiakra s nem erkölcsi személyek­re vonatkozik, miért az egyházi testületek csakugyan e törvény hozatalával 1847 előtt, sem jöttek a jószág szer­zési jog gyakorlatába. Azon jogegyenlősités nem nyúj­tott eziránt semmi kételyre alkalmat sem 1848 előtt, sem a reá következett időkben. Ezen birtok szerzés kiterjesztéséből s az 1848. hason jellegű törvényekből azt is vélik következtethetni, hogy általuk a nemesi és nem nemesi jószágok közti minden különbségek megszüntettek, s igy a nemesi s városi bir­tok is egyenlősitetett; miután pedig a holt kezek városi fundust előbb is szerezhettek, 6) következtetik, mikép most már az azzal állítólag jogegyenlősitett nemesi java­kat is megszerezhetik. Mi nem vagyunk e véleményben. Mi ugy tudjuk, mikép valamint a nemes és nem nemes közti különbsé­gek mind, máig sem szűntek meg ") s átalában a nemes­6) A lex amort. ugyanis c-=ak a jószágokra, azaz nemesi föld­birtokra vonatkozott. Ezt tanúsítják minden ide tartozó törvé­nyeink.— I. Lajosnak az arany bulla megerősitési decret. záradé­ka 11. $. mely legelőször alapitá meg az amort. szabályait — vilá­gosan áll: nobiles bomines Ecclesiis possessiones vendere, alienare, nullám penitus habeant facultatem." Az ezt megerősítő későbbi törvények Ulászló 3. D. 55. 65. cz.; 1647. 17.; 1542. 33-; 1715. 16. mindenütt : p o s s e s i o n e s , j u r a possessionaria, bona saecularia említenek. Ezek alatt pedig ősi jogunkban kitünőleg csak a nemesi jószágok értettek. — Ezt mutatja az is, mikép a holt kezekre törvénytelenül jutott ' javakat csak is a nemesek jogositattak (1647. 17. s 1715 23.) visszaválthatni. — Tehát a városi fundus, mely a hűbéri állam szerkezetben hason szereppel nem bírt, nem értetett. Ekkép kell tehát annak jelenleg is érvényben lenni. 7) Nem kevéssé szégyenitő adat erre az id. törv. szab. II, 5. §. is. 69

Next

/
Thumbnails
Contents