Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 68. szám - A 'Lex amortisationis' 1. [r.]

Pest. péntek 1863. sept. 11. 68. szám. Ötödik évfolyam. TftRVÉTOiK! CSARNOK. Tnrtalom í A ,Lex: ninortisationis.' I. - Kúriai Ítéletek: magán jógi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A ,Lcx auiortisationis.c J. Ugy látszik, különbözők a nézetek azon kérdés iránt: vajon az u. n. lex am o r t i s a t i o n i s hazánkban érvényben marad t-e ? Nem tartjuk feleslegesnek, hogy annál az eszmék tisztázásához mi is liozájáruljunk. Azok, kiknél* e törvény fennállása iránt kételyeik vannak, ezeked főleg némely ujabb magánjogi reformok u. m. a telekkönyvek, ősiség eltörlése, a nemesi javak birhatásának nem nemesek re i kiterjesztése, törvény előtti e gye n 1 ő s ég stb. lételéből látszatnak meríteni mig mások arra érveiket a concordatumból s id. törv. szabályok tartalmából is származtatják. Midőn mi az érintett magánjogi intézmények fogalmában s t3rmészetében sem találunk alapokat a lex amort is. létele tagadhatására; egyszersmind mi azon kételyekben világos tévedést is látunk az okból, merr, az illetek annak valódi jellemét s hivatását figyelmen kivül hagyva, kételyes kiindulásukban egyedül annak magánjogi termé=ze'ére szorítkoznak. Aziránt nincs kétség, mikép a lex amort. valódi magánjogi intézményt képez, mint olyan, mely a magán tulajdonjogra vonatkozó szabályokat tartalmaz, s mint olyan, mely által eltávolítandó volt azon magánjogi hátrány s veszteség, mely éré a hűbérnököket, ha a hűbéri javak vasaljaik kezeiből a .holt kezek' birtokába jutottak, mi által t. i. a hűbéri javakból vasaljaik részéről őket ületen lett javadalmaikat, jövedelmeiket elvesztették. J) Azonban elvitázhatlan az is, mikép a 1. amort. mind keletkeztében, mind történeti kifejlődésében lényegesen különbözve a magán jogi törvényektől, azokat fontosságával messze túlszárnyalta. Azt viszonyai az állam szerkezettel lényeges kapc-olatba hozták; az az állam lét lé nyegéül szolgált hűbériség kiegészítő részét képezé; tehát állatni jelentősége s érdekeltsége a magánjogi intézményekét tetemesen felülhaladta, s benne a magán érdekeket túlhaladó állam politikai túlnyomóság lényegül szolgált. E politikai tűlnyornóságát eléggé tanúsítja keletkeztének korából azon tény, mikép egyenesen az állam szer') Lord Coke a Mortmain, manus mortua ne vezetetonnan származtatja,mert általa a hűbern8kők jogigényeiket a lovagi szolgálatokra , Örökségi átszállásra stb, elvesztették. Crabb G y. Az angol jog története c/.. műve XI. Fejez. .Mások szerint onnan e név, mert az egyházi testületek általi szerzemények in mortua manu esetteknek tekintették, azok tagjai polgárilag megholtaknak vétetvén. Black stone: II. ch. X. vezetéül szolgált hűbériség fentartására s biztosítására hozattatott. Az ország honvédelmi ereje a hűbéri birtokon nyugodott, miért a legelső állami czélok igényelék, hogy a jószágok a hűbéri kapcsolatban megtartassanak. A nemesi családok épségben fentartása, vagyonoscáguk megőrzése, a katonai erő kellő kiállithatása végett, az állam rendszer alapelvét képezé, miért a jószágoknak acsaládoknáli megtartása, 2) valódi állami szükségek közé tartozott. Mindezek pedig meghiúsulnak, ha a jószágok a nemesi családoktól, a hűbéri kötelékből elvonhatok: mi történik, ha azok a lex amort. hiányában az egyházi testületek által megszereztethetének. mint a melyektől mint holt testektől, azok elválhatlanok leendettek. Ezek túlnyomóan köz ') s nem magán érdekek : inkább politikai, mint jogi tényezők. És innen van, mikép korunk codexei is, melyek a lex amort. intézvényét megtartották, annak érvényesithetését vagy egészen a politikai közigazgatás határozataira bízták, vagy a legfelsőbb hatalom intézkedéseinek hagyták fel. A porosz tkönyv rendeli, mikép az egyházi testületeknek fekvő jószágot csak állami engedély mellett lehet szerezni (alig. L. Recht. IV. B. II. Th. 11. tit, §.194.) sőt csak ugy bármily ajándékokat s hagyományokat is 500 toll. összegen túl. C§. 197.) *) Franczia országban, hol a testületek összes ingatlan szerezhetési s elidegenithetési joguk szabályozása a közigazgatási jognak van fen tartva, az egyházi testületek azon jogot fejedelmi engedély mellett gyakorolhatják (1817. jan. 2. törv.) Hasonlóan az osztrák törvények is 5) ily testületeknél az ingatlan szerezhetésre ország fejedelmi engedélyt szükségeltek, a Concordatum előtt. Es az oszt. cod. 539. §-sza az öröködhetési képességük meghatározását 2) Azért mondja Kelemen : „Constitutio vetans.ne privatarum l'amiliarium bona Comunitatibus imortalibus alienentur. Lex amort. tlicta est" I p. 28. Azért rendeli már I. Lajos, hogy a nemesek javaikat az egyháziakra átruházni tiltatván : „sed inter i'ratres proximos, et generationes earundem, ipsorumpossessionesdejure etlegitime devolvant ti r. Conclus. 11. *J BeschránVungeh desRechtes,Liegenschaften zu erwerben. ilir die todte Hand im Wege der Gesetzgebung ausGründe des öffentlichen Wohls sind zulassig." Grundrechte des deut. Volk § 26. *) Ezen szigor odáig terjed itt, mikép a 2^0. §. azt rendeli : „Dergleichen Geschiinke und Verraáchtnisse zur todten Hand können nur insofern auf die Genehmigung des Staats Anspruch maciién, als sie die Summe von 500 th. nicht übersteigen." 5) Itt a lex amortisationis már 14-ik században mutatkozott. 13-10. már hozattak ezen korlátok iránt törvények az oszt. tartományoknak. G8