Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 66. szám

Pest. péntek 1863. sept. 4. 66. szám, •4 Ötödik évfolyam. TÓRVÉ CSARS10 Tartalom : Büntetőjogi értekezés. — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — 'Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés, II. Büntetések kimérése s ennek rendszerei. Csacsko Imre kir. tábl. bíró úrtól. Abüntethetésnek kelléke kétféle, t. i. tárgyi és alanyi. Az első a cselekedetben, mintegy külsőleg, a második a cselekvőben bensőleg foglaltatik.Mindkét kellék a betudást illetőleg különböző fokozatokat enged meg. A tárgyi vagyis külső kellék fokozata attól függ, hogy a cselekedet által mily értékű jogok sértettek meg, péld. élet, testi épség vagyonhoz stb. való jog; és mily mértékben veszélyes a cselekedet a közbiztonságra nézve átalában, vagy bizonyos íenálló körülmények közt. A mint e két feltétel valamely cselekedetnél nagyobb, vagy kisebb mértékben mutatkozik, az annál nagyobb vagy kisebb büntetéssel fenyíthető, azt tárgyilag tekintve Az alanyi, belső kellék a cselekvőnek önkényi elhatározásától, s azon indokoktól függ, melyek azt az elhatározásra birták; s ezek lehetnek olyak, melyek az önkényti elhatározásra nagyobb vagy kisebb mértékben hatnak, mint péld. a részegség, az elmegyengeség vagy háborodás stb. ezen állapotoknak nagyobb vagy kisebb mértéke szerint; vagy olyak, melyek természetöknél fogva a közbiztonságra nézve veszedelmesebbek, vagy ártalmatlanabbak, péld. veszedelmesebb, ha valaki pénzvágyból kész más ellen erőszakot használni, vagy talán gyilkosságot is elkövetni, mint ha azt szerelemféltés bői vagy képzelt szükségvédelemből teszi ; mert az elsőbbi indokból cselekedni mindig, az utóbbiakból pedig csak ezen bizonyos, és ritkábban előforduló körülmények között van ok és alkalom. Midőn a törvényhozó a büntethető cselekedeteknek fajait és fokozatait meghatározza, azt az emiitett tárgyi és alanyi kellékeknek figyelembe vételével teszi, melyek szerint t. i. a büntethető cselekvények mind fajra, mind pedig fokozatra nézve egymástól különböznek. S miután a jogosság azt kívánja, hogy mindenki bűntettének *) foka szerint bűnhődjék; a szerint kell minden büntethető cselekvény ellen büntetéstatörvényben kiszabni, a mint annak nagyobb vagy kisebb büntethetősége azt megkívánja. - -1) Bűntett szó alatt itt büntetést vagy fenyítéket érdemlő minden cselekvény értetik, elvonva a büntethető cselekedeteknek azon osztályozásától, mely szerint azok büntettek, vétségek vagy áthágások. (Verbrechen, Vergehen, Uebértrettungen). E működés már e tekintetből is nagy nehézséggel jár, mert az emberi tettek előre nem látható sokfélesége szerint lehetlen a törvényhozónak a büntettek minden fokozatát előre, mintegy elvontan, meghatározni és az ahhoz mérendő büntetést aránylag kiszabni; ezt csak akkor lehet tenni biztosabban, midőn már a bűntett minden körülményeivel, mint szintannyi módositványaival a biró előtt feltárva van. Nehogy azonban a birói önkénynek tágas mező engedtessék, mi veszélythozó lehet az egyeseket ugy mint a közbiztonságot tekintve, és pedig a biró kelletinél akár súlyosabban, akár enyhébben büntessen : módokról kellett gondoskodni, melyek által eszközöltessék, hogy csak egyedül a bűnös és ez is bűntettéhez aránylag, sem súlyosabban, sem enyhébben büntettessék. A törvényhozóknak e részbeni igyekezetét tekintve, a büntetések meghatározása körül különböző rendszereket tapasztalunk. Ilyek a büntetések átalános és víszonlagos rendszerei. Az utóbbiak ismét eltérők egymástól, a mint, vagy a kiszabandó büntetésnek legnagyobb és legkisebb fokát minden egyes bűntettnél meghatározzák, és e térben, vagyis a törvényben foglalt legnagyobb és legkisebb büntetés közt, a büntetésnek egyes esetekbeni választását a biró belátására hagyják, 2> vagy pedig csak a biró által különös bűntett ellen kiszabható legnagyobb büntetést határozzák meg, és a birónak belátására bizzák, a bűntettnek körülményei szerint az ily legnagyobb büntetéstől a törvényben átalánosan kimondott legkisebb büntetésig vagy még azon alól is leszállani 3). Lehetséges az is,hogy olybüntető törvény könyvben, melybpn több fokozatú szabadság büntetések vannak elfogadva, a birói itélhetés ugy van korlátolva, hogy az a fennforgó enyhítő körülmények szerint csak a legközelebbi első vagy második fokú büntetésre szállhat alá, de egy még kisebb fokú büntetésre nem. 4) A büntetések átalános rendszere, mely szerint a törvényben valamely bűntett ellen bizonyos meghatározott fajú és fokú büntetés mondatik ki, a birónak pedig nincsen más teendője,mint a törvénybenkiszabott büntetést a) így van az különösen az osztrák büntető törvényben. 3) Franciahonban a fegyelmi vétségeknél szabadságában áll a birónak a törvényben kiszabott legkisebb büntetésnél is enyhébbet rendelni, ha a fenforgó enyhitő körülmények azt ugy kívánják. h. Mittermayer : Die Strafgesetzgebung in ihrer Fortbildung. I. R. 252. lap. II. R. 262—3. 1. 4) így van ez Francziahonban az 1832. april 28-ki, az 1835. sept. 9. és az 1849. oct. 18. törvények szerint. így van szinteG-enfben is L. Würth : Die österr. Stafprocessordmmg vom 17. január 1850. 39. lap; Jageman: Criminallexikon. Art. Milderungsgründe. 66