Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 66. szám

298 szigorúan a bűnös ellen kimondani, nem helyeselhető; mert mellőzi a bűntetteknél előforduló fokozatokat, és jogtalanságra kényszeríti a birót, ezt arra kötelezvén, hogy nem tekintve a fenforgó enyhítő vagy sulyósitó körülményeket, mintegy gépileg alkalmazza a "bűnös ellen a törvényben kiszabott büntetést. E hiánynak mellőzéséül akegyelmezésijog ajánltatik; csakhogy annak használata akadályozza az igazság kiszolgáltatásának gyors menetét, és feleslegessé váland oly esetben, melyben a bűnös az alatt, mig ügye a kegyelem zsámolyához jut, leebb szállitandó büntetését már kiállotta. A büntetések viszonlagos rendszere inkább megfelel a büntető joggyakorlat czéljának, t. i. hogy minden bünüs az általa elkövetett bűntett nagysága és bűnössége szerint bűnhődjék; mert tért enged a bírónak a végre, hogy a bűntett tárgyi és alanyi (külső és belső) fokozata szerint a büntetést felébb emelhesse, vagy leebb szállíthassa. Minthogy azonban lehetségesek oly esetek is, melyeknél a törvényben kiszabott legkisebb büntetés is igen szigorúnak látszhatik; c zé ls z e r űb b n e k tűnik fel az oly rendszer, melyben csak a legnagyobb büntetés van a törvényben minden egyes bűntett ellen kimondva, és a biró abban, hogy egyes esetben a legkisebb büntetést is kiszabhassa, korlátolva nincsen 5) Igaz ugyan, hogy e rendszer mellett a bírónak kezébe nagy hatalom adatik,melylyel emberi gyarlóságánál fogva visszaélhet; de az ebbeli veszélyt, a menyire az emberileg lehetséges (mert valami tökéletest e földön alig valósithatunk), elháríthatja a jól rendezett birói szerkezet, és büntető eljárás, a birák tudományossága, és kiváltképen azoknak becsületessége, igazságszeretete, és a mindezeknek ellenőréül óhajtott nyilvánosság. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir ítélő táblán. 630. Ozv. Bőthy Ödönnőnek szül. Csanády Júliának, báró Szepesi Anna ellen kétrendü összesen 15050 frt iránti végrehajtási ügyében végeztetett: A kielégítési végrehajtásnak a 4487 és 4488 számú végzések általi megrendelése, és ilyképen nem maga a foglalás és becslés teljesítése ellen közvetlenül benyújtott 5716 és 5717 számú felfolyamodásoknak és semmiségi panaszoknak, másodbirósági elintézés alá elhalasztott felterjesztése az ideig. törv. szabályok 117-ki §-ban helytelenül állapíttatván, ezen valamint a végrehajtási eljárás ellen is ujabban közbentett felfolyamodások és semmiségi panaszok folytán, tekintve, hogy az 5978. és 5979. sz. végreh. jelentésekhez 2/. alatt csatolt mellékletek szerint végrehajtást szenvedő B. Szepessy Annának összes ingatlan vagyon=ága már a NVáradi latin szartartású káptalan felléoése folytán, — végrehajtásilag lefoglaltatott, s ezen végrehajtásra vonatkozólag az árverési feltételek, árverési határnapok és kielégítési sorrend megállapítása iránt a törvényes intézkedés elsőbiróságilag foganatba vétetvén, az ideig. törv. szabályok 126-ik és következő §§-i értelmében ugyanazon ingatlans) Az 1840. 5. tcz. által a büntetőtörvénykönyvnek kidolgozására kiküldött választmány részéről készitett terv ezen rendszert követi; mi szinte egy kitűnő tulajdonsága e jeles műnek. ságokra különösen ezen ujabbi végrehajtást kérő özvegy Beöthy Ödönné által már felszámított és a kielégítési sorrendbe is felvett követelésekre nézve más elkülönzött végrehajtási eljárásnak e jelen esetben helye nem lehetne, a felhívott 4487 és 4488 sz elsőbirósági végzések megváltoztatásával özv. Beöthy Ödönné kielégítési végrehajtási kérvényével elutasittatik, s emiek alapján a foganatba vett végrehajtási egész eljárás megsemmisíttetvén, az ügy\ iratok további stb. (1863. július 29-én 4536. P. sz. a. | Előadó: Chernél Elek ktb.) 631. Ozv. Gaal Spissics Ignácznő és özv. Spissics Farkas Lászíónőnek Spitzer Jakab rabinus mint Polák József végrendelete végrehajtója ellen ügyvédi vétség és uj okmány alapjáni visszahelyezési ü. Ítéltetett : Felperesek az előbbi állapotba visszahelyezés iránt benyújtott keresetlevelükhöz B. és C. a. csatolt Ítéletek szerint, a még 1847. é. oct. 21. inditottt, és igy a fennebbi | ítéletek szerint is az 1852. é. nov. 29. kelt nyiltparancs : által folyamában nem gátolhatott anyaperben keresetüktől azon okból mozditattak el, mert a kereseti hagyaték urafogyottságát, vagyis azon a perben vitatott döntő kö1 rülményt, hogy Polák József, özvegy hátrahagyása nélkül halálozott e meg, nem igazolták, és igy azon tényt, melyre az igényelt jog állapitatott,benem bizonyították; miután azonban felperesek azon előbbi állapotba visszahelyezést tárgyazó keresetük mellé E. a. csatolt uj bizonyítékkal azt, hogy Polák Józsefnő még 1847. márt. 8. és igy az alapper megindítása előtt meghalálozott, igazolni kívánják, az pedig, hogy ezen döntő tény körülmény az alapperben nem igazoltatott,egyedüi a felpereseket képviselt ügyvédnek lenne felróható : ezeknél fogva felperesek a kellő időben benyújtott keresetlevelük mellé E. a csatolt uj bizonyíték alapján is, keresetük igazolására jogosítva lévén, egyszersmind ügyvédüknek azalapperbeni mulasztása nyilván kitűnvén, a kért előbbi állapotbaviszszahelyezésnek hely adatik; eként az e. b. Ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1863. jul. 27. 4933. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 632. Sistorovics Ferencznek, Pümmer Mátyás ésVellauer Jakab ellen 188 fri javítási költségek iránt indított perében ítéltetett : Sommás szóbeli perekben, a felyebbvitelnek csak birtokon kívül lévén helye, miután a másod bír. ítélet végrehajtása ki nem mutattatott, jelen per ez úttal felülvizsgál hatlannak nyilvánittatik; s a periratok további törvényszerű intézkedés végett, illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. 29. 5341. P. sz. a. Előadó : Pápay Károly ktb.) 633. Gyiokó Szilárdnak, Németbél község ellen legeltetési jog gyakorlatába rövid uton leendő visszahelyezési perében ítéltetett : A per folytán előadottakból kétségtelen tényként merül fel, miként a határbani közös legelő eddig sem tagosztályosan el nem különitetvén, sem a legeltetésre nézve törvényes arány be nem hozatván, abban a legeltetés közössen gyakoroltatik, tekintve továbbá azt, hogy felperest ugy is mint volt földes urat, de ugy is mint volt úrbéri telkek birtokosát, nem csak a megszorítás nélküli legeltetésnek, hanem annak időnkint szükségelt eltilalmazásában való intézkedésnek közös joga is illetvén, ez esetben a birtok czimmel ellátott felperest kétségtelenül illető legeltetésnek általa mikor és mily kiterjedésben gyakorolt, s egyebbként is szabad tetszéstől függő használata felett felhozott kérdések ehelyütt figyelembe sem vehetők 5 minthogy a határbeli tilalmas legelő iránti kizárólagos rendelkezési jogot ugy sem igényelhető