Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 5. szám

19 telezettségével és egyéb a neki tudtul adott és általa aláirt árverési feltételekben tartalmazott jogokkal és kötésekkel haszonbérbe vette, — létrejött, habár az árverési feltételekben a kötendő Írásbeli haszonbéri szerződés leendő biztosítása iránt a vállalkozókra bizonyos kötelezettségek hárittatnak, és ebből következtetni lehet, hogy a haszonbér alá bocsátott tárgyat illetőleg még különös szorosabb, tüzetesebb és részletesebb szerződés aláírása tételeztetik fel, azért még is határozott és a jogokat és kötelezettségeket lényegében megalapító tartalmánál fogva, különösen a 12 pontban tett kötésnél fogva kötelezőknek kell elismerni. Alperes ugyan felperes követelése ellenébe azon kifogásokat görditi, hogy a haszonbérlet teljesedésbé nem ment, minthogy a haszonbéri szerződés alá nem íratván, a haszonbérlet neki át nem adatott, hogy daczára az árveréskor felolvasott azon feltételnek, miszerint a király hegyesi lakosoknak tiltatott az italmérés, azok a haszonbér ideje alatt mégis bort mértek, és hogy a kereseti összeg nem 1622 pfrt 30 kr., hanem 1373 pfrt 50 krt teszen. Azonban ezen kifogások figyelembe nem vétethettek, mert habár a feltételekben kilátásba helyezett szorosabb tartalmú szerződés alperes által alá nem ; íratott és a haszonbérrel járó épületek neki át nem adattak is, ő mégis ezeket birtokba vette, és a haszonbér él- j vezetébe magát behelyezte, mit saját beismerése és az ellen végiratban felhozott nyugta igazol, mely szerint még i a kereset beadása után is fizetett a haszonbéri öszlet lero- i vására, és igy az 1855. évi máj 31. aláirt pontozatok kö- j telező erejét nemcsak elismerte tettleg (ptkv. 863. §.),hanem az elvállalt haszonbéri szerződést részben teljesítette is. A mi a kiraly-hegyesi telepitvényesek által űzött bor- I mérés iránt tett kifogást illeti, ha alperes felperesi tagadás I ellenében bebizonyitotta volna is (mi nem történt), hogy | a telepitvényeseknek a bormérésre a közigazgatási ható- | ság által engedelem adatott — tekintetbe még sem vehető, mert az árverési feltételek 2-ik pontja szerint világosan kiköttetett, hogy ha a király-hegyesi lakosok által borniérés tekintetében visszaélés történnék is, bérlő kárpótlást az uradalomtól nem követelhet, hanem szabadságába hagyatott, a kihágók ellen jogainak orvoslását szabályszerűen érvényésiteni sat.) ítéltetett : Alperes a 10. sz. a. követelt részlet fizetést csupán egy nyugtatvány másolata mellett, s azt is csak az ellen végiratban, midón már felperes ellenészrevételeit többé meg nem tehette, hozván fel, az e. b. itébte ezen s az abban felhozott többi indokoknál fogva helybenhagvatik, s a per további törvényes eljárás végett illetőségéhez visszaküldetnék. (1862. nov. 12. 4551. P. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.) 53. Pollák Móricznnk Niederniayer Mihály elleni könyvkivon^ti követelés iránti perében ítéltetett: Felperes által B. C. D. és F. a. felmutatott okiratok, és az E. a. váltó kizárólag csak felperes mint rendelvényes és Donhauser Márton mint elfogadó közti jogviszonyra vonatkozván, s igy azon döntő körülményre: hogy alperes rendeletére Donhauser által elfogadott két rendbeli váltók, alperes forgatmánya mellett készfizetés gyanánt mentek át felperes birtokába, legkisebb próbát sem nyújtván: a jelen per kezdetekor érvényben volt perrend 265. • §-a értelmében a visszakínált perdöntő főeskü általi bizonyításnak hely adatik, s az esetben ha alperes arra, hogy ó a felperes által, részére kiszolgáltatott szeszes italok árának lerovására, két rendbeli 100 és 85 frtról kibocsájtott, Donhauser Márton által elfogadott, és saját forgatmányaival ellátott váltókat, készpénz fizetése gyanánt felperesnek általadta, leteendi, köteles leend alperes a keresetbe vett összegből csak 26 frt 5 kr., ennek 1860. évi decz. 9-ik napjától vagyis jelen per kezdetétől számitandó 4% kamatjait, az eskü letételtől 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek kifizetni, — a husfógast az átvitel után alperes vissza nem szolgáltatván, s annak ára ellen sem tévén kifogást, az az a) a. számlába jogszerűen felvétettnek tekintetik, a hitletétel esetére a perköltségek a perrend 576-ik §-a értelmében kölcsönösen megszüntetnek, tartozik tehát alperes jelen Ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt az esküleíételre jelentkezni, s azt a kitűzendő határidőben annál bizonyosabban letenni, mert ellenkező esetben köt-des leend az egész kereseti összeget, vagyis 211 frt 5 krt, ennek a perke/detétől számitandó 4°0 késedelmi kamatjaival s 15 frtra mérsékelt perköltségekkel együtt jelen ítéletnek jogerőre emelkedésétől számitandó 14 nap alatt végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni. Ekkép megváltoztatván az e. b. Ítélet^, a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 5. 5344. P. sz. a. Előadó.- Urbanovszky Jusztin ktb.) 54. Klein szül. Kohn Fáninak, Kohn Száli ellen 2 ház, 4 imaszék s 252 frt o. é. házbér iránti perében ítéltetett: Jelen perben Sárosmegye törvszéke mint másodbiróság az ideigl. törv. szab. 174. §-a értelmében illetéktelenül járván el, és igy ezen per, a nitörvszéki Ítéletnek mellőzésével, e helyütt mind másodbiró^ágnál megvizsgálás alá vétetvén; miután a felperes részéről, Kohn Náthán által állítólag irásbelileg tett végrendeletének bebizonyítására felhívott három tanú közül csak kettő t. i. Rosenfeld Arié és Lővy Berkó hit alatt vallották, hogy nevezett végrendelkező azon, Rózenfeld Arié által Írásban feltett és előttük sajátkezüleg is aláirt végrendeletében, a Sebes-kellemesen létező két házát — és 4 imiszékét valamint egy arany zsebórát is felperesnek kizárólag hagyományozta; a harmadik szinte hit alatt kihallgatott tanú Englander József azonban sem arra: hogy nevezett örökhagyó, vagyonáról a fennebbi módszerint rendelkezett, és eme végrendeletét előtte sajátkezüleg irta volna alá, sem pedig arra, hogy a kérdéses végrendeletnek átadásakor jelen volt, és azt ő, mint tanú aláirta? már nem emlékszik; igy tehát azon körülmény, hogy nevezett örökhagyó a kérdéses iratot saját végrendeletének ismerte volna el, három tanú által be nem bizonyittatván, e hiány miatt a kérdéses végrendelet a p. t. k. 579. §-a értelmében érvényes írásbeli végrendeletnek nem is tekintethetik: de ezen egybe nem hangzó tanuknak vallomásai szóbeli végrendelet létrejöttének bebizonyítására, a p. t. k. 586. § a szerint sem lévén alkalmazhatók ; sőt ha ezen kérdéses végrendelet a törvényes formaságok megtartásával alkottatott volna is, miután az elveszett, és felperesnek ama állítása, hogy alperesnő azt elsikkasztotta volna, az ellene bűnvizsgálati uton hozott határozat által megczáfoltatott, az elveszett végrendeletnek véletlensége pedig perrendtartásilag be nem győzetett, és igy be nem állván a p. t. k. nek 722. §-ának esete, annak hatálya egészen megszűnt, ugyanezért az első bírósági Ítéletnek megváltoztatása és a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, felperes keresetével elutasittatik, és az öszszes iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visz szaküldetnek. (1862. nov. 21. 786. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 55. Hendrey Pálmk gr. Fekete Ferencz csődtöm. elleni 20,000 vfrt iránti perében ítéltetett: Néhai gr. Fekete Ferencz az 1814 ik évi oct. 20. kelt 10,000, s 1816-ik évi apr. 2-án ugyancsak 10,000 vfrintokról szóló kereseti