Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 65. szám

292 folyása után adatván bé, elévült, s ez által a felperes kis­korú árvák Cserey Károly és Balázs örökösödési joguk elenyészett — elutasította." E sérelmes ítéletet, Cserey Farkasné mint a kisko­rúak gyámannya fellebbezvén, azt a kir. tábla (1861. é. dec. 14. 4524. sz.) megmásította, Cserey Sámuelnét elévü­lési kiíogásival elutasítván, s az ujabbi keresetet törvé­nyes időben beadottnak kimondván.Indokolása ez: „Az E. a. alperesnő által nem felébb zett, tehát irányában jogere­jüvé vált végzés tartalmaként felperesek előbbi kellő idő­ben bejelentett s érvényesített keresetüktől, csak ujabbi keresetlevél benyujthatásának világos föltétele alatt áll­ván el, s eme föltételes elállásuk a bíróság részéről min­den megjegyzés vagy határidő kitűzése nélkül egyszerű tudomásul vétetvén, a fennforgó esefben,nem egy uj vagy illetéktelenségi szempontból elutasított keresvénynek az illetékes bíróságnál történt benyújtásáról, de egy kellő időben már bejelentett, s érvényesített keresetnek, ugyan­azon bíróság előtt, az ellenfél hallgatólagos belenyugvása mellett czélbavett kijavításáról lévén szó, arra az ősis. pat. 36. §. nem alkalmaztatható." AH étszemélyes tábla azonban 1862. j un. 6 1036. sz. a. ezen kir. táblai ítéletet megváltoztatván, az elsőbirósági Ítéletet megerősité. Indokai ezekben állnak : „Jóllehet felperesek örökségi igényeik érvényesíté­sére vonatkozó keresvényüket az ősis. pat. 11. §-ban ki­tűzött záridő alatt benyújtották, miután azonban alperesnő kifogása folytán, ezen keresetüktől birói illetéktelenség szempontjából, s uj keresvény benyujthatásának föltétele alatt elállottak, ujabbi keresvényüket az ősis. pat. 36. §. foglalt utasítás ellenére nem az E. a. végzés kézbesítésétől, vagy is 1855 é. dec. 12-től számított két havi zár idő alatt, de csak 1858 évi sept. 24. mutatták be, miután to­vábbá oly esetekben, hol a záridő törvényileg határozot­tan megszabatott, a bíróság e részbeni intézkedésének szük­sége egyáltalában fenn nem forog, a föltételes pertőli el­állás, egyszerű tudomásul vételéből, tehát az ősis. pat.36. §-ában kitűzött záridő különben is helyt nem fogható meghosszabbítását következtetni nem lehet." Ezen ítélet kézbesitésétőli 15 nap alatt felperesek, és pedig Cserey Károly nevében volt gyámannya Cserey Farkasnő, Cserey Balázs nevében pedig anDak jogaiba lépett utódja Vasady József, a zilahi törvényszékhez TVA sz. a. perujitási keresetet adtak be. De ezzel azon okból, „mert ügyvédi hiba miatt perújításnak helye nincs, s uj okmányok nem csatoltattak", elutasittatván, kényszerítve lettek a kir. táblához fordulni, kimutatván, s igazolván azt, hogy : ezen e. b. végzés helytelenül hozatott, mert az ügyvédi hiba, illetőleg Koronka Lajos hibája csak mint mellék körülmény említtetett, de perujitási kérvé­nyüket az ideig. tcz. 88. és 174. §-nak s az azzal kap­csolatban álló 1840. XV. tcz. II. R. 194. §. a. b. pontjai, ugy szinte az ezzel öszveköttetés­ben álló 195. §. értelmében adták be, sa H. a. másod ízben beadott ujabbi folytatólagos kereset ren­des időbeni beadását, igazolván — valamint ki­mutatván azt, hogy ha határidő mula-ztás történhetett is, az csak vétlen mulasztásnak tekinthető. A kir. tábla határozata következő : „Alperes a panaszlóknak D. alatti okmány által is igazolt azon állításukat, hogy anyaperbeli ügyészük az E alatti keresvénytőli elállásra meghatalmazva nem vala, s hogy ezen tudtok és beleegyezésük nélkül történt elál­lásról kellő időben utólag sem lettek értesítve, hallgatag be­ismervén,—miután ezek szerint a H. a. ujabb keresetlevél el­késettneknyilvánitott benyújtása vétlen felp. hibájukon kí­vül történt, — aperujitási illetőleg igazolási kérvény aP­alatti 3-ad bírósági ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt nyújtatott be,— mindezeknél fogva a H.a. keresvény elkésett benyújtása igazoltnak találtatván, —ily értelem­ben a kért perújítás az 1840. XII. t. cz. II R. 194 §a a) pontja, s az id. törv. szabályok 95 §-a szerint meg­engedtetik, — s &z iratok a panaszlott végzés ekkénti megmásitása mellett további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1863. 6591 sz.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 615. Neuwirth Sámuelnek, Tassy Mihály ellen utób­bi által lefoglalt dongafák birtokába visszahelyezés irán­ti ügyében végeztetett : Az oszt. pperrtás szabályai, az ideigl. törv. szab. mult 1861. évijul. 23. napjára kitűzött életbe léptetésével hatályon kivül helyheztetvén; mint­hogy a felperesileg panaszlott ténynek, m. 1861. é. jul. 24. napján, és igy a hazai törvények életbe léptetése utánni időben lett elkövetése alperes részről sem vona­tik kétségbe: az alsóbb bíróságoknak a felperesi kereset leszállítása érdemében hozott ítéletei feloldatván, felpe­resnek kereshetőségi joga megallapitatik, s aperazl802. 23. és 1802. 13. tcz. értelmében további szabályszerű el­járás végett stb. (1863. jul. 23. 4382. P. sz. a. Előadó : Gellén József ktb.) 616. Vemer Jakabnak, Tamási Jánosré és többek ellen 546 frt 80 kr. tőke és jár. iránti ügyében végezte­tett : Miután követelőnek fizetési meghagyás kiadása iránt még 1860. é. nov. 19. beadott s ugyanazon é. nov. 20. a kérelmet megadólag elintézett keresetére nézve, a további eljárást az akkor hatályban volt szabályokhoz kellett alkalmazni, de különben is, a követelő által már az eljáró megyei tszékhez 1861. é. sept. 24. 321. sz. a. ujabban beadott kérvényt elintéző végzés által kitűzött tárgyalás megtartása után, mely a panaszlottaknak alkal­mat nyújtott, mint azt egyike meg is tette, a követelés ellen kifogást támasztani, a kereset érdemi elintézése, ugyancsak az eljáró megyei tszék előbbi végzése ellenére már szabályszerűleg többé elutasítható sem volt; ennél fogva a panaszlott végzés feloldása mellett, az eljáró me­gyei törvényszék azon kereset érdemi elintézésére utasit­tatik, s e végett a felterjesztett ügyiratok stb. (1863. jul. 15. 4276. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József kir. szem. itélőm.) 617. Ifj. Kutas Pálnak, ifj. Domonkos János e. 414 frt 75 kr. töke s jár. iránti végrehajtási ügyében végez­tetett : Végrehajtást szenvedő, a panaszlott végrehajtási végzésről, a végrehajtási jelentés szerint 1862. é. máj. 3. hivatalosan értesittetvén, azonban felfolyamodását nem elébb, mint 1862. é. máj. 25. adván be, az igy jogerőre emelkedett minden addigi birói cselekvények ellen tehát többé panaszt nem emelhetvén, azon panaszát pedig,hogy a végrehajtás tárgyának kijelölésével meg nem kinálta­tott, az által, hogy a végrehajtási jelentés szerint, a vég­rehajtás alá vett vagyonok becsléséhez maga részéről be­csüsöket is nevezett, tényleg elenyésztetvén, de a becslés eredményének nem közlése iránti állítását is, saját fel­folyamodásának melléklete megezáfolván, alaptalan sem­misitési kérelmétől elmozdita

Next

/
Thumbnails
Contents