Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 65. szám

Pest, kedd 1863. sept. 1. 65. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, ^ l gBj^Biüi^ Tartatom : A Csereyféle örökösödési per. — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — A Csereyféle örökösödési per. Ezen érdekes ügy perujitási kérdésében a m. kir. it. tábla, azt szokott bölcsességével megengedve, e napokban határozott. Czélszerünek tartjuk azt egész kifejlődésében lényegileg megismer;etni, részint azon jogi szempontok miatt, melyek e perben *) felmerültek ; részint azon fontosság folytán, melvlyel ezen ügy, mind a peres vagyon terjeme, mind a csiládi viszonyok folytán Erdélyben bir, s enné! fogva azaz erdélyi részek visszacsatoltatása után, a kir. táblához íelebbeztetvén,minden figyelem az itteni határozat felé fordult. Ugy hisszük a kir. táblának a jogosság igényét teljes-m kielégítő s alább olvasható határozata testvér hazánkban legjobb hatályú Iend. Az ügy vázlata ez : Mária Terézia királynénk (A. szerint) 1777-ik év máj. 8-án Cserey Farkas akkori udvari tanácsos, é> nejének Boros Klárának valamint férfi utódaiknak, a tasnádi, krasznai, szokoli és sz. Andrási uradalmakat adományozván, a nevezett urodalmak Cserey Sámuel, Cserey Pál és Cserey Farkas jogutódaikra szállottak. Ezen 3 fivérek B. a. osztályegyesség (compositio) szerint 1811. é. dec. 11. a nevezett urodalmakat magok között felosztva, oly kölcsönösen megalapított, s megváltozhatlan egyességet kötöttek, miként a nevezett osztály egyesség 6. p. értelmében „ha bármelyik közülök mag nélkül halna el, és özvegyet hagyna maga után, az özvegynek özvegységi áll ipota- nem^s h izánk törvényeinek elég világos rendeletéhez képest,születésbeli rangja szerint alkalmaztassék" va g y i s a z összes birtokok az élő fi örökösökre szálljanak vissza, s az özvegy rangjához illő tartásdíjban rész esittéssék, s egyszersmind a 7. pontban világosan kitétetett, ,,hogy a fiu ág között, a törvényes és vérségszerínt való kölcsönös successio, a maga teljes erejében fenmaradandó lészen." Miután pedig az osztá'yt tevő 3 testvér közül Cserey Sámuel (özvegye B dázsy Borbála hátrahagyásával) és Cserey Farkas, nrndketten az oszt. törvények életbe lépte előtt mag nélkül elhaltak, s egyedül Cserey Pál Farkas nevet viselő fiátó! maradt két figy érmek: a jelenlegi Cserey Balázs és Cserey Károly felperesek, kétségtelen: mikép ugy a Cserey Farkas, mint a Cserey Sámuelféle uradalmak, az adományozási oklevél, valamint a 3 testvér között kötött osztály egység G. és 7. p. értelmében egyenes örokö*) Ezt ujabb stádiumán Grúthy Benő ura pesti ügyvédi karnak egyik kitűnő szorgalmú és szép képzettségű tagja vitte. södési és világosan kötelezett szerződési joggal, határozottan Cserey Balázs és Cserey Károly kiskorúakra szállottak, s özvegy Cserey Sámuelné szül. Balázsy Borbála Cserey Sámuel férjének, még a régi m'.gyar törvények idejében történt halála után, a Cserey család fiörököseit illető tasnádi uradalomnak, csak is özvegy jogoni ideiglenes haszonélvezője lett, s születésbeli rangja szerint e'látott járadéka megkapásával a tasnádi uradalmat az illető törvényes örökösöknek, Cserey Károly és Balázs kiskorú árváknak kibocsájtani minden pillanatban kötelezve lett. Azonban a kiskorú árvák, s különösen azok életben lévő idős édes annyuk Cserey Farkasnő maga is özvegy lévén, s legkevésbé sem merészelvén feltételezni oly cselszövényt, mely az ő kiskorú gyermekeinek világos örökségi vagyonukat vészelyeztethetné, Cserey Sámuelné ellenében fel nem lépett, nem követelve sem a birtok kibocsájtását, sem a fölösleget az özvegyi ellátásra megkivántató jövedelmek tekintetében, de békés és csendes használatában hagyta, azon reményben, mikép a különben is agságot ért Cserey Sámuelné halálával a tasnádi uradalom kiskorú gyermekeinek minden per nélkül birtoklatukba jön. Ily tényállásban jelent meg az 1853. ősiségi pátens, s ekkor a nevezett kiskorú örökösök nevében gyám annyuk özv. Cserey Farkasnő szül. Cserey Anna az ősis. pateos 11-ik §-nak is eleget teendő, K. L. ügy véd által a zilahi törvényszékhez C. szerint kellő és rendes határidőben, az özvegy Cserey Sámuelné által özvegyi czimen használt tasnádi uradalomra nézve, nevezetesen a Tasnádi, Csőgi, Kisfalui, G-yöngyi, Oláhcsahai és Kéketz nevű rész birtokra gyámoltjainak Cserey Balázs és Cserey Károly kiskorú árváknak törvényes örökösödési jogukat azonnal bejelentette. Azonban nem csekély megdöbbenéssel kéíőbb meghallotta, hogy habár 1518. sz. E. a. csatolt bizonyítvány szerint, az e tekintetbeni rendes kereset, rendes határidőben az illetékes járási bírósághoz 1855. ang. 31. tehát törvény szabta időben be is adatott, ez ellen özv. Cserey Sámuelné F. a. azon illetőség elleni kifogással élvén, hogy a bejenletett birtokok közé sorolt Gyöngyi birtok rész miatt a zilahi tvszék illetősége meg n^m állhat, ekkor a felperesi ügyvéd a kiskorúak gyámhatósága engedménye nélkül és meghatalmazásával ellenkezőleg a keresetet visszavonta, s egy ujabb kereset beadását igérte. Midőn ezen ujabbi kereset a zilahi tvszékhez 1858. sept. 24-én H.szerint,és most már a Szathmár megyében fekvő gyöngyi birtok rész mellőzésével beadatott, a zilahi tvszék, ezen uj keresetet, mely nem egyébb volt mint az előbbi keresetnek folytatólagos sürgetése, az ősis. pátens 26. §-ra való hivatkozással,s azon indokokból : „hogy ezen ujabb kereset a két hónapi határidő le65