Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 5. szám

18 rendkívüli nátronjai s anyagi veszteségei folytan És e kapcsolatban, minthogy a pénztőkék uralma köztünk JNemetországnál van, mi önállásal nem bírhatunk. Saját nemzeti érdekeink szükségelik tehát, hogy hitel törvényeinket akkép szervezzük, mikép legfőbb szükségeink ajtai hozzánk kapcsolt szomszédainknál minél nagyobb hitelünk legyen; mire a jogbiztosságuk lényeges elemeiül szolgáló hiteltörvényeik elfogadása hatalmas eszközül szolgálhatand. És az annál is inkább ajánlható, minthogy a forgalom annál terjelmesb, mert annál könnyitettebb, tehát hasznosabb is, minél nagyobb az egyformaság azon szabályokban, melyeka forgalom viszonyait rendezik. Oly államok közt, minők hazánk s Németország, melyeknek egymásközti forgalma folytonos, mindennapi, erre nézve a legnagyobb hátrányok fejlődnek ki, ha ügyleteikben, melyek forgalmukat képezik, a törvények s intézmények különféleségében folytonos akadályra s nehézségre találnak. Ezek a főbb nenizetgazdászati okok a német kereskedelmi-váltótörvény behozatala mellett. A további indokolást jövő czikkünkre hagyjuk. Kir. ndv. rendelvény a bélyeg tárgyában. Ő császári s Apostoli kir. sat a kir. váltóteltszékkel kegyesen tudatandó: Az 1850. évi febr. hó 9-én és aug. 2-án kelt bélyeg s illeték törvények némely szabályainak megváltoztatását magában foglaló, s 0 cs. s apostoli kir. Felsége által 1802. decz. hó 13. jóváhagyott, és legkegyelmesebben Magyarországra is kiterjesztetni rendelt, s 1863. évi jan. hó 1-ső napjával életbe lépő törvény, a cs. kir. pénzügyi minisztérium 1862. év decz. hó 14-én 67749,3977. az, a. kelt átirata folytán, vonatkozással az 1861. é. decz. 12. 18257. sz. a. és 1862. jan. hó 9-én 390. sz. a. kelt kir. udv. rendeletekre, a váltófeltörvszéknek kellő tudomás és alkalmazkodás végett 3 darab eredeti szövegű példányban ide mellékelve, oly meghagyással küldetik le, hogy ezen törvény 18. §-a alapján intézkedjék, miszerint a váltótörvszéki ügyletek eddigi díjazása, ezentúl csupán azon ügyletekre szorítandó, melyek 1863 évi jan. hó I je előtt nyújtattak be, s melyekért az illeték, a beadványra és mellékleteire tűzött szabályszerű bélyeg által eleve még meg nem fizettetett, vagy ha a törvény szerint a hivatalos kiadmányozás illeték alá esik, ezen kiadmányozásért a megszabott illeték még le nem tétetett. — Az illető dijszámodások egyébiránt annak idején berekesztendők, és az illetékes országos pénzügyigazgatósághoz a még künlévő illetéknek beszedése végett átteendők. — A magy. kir. helytartó tanácsnak egyúttal meghagyatván, miszerint ezen törvény t minden késedelem nélkül, a szokot módon hirdettessék ki, s e váltófeltörvényszéket annak magyar példányaival annak idején láttassa el. — Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben Ausztriában karácson hó 21-én 1862-ik évben. Károlyi László mk. Gömöry Victor mk. 0 cs. s apóst. kir. Felsége legkegyelmesebb parancsára Fischer Károly mk. (20,781. sz. a.) luiriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 50. Félegyházi Eleknek özv. Tóth Lajosnő elleni végrehajtási ügyében (melyben Felső-Bánya város törvszéke által a kért biztosítási végrehajtás annak összes ingóságaira, szt. váraljai ingatlan vagyonára és az avasi vasgyárban lévő részvényeire elrendeltetett, mert a törvszék tudomása szerint özv. Tóth Lajosné vagyoni helyzete zilált állapotban van; és a biztosítási végrehajtás foganatosítására a kellő intézkedések megtétele is elrendeltetett) végeztetett: Panaszló követelésénekveszélyeztetése a 3/. a. bizonyitványnyal kellően igazoltatván, következőleg a kért biztosítási végrehajtás az ideig. törv. szab. 111. §-ához képest ez esetben alkalmazandó 1840. évi XV. t. cz. II R. 146. §. a) pontja szerint helyt foghatván, az örökösödési kérdés elemezése pedig az ügy érdemére tartozván, az eljáró törvszék végzése jóváhagyatik, s az iratok további intézkedés végett hozzá viszszaküldetnek. (1862. nov. 11-én. 6779. P. sz. a. Flőadó: Barthos János ktb.) 51. Steinfeld Ignácznak Némethy János elleni termesztmények iránti perében (melyben a debreczeni volt cs. kir. járás biróság által alperes a felperesi kereset alol felmentetett, s felperes az okozott költségekben is elmarasztaltatott azon esetre, ha alperes a pótló esküt leteszi arra, hogy az általa 2-dik sz. a. hiteles másolatban felmutatott szerződésnek 6-ik pontja mind e mai napig érvényben van, s annak értelme szerint tartozott felperes megengedni azt, hogy szarvas marhái ott legeljenek, s ott lévő takarmányainak mindaddig helyt adni tartozott, mig az onnan vagy megégetés, vagy eladás által el nem fogy, hogy továbbá alperes, a kérdéses szerződést nem azért adta vissza felperesnek, mintha érvényessége megszűnt volna, hanem csak azért, mivel annak a) pontja szerint a felperes által fizetett 1800 frtról szóló nyugtatvány magára a szerződéire Íratott. És pedig következő Indokokból: Felmentendő volt alperes, mert a felperesi kereset alaptalanságának bebizonyítására a 2. sz. a. szerző dést mutatá fel, melynek b) pontja szerint tartozott megengedni felperes, hogy alperes marhái ott legeljenek, és takarmánya ott lehessen. Ennek ellenében felperes felmutatván a kérdéses szerződé; eredetijét, azt állitja, hogy annak érvénytelensége kitűnik abból, hogy a szerződés eredetben felperes kezei között van. Azonban, hogy a szerződés a perben álló felek között érvénybe lépett, igazolja azon körülmeny, hogy annak a) pontja szerint felperes alperes részére 1800 frtot fizetett; végre azon körülményre, hogy a 2. sz. a. szerződés eredetije csak azért adatott vissza felperesnek, mivel az 1800 frtról szóló nyugtatvány magára a szerződésre íratott, s hogy a szerződés mindeddig érvényben van, alperesnek a pótló eskü megítélendő, és annak letétele esetére a kereset alól felmentendő volt) ítéltetett: Az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, az e. b. ítélet az abban felhozott indokokból azon megjegyzéssel, hogy alperes a neki oda ítélt eskü letételére jelen ítélet jogerőre emelkedése után 3 nap alatt az ítéletben kimondott következmények súlya alatt jelentkezni tartozik; — helybenhagyatik, s a periratok, további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 15. 6105. P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) 52. A pécskai kincstári uradalomnak Schreiber József ellen 1622 írt. 3ü kr. iránti perében (melyben e. bíróságilag alperes a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltatott, mert alperes beismeri, hogy az árverési feltételek előtte felolvastattak, és hogy az azokban neki tudtára adott feltételek alatt mint legtöbbet igérő ugyanaz nap a király-hegyesi telepitvényben lévő uradalmi italmérési jogot 649 pfrtért haszonbérbe vette. Eszerint a ptkv 861. 862. és 863. §§-ai értelmében azon két oldalú terhes szerződés, hogy alperes a királv-hígyesi telepitvényben az uradalmi ital mérési jogot 1855-től, 1859 ier 649 nf,.f ^ és negyedévenkint előre lefizet-