Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 63. szám

284 sőt tartalmának megmagyarázása mellett aláirt nyugtatványa szerint, a kereseti kölcsön összege, nem előbb mint 1861. é. nov. 26. lett kifizetve, az ennél egy nappal előbb kiállított C. a. kötelezvénynek érvényét nem gyengithetvén, sőt a mennyiben ezen C.a. kötelezvényben a kölcsönösszeg készpénzű lefizetése nem említtetik, azE.a.nyugta avval nemcsak ellenkezésben nem állván, de inkább annak e részbeni hiányát pótolván, ezen teljes bizonyíték ellenében azonban, mely hasonlóul teljes ellenbizonyiték által veszthetné csak erejét, az E. a. nyugtatványt ellóttemező egyik tanú Nemes Ádám által 3. sz. a. arról kiadott nyilatkozat, miként azon nyugtatvány kiállítása alkalmával a kölcsön készpénzű lefizetése nem történt, a mi azon nyugtatványban nem is állíttatik, de abban már azon nyugtatvány kiállítása előtt törtéut fizetésnek a tanúk előtti beismerése foglaltatik, még ezen s a többi tanúk kihallgatásának szükségét sem indokolhatván, alperesnek végre azon puszta állításai, mintha a kereseti kölcsön összegéből Hegedús Józseftől, mint eredeti hitelezőtől semmit sem kapott volna, tekintve, hogy a C. a. kötelezvénynek jelen félperesre lett átruházása, az F. a. betáblázási kérvénynek beadása, Hegedűs József eredeti hitelezőnek maga alperes által beperelt 2. sz. a. biztositványa, és az E. a. nyugtatványnak kiállítása, egyiránt 1861. é. nov. 26. történt, még pedig ez utóbbi az alperesi 3. számú melléklet szerint már estve történt, és igy ha a 6. sz. a. aláírás nélküli jegyzetet csakugyan Hegedűs József irta volna is, és az abba foglaltak a kérdéses kölcsönre vonatkozhatnának, holott ennek körülményeitől különböznek, még a szerint is, a betáblázási kérvény már beadva lévén, alperesnek a pénzt csakugyan meg kellett kapni, hogy továbbá Hegedűs József ellen, mint a ki állítólag kötelezvényét és nyugtatványát annak' értéke átadása nélkül letartóztatta volna, a kereseti kölcsön lejártáig és perbe fogatásáig soha panaszlólag fel nem lépett, még valószínűséggel sem bírván, a másodbirósági ítélet megváltóztatásával, az elsőbiró-ági ítélet, azon világositással, hogy a megítélt 1000 ezüst frt a 2 sz. a. biztositványhoz képest folyó bankjegyekben vagy is 1050 frtban o. é. fizetendő, azon módosításokkal továbbá, hogy ettől a kamat az E. a. nyugtatványai igazolt fizetés ide jétől vagyis 1861. é. nov. 26. számítandó, és hogy a megítélt kötbér mint büntetés, az itteni nem is az eredeti hitelező és az adós között fenforgó esetben, annál kevésbé foghat helyt, különben jová, illetőleg a felperes által nem felebbezett részben érintetlen hagyatik, s a per további törvényszerű eljárás végett azon elsőbirósághoz leküldetik. (1863. jul. 11. 5090. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József, kir. szem. itélőra.) 598. Szász Franciska előbb Lindtner most pedig Galgóczi Istvánnénak, Szalay Sándor és neje szül. Szabó Katalin ellen ház s kültartozmányaihozi tulajdonjog iránti telekkönyvi ügyében végeztetett : Az 1840. 15. tC2. 2. r. 196. §. mely magának a váltójognak is, az ugyan azon tcz. 1. r. 203. §. kifejezett és két év alatti elévülésen alapozik, az id. törv. szab. 1. §. által visszaállított közpolgári törvények körülirtak, egyéb magánjogokra alkalmazható nem lévén, újított felperesnek annálfogva az ujitó alperesek keresete elévülésére vonatkozólag ama 196. §-ból merített kifogása ezennel elvettetik, és érdeklett ujitó alpereseknek keresete e szempontból tekintve megállapitatván, az első bírósági végzés e szerint feloldatik, és az ügyiratok az idézett 1840. 15. tcz. 2. r. 12. fejezetének egyébkénti szem előtt tartása mellett hozandó érdemleges Ítélet végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. II. 4450. P. sz. a. Előadó : Blaskovits Kálmán ktb.) 599. Könczől Anna férjezett Mihályi Józsefné és többeknek, Sauer József ellen 1400 pfrt tőke s jár. erejéig bekeblezett zálogjogának kitörlése iránti perében ítéltetett : Valamely nyilvánkönyvi jognak kitörlése, egyedül ezen jog elenyésztetésének vagy megszüntetésének igazolása alapján engedtethetvén meg; miután alperes a jelen kereset által kitöröltetni kért zálogjogi követelésének érvényesítésétől a 2-/. és 37. alatti Ítéletek által egyedül az általa felhozott jog alapnál fogva mozditatott el, ellenben magának a követelésnek érvénytelensége ezen Ítéletekben nem jelentetett ki, tekintve, miszerint az alperesi bekebelezett követelésnek felperesek által történt valóságos kielégítése mivel sem bizonyitatott be, tekintve továbbá, hogy ha bár a B. a. kötelezvény alapján betáblázott és jelzálogilag átkeblezett követelés mikénti lerovására nézve, a 2. sz. egyesség is jött létre, de éppen ezen egyességben az egész tartozás lefizetéséig, a követelés biztosítására az A. a. betáblázott és átkebelezett kötelezvény alperesnél meghagyatott; mindezeknél fogva az alperes által szerzett nyilvánkönyvi jognak elenyésztetése vagy megszüntetése a kitörlés alapjául felhozott Ítéletekkel igazolva nem lévén, az e. bír. végzés helyesebben ítélet megváltoztatásával, mindazáltal a két bírósági ítéletek különbözésénél fogva, a költségek kölcsönös megszüntetése mellett felperesek keresetüktől elmozditatnak, s a periratok további intézkedés végett, illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. július 14. 5500 P. sz. a. Előadó : Chernél Elek ktb.( 600. Fogarassy Pálnak, Lőv Bertha elleni tjkönyv kiigazítása iránti ügyében végeztetett : Miután a Fogarassy Pál által bejelentésileg kért telekkönyvi kiigazitá? Lőv Luiza, mint kiskorú leányának Lőv Berthának gyámja által a tárgyalás alkalmával határozottan elleneztetvén, e vitás ügy barátságosan el nem intéztethetett, ily esetben pedig a telekkönyvi rendtartás 25. §-ának e) pontjához képest a kifogásolt jognak szabályszerű megvitathatásául, bejelentő fél igényeinek per utján leendő érvényesítésére volna utasítandó; ennél fogva a felfolyamodványozás alá vont végzés annyiban, mennyiben Fogarassy Pál. az általa és ellenféle által a tárgyalási jegyzőkönybe igtatott s a dolog érdemére tartozó feleseléseknek mellőzésével rendes keresetnek benyújtására lett utasítva, jóváhagyatik, ellenben pedig az első birósági végzésnek azon része, mely szerint az eljáró törvényszék a perre utasító fentebbi szabályszerű intézkedésévei ellenkezőleg már ez úttal némely okiratok érvényének bírálatába bocsátkozván, a bejelentőt kiigazítási kérésével elmozdította, megsemmisíttetik és az iratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. 15. 918. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 601. Szakolcza város tiszti ügyészének, Hornyák János ellen 84 frt lakhatási dij tartozás iránti perében ítéltetett : Azon alperesi kifogás, hogy lakását Szakolcza városából még 1860. é. dec. 1. Bottfaluba Nyitra megyében áttette, felperes részéről hallgatag beismertetvén, ennélfogva az ideig. törv. szab. 30. §. fogva, a jelen 1862. é. sept. 2. indított tartozási perre nézve Szakolcza sz. kir. városának tszéke,alp. tekintve, személyes bíróság nem lévén, az alperesi kifogásnak hely adatik, és azon városi tszék jelen ügyre nézve illetéktelennek kimondatik; ilykép megváltoztatván az e. b. Ítélet, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1863. jul. 10. 7036. P. sz. a. Előadó : Matulav Frie-ves ktb.~> 602. Grnács Annának, S hatalmaskodási perében ítélte