Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 62. szám

276 Egyébiránt minden tiszteletem niellett,nielylyela bírói végzések irányában akkor is viseltetem, ha azok minden vélemény különbség nélkül a szakavatottak vagy avatatlanok által törvény elleneseknek nyilváníttatnának, nem mulaszthatom el észrevételemet az érintett végzésnek azon tartalmára nézve is közzétenni, mely szerint csak a vevő tulajdonjogának, a meg nem vett részletek kivételével, a többiekre leendő előjegyeztetése megengedtetett, a nélkül, hogy a vett részleteknek az eladó jószágtestérőli lejegvzése. és vagy a már meglevő, s a vevőnek egyéb vagyonáról vezetett telekjegyzőkönyvbei átíratása, vagy is egy más joszághozi hozzájegyzése, vagy pedig egy ujjonan megnyitandó betétbe leendő felvétele s bejegyzése elrendeltetett volna, mint ezt az 55. §. c. pontja világosan rendeli A végzésnek ily szerkezete mellett a telekkönyvi iroda a vevő tulajdonjogát az eladónak te lekjkönyvében fogja bejegyezni, illetőleg előjegyezni, és ekkor ugyan azon jószágtest, melynek egynehány részletei adattak el, az 55-ik§. a. és b. pontja alatti rendeletnek ellenére két tulajdonosnak testileg, sőt nem az egészhezi arányban kifejezett rész — aliquota pars — szerint megosztó tt birtokát képezendi; ilyen előjegyzés, eltekintvéu attól,hogy a törvénybe ütközik, még az egész jószágtestre betáblázott hitelezők abbeli ámítására is ve zet, hogy jelzáloguk tárgyának eldarabolása ellenére sem tarthatják magukat zálogjogukban megsértve. Mert, midőn a részletek vevőjének tulajdonjoga ugyan azon telekjkönyvben jegyeztetik be, melyben a részletes eladás által megcsonkított jószág test beiktatva van, akkor az 57. §. tanúságaként az illető jószágtest mint jelzálog tárgya a betáblázott hitelezőnek mint harmadik személynek irányában változást nem szenved, holott a vevőnek szándéka bizonyosan nem volt, a betáblázott terheket is elvállalni, mert különben a hitelezők beleegyezését az 56. § d. pontja szerint nem szorgalmazta volna. A kérdéses esetben tehát nem csak az előjegyzést, hanem a vett részletek lejegyzését és más telekjegyzőkönyvbei átíratását is, sőt a végzést ugy kellett volna fogalmazni, hogy abban azon szavak, melyeket a tk. iroda telekjkönyvbe bevezetni tartozik, a 130 §. a. pontja szerint foglaltassanak. Huriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir Hétszemélyes táblán. 64. A pesti magyar kereskedelmi banknak Oszvald József e. 2905 írt 29 krnak telekkönyvi előjegyzés iránti ügyében határoztatott : A felterjesztett iratokból kitűnvén, miszerint Oszvald József e. a csőd még csak 1862.oct. 13. lön elrendelve, az ezt megelőzött időben kért előjegyzést tehát a későbbi csőd nem akadályozhatta; a kereset veszélyeztetése, illetőleg a folyamodó előjegyzés általi biztosítási joga pedig az által, hogy a váltót elfogadó Kertész Thódor csőd alá esett, indokolt atván ; ezeknél fogva a semmiségi panasz félrevetésével, a másod bíróság végzése helybenhagyatik, és az iratok illetőségükhöz leküldetnek. (1863. jul. 15. 5418. P. sz. a. Előadó: Németh János ktb.) 65. Müller Györgynek, Müller Imre és János, ugy is mint kisk. Müller Fülöp, Hesz Margit, Tenes János gyámja e. egy negyed úrbéri telekhezi tulajdon iránti perében Ítéltetett : Az a. alatt beperesitett szerződésből az tűnvén ki, hogy felperes Müller György 1846 évi decz. 26. a Várallyán 117. sz. a. fekvő házat az udvarralés egy negyed külső telekkel az illető uradalomnak jóvá hagyása mellett idősb Szűcs Jánostól 1138 vfrtért örök áron megvette, és hogy ezen vételár fejében nevezett felperes B. a. nyugta szerint neje Ehret Erzsébetnek hozományából 882 vfrtot, a hátramaradt 256 vfrtot pedig felperes édes attya Müller Henrik fizette ki,és miután az 1836 IV. tcz. 9. §. szerint a jobágy telkek külső illetőségének a belsőtől akár mi módoni elszakítása tilos lenne, ezen okoknál fogva a tettei kir. it. táblának ítélete helybenhagyatik, és a per további intézkedés véget illetőségéhez viszszaküldetik. (1863. jul. 2. 4224. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) A kir. itélő táblán. 578. Lyka D. Anasztázuak, Csernovits Péter ellen 52,500 frt s jár. iánti végrehajtási ügyében végeztetett : Az id. törv. szabályok 174. § rendeletéhez képest, ugyan ezen szabályok szerint elintézendő jelen végrehajtási ügyben, a megkeresett Biharme^yei törvényszék, mint egyszersmind a további végrehajtási lépésekre hivatalból eljárandó telekkönyvi hatóság anélkül, hogy az összes perbeli iratoknak előleges áttételét követelte volna, az id. törv. szab. 126. §-ának mellőzésével,sa 114. s 113. §-okba ütközőleg rendelvén meg a kielégítési végrehajtás folytatását, ennélfogva a nevezett megye tszéknek 1862. é. nov. 7. 5226. sz. a. hozott végrehajtást rendelő végzése, az erre fektetett forma tekintetében különben is hibás végrehajtási eljárással együtt megsemmisíttetik, s az iratok ujabb szabályszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. J. 2954. P. sz. n. Előadó: HuszárFerencz országb. it. mester.) 579. Turner Sándornak, Vellaicz András és nejeFetter Erzsébet e. szóbeli szerződés teljesítése iránti perében ítéltetett : Felp. semmiségi panaszában oly körülményt, mely a törvénykezési rendszabályok figyelmen kívül hagyására mutatna, fel nem hozván; ugyanaz elvettetik. A kereseti ügy érdemét illetőleg : Hogy a perben álló íelek a kereseti adásvevés érvényét egy írásban szerkesztendő szerződéstől feltételezték volna, az sem a periratokból, sem a tanúk vallomásaikból ki nem tűnvén; ellenben az, hogy a felek a kérdéses telki állományok adásvevése felett szóbelileg szerződtek, a D. a. okirattal,az pedig, hogy ezen D. a. okirat, alperesek előtt felolvastatott, hogy ugyan az általok elíbgadtatott, és önként, minden rábeszélés vagy jogfentartás nélkül, aláirást pótló kézjegyeikkel elláttatott, Mattarseber és Pollák Vilmos eskü alatt kihallgatott, s az emiitett okiratot előttemező tanúk egybehangzó vallomásaikkal igazoltatvan; továbbá az, hogy alperesek a kérdéses szóbeli alkura 1860. é. nov. 15. foglalóul 100 frtot, azon évi nov. 20. 200 frtot, 22. ismét 50 irtot felperestől elfogadtak, niiud aD. a. okirattal bepróbáltat ván,mind magok az alperesek által az ellenbeszédbcn beismertetvér, és így felperesnek ezen szóbeli szerződéssel nyert jogát alperesek ugy kezdetben.mint később tettleg is megerősítvén, az által pedig, hogy felperes saját nagyobb biztonságára később az egyébiránt felsem mutatott Írásbeli szerződést is aláiratni kívánta, az előbbi s D szerént alperesek ellenében jogéi-vényeden kötelező szóbeli szerződéssel nyert ós fizetéssel is erősített jogát lenem ronthatván; végre hogy felperes az egész vételár lefizetésére is késznek nyilatkozott, de ezt alperesek felvenni vonakodtak, ugy a tanú vallomások, mint az F. a. sznlc-nhirói bizonyítvány által igazolva