Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 57. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 4. [r.]

254 csekély vagyoni állapotnak megrontása soha sem lehet oly hatályú a közhitelre, mint oly zavar sfenakadás, mely valami nagy vagyon tümegben fordul elő. A közhitel pedig az összes, szegény ugy mint a dús osztályok lételének eleme s feltétele. Mig e korlátolt-ág ellen a szegényebb sorsnak érdekei hozatnak fel, íeledtetik;mikép mellette minden osztály érdekei harczolnak. Mert midőn a korlátlan fölebbezhetés, m;nt tudva van, a perlekedés! szenvedélyt tetőfokra csigázza; midőn az az ügyvédi ármányoknak s rabulisticának legtágabb tért nyit; akkor az a íélebbezés tetemes költségeivel s mellékes kiadásaival az összes lélek megrontására működik. A mily hasznos, sőt szükséges a fölebbezés — elvben s bizonyos határig — épen oly ártalmas az bizonyos korláton túl,midőn t. i. ellenkezésbe jön ugyanazon érde kekkel, melyek általa kerestetnek. A fölebbezés 3) észszerüsége s e zzel igazolása abban központosul, hogy az általa keresett vagyoni érdek kellő arányban álljon az általa okozandó költségekhez. A fölebbezés hasznosnak sőt lehetőnek is csak azon feltét alatt tekintethetik, ha a per érdekét nem veszélyezi azon költségek által, melyeket okoz. A perbeli költségeknek nem szabad a peres tárgy értékén túl emelkedni. Az első bíróságoknak tehát végleg kell elintézni mindazon apró ügyeket, melyeknek értékével különben a fölebbezés kiadásai arányban nem lennének. Mert nem lenne e a fölebbezhe tési szabadság haszna világosan képzeleti, sőt hátrányos is, ha az, ki az igazságszolgáltatás segélyéhez fordul, annak tétetnékki, hogy azon hasznot, melyet keres, utazási s egyéb költségekre, időmulasztásokra stb. elpazarolja ? Itt legföljebb csak az ügyvédeknek lehet hasznuk,de nem a feleknek is; ez pedig az ügyvédség nemes hivatásával ellenkeznék. A birtokon kivüliségnek is nagy ha-znai vannak. Kétségbe nem vonható, mik ép a forgalom s hitel érdekei nem elégelve a kielégítés létesültét, mint más alkalommal tüzetesen kifejtettük, a fizetés pontosságát szükségelik. Minél nagyobb az ez iránti biztosság, annál nagyobb a hitelezési bizalom, könnyebb a tókepénzek beköltözése, s csekélyebb leend a kamatláb. Az ellenkező tények, emelve a risicot, ezzel a tőkék drágaságát is emelik. Ezen érdekeket tetemesen sérti már az is, ba a hitelező követelése behajtására pert folytatni kénytelen; de még jobban, ha annak Ítéleti befejeztével sem juthat, végrehajtás hiányában pénzéhez. Azért fordítanak a törvényhozások kiváló figyelmet a végrehajtási rendszer javítására; különösen a végrehajtás gyors eszközlése, eljárásának egyszerűsítése, annak a bíróságtól elkülönözütt kezelése, a végrehajtási záradékok stb által. A leghátrányosabb akadály itt a fölebbezési eljárás, melynek s bizonytalanságainak, költségeinek a nyertes fél magát alávetni kénytelen. A vesztes fél tág tért nyer mindenféle ármányokkal, felíolyamodásokkal a kielégitetést lehető legtávolabbra húzni vonni. Kényszeríti hitelezőjét, mielőtt ez követeléséhez juthatott, tetemesb költségekre és pedig sokszor azon tudattal, hogy fizetésre képtelen levén, azokat soha meg nem tét itendi. Ehhez járul, mikép a fölebbezés folyama alatt számos oly körülmények támadhatnak, melyek a peres vagyont veszélyezik s a 3) E. K e g n a r d: De 'J c rganisation Judiciaire et de la proceJure Civile Paris 1855. L. III. ch. VI. nyertes fél igényeit teljesen kijátszák. Hogy ezen veszélyezések, s hátrányok a hitel viszonyokra legsúlyosabban hatnak, ki merné tagadhatni. És ezen bajok a fölebbezés részéről korántsem a régibb kor iutézményeiben, vagy az akkori főbb bíróságok tunyaságában s hanyagságában *) keresendők; hanem magának a fölebbezési intézménynek természetében. Mert lehetetlen, hogy a fölebbezés gyorsan s rövid idő alatt elintéztethessék ; már a távolság miatt is hosszasb időt, tetemesb költséget s hátrányosb mulasztásokat vonva maga után; mik a csekélyebb értékű s veszélyeztethető ügyek érdekével összeférhetlenek. Mindezeknek eltávolítására egyik leghatályosb eszköz a birtokon kivüli fölebbezés. Szüksége főleg sajátságos viszonyainkban szembetűnő. Mert tudva levő, mikép törvénykezési rendszerünk, főkép a gyorsaság szempontjából, 48 előtt ugy mint jelenben a lehető legtökéletlenebb. Jog biztosságról, mint azt a hitel magasb érdekei igénylik, szó sem lehet. Váltó ügyeken kivül a szóbeli sommás eljárás képezé az egyedüli jótékony kivételt gyors eljárásával s birtokon kívüliség elvével. Innen azon intézmény iránti bizalom,s népszerűség^nnyira, miképazt sokan a váltó eljárásnak is, ennek számos hátrányai miatt elébe teszik. — Mig átalában elismertetik az is, mikép a hitelemelésére, a tőkepénzek bizalmára soha nagyobb szükségünk nem volt, mi pedig csak a nagyobb szigorra s gyorsaságra alapitolt igazságszolgáltatás által lehető. Nem tudnók tehát érteni, ha a szóbeli eljárás azon kellékeket kiválóan tartalmazó birtokon kívüliségtől most fosztatnék meg; — főleg midőn maga a kormány is ideiglenes intézkedéseivel buzgón azon szigor s gyorsaság létesítésére törekszik. Ezek az okok, mikért a fölebbezés korlátozása s birtokon kívüliség 5) Európa minden tökéletesb jogrendszerében elfogadtadtott; mint óhajtjuk mi is mindkettőt codificationkban elfogadtatni. Természetes azonban, hogy a birtokon kívüliség kisebb tért nyert azon törvényhozásokban, melyek a fölebbezés végképi kizárását már nagyobb 4) Mint a „Függ." állitja (jul 16. sz. 2. hasáb. 3. p.) És ez is rágalom mert a mult századbeli Curia tagjai szorgalmát s jelességét nem vonhatta mrg egy szakértő sem kétségbe. 4) Mivel a ,.Független" (jul. 28 ) tagadja a külföldről vont adatainkat, azokat részletesebben el&soroljukFr. honban béke birákt.ál 100 fr. túl is, ha íöl< bbezés jön eló, az Ítélet előbb mindig végrehajtatik, a világos tartozásoknál, sőt másoknál is ha biztosíték van (1838. máj 25 törv. 11 §) Gyárbiróságnál 300 frtig a fölebbezés soha sem gátolhatja a végrehajtást. (1810. aug. 3 3. cz.) így mehet a fölebbezés a pper. 135. s 155. cz. is. De az I. czben már felhozott, de a ,.Függ." által tagadott esetekben is. Mert a keres, ügyekbe n a végrehajtás, habár biztosíték mellett, de mindig eszközöltethetik a fölebbezés előtt. A 497. cz pedig szerinte is, habár rendkivüli esetekben,niegelőzia fölebbterjesztést. Porosznál pedig épen nem ugy van az extra dora. mint a „Függ." véli, hanem Ugy,bogy a nyertes féli,ek joga van végrehajtásra szoritatni a vesztes felet s ez csak azután fölebbezhet. (1834. sept. 19. törv.) Ioy van H a u no v é r á b a n is, hol a világos adósságok s tartozások stb. (478.-485.) ügyébeni fölebbezés előtti végrehajtásról a perr. 409. §. világosan ezt rendeli : „Diese vorláufige Volstreckbarkeit mus von Amtswegen verordnet werden." Ez is mutatja, hogy a külföldön is nem permissive , hanem kötelezőleg értetik az extra dom. elve. Hozzáadhatjuk még Szászor^zágot is, hol igen számos esetbea csak extra dom. lehet fölebbezni. 1. O s t e r 1 o h : Der ord. bürg. Process nach Sachs. Rech1- T -' '