Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 57. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 4. [r.]

255 mérvben alkalmazták; és hogy azok,melyek a sokkal kevésbé szigorú birtokon kivüliséggel párosult szóbeliségünk eseteiben a fölebbezés kizárását rendelték, hason számú esetekben birtokon kivüliséget nem érvényesíthettek. Abból, hogy azok a birtokon kivüliséget kevésbé alkalmazták, törvényeiknek mienkénél kevesb szigora, emberiesebb szelleme épen nem következtethető, miután azok a sokkal szigorúbb íölebbezési kizárást alkalmazák. Azt ugyanis senki sem tagadhatja, mikép a fölebbezés végképi kizárása sokkal szigorúbb eszköz, mint annak birtokon kivüli megengedése. — Ezen e két intézmény közti viszony okozá, mikép a bii lokkivüliség kérdését fejtegetve, a fölebbezés kizárásának elvét nem mellőzhettük. Mert akkor, midőn aszóbeli birtokon kívüliség megtámadása tí) ellen fellépve, kimulattuk, hogy a sokkal szigorúbb s drasticusabb íölebbezési kizárás a legjelesb törvényhozások által alkalmaztat ik, s a legkitűnőbb jogtudósok által helyeseltetik, tehát, hogy ennek folytán az korunk tökéletesb igazságszolgáltatása elveivel öszhangzásban van ; akkor kimutattuk azt is, hogy az ahhoz tartozó, de kevésbé szigoiú, b i r t o k o n k i v ü 1 i s é g sem lehel azon elvekkel s haladással ellenkezésben. 7) 6) Azért az igen nevetséges áliitás : az embertelen szigorú, igazságtalan birtokkivüliség rosz s elvetendő; de a fölebbezés kizárása (mi pedig sokkal szigorúbb) elfogadható. Függ. jul. 28. 7) Ez a Függetlenben (jul. 16. s 28 sz.) azon csodálatos különböztetésen alapszik, melyet a fölebbezés előtti végrehajtást megengedő, de nem feltételező — és a végrehajtás előtti fölebbezést kizáró extra domínium között tesz, ezt roszalva s amazt megengedve. Erre mi azt feleljük, mondja meg,micsoda értelme lehetne az ext. dom. megengedésének, ha még is fölebbezés történhetnék a vesztes fél által a nélkül, hogy a kielégítésre kényszeritetett; ha tehát a fölebbezés a felsőbb fórumon elfogadtatnék, mielőtt végrehajtás történt. Mutasson egész Európából egy törvényhozást, mely ily értelmet adna az extra dominiumnak, t. i. hogy az, nem valósítva a végrehajtást, intra domínium is lehessen. Mert az csakugyan egyszerre intra és extra domínium is lenne, azaz fából vaskarika. Vagy a Függ. oly naiv azt hinni, hogy a nyertes fél a végrehajtást, mely neki megengedtetett, ön maga nem akarandja foganatosítani ? De ha ezt hinni bárgyúság, akk or csak azon feltevés marad hátra, hogy a nyertes a törvény engedélye folytán kérte a végrehajtást, de az az eljáró bíró által megtagadtatott. Ekkor pedig azon kérdés áll elő : volt-e joga azt megtagadni? Már a Függet maga is elismeri,hogy az a törvény álta 1 meg van engedve. Ha pedig meg van engedve, akkor az eljáró bírónak nem volt joga azt gátolni j s ha még is gátolta, akkor szabály ellenes, hibás eljárást követett, törvénytelenül cselekedett Már pedig a felsőbb bíróságnak azt eltűrni nem szabad ; mert nem csak joga, hanem kötelessége is a törvénytelen eljárást megsemmisíteni, szabálytalanságait kiigazitatni. Es igy áll elő a kir. Curiának hivatása s kötelessége, hogy az oly törvénytelen eljárást visszautasítsa. Ezt czáfolja meg a , Független — ha tudja. De minek neki ellenét czáfolni, mikor ő önmagát eléggé megezáfolja, sőt meghazudtolja. A jul. 16. szban ugyanis igy beszél : „ oldog I sten,tehát a birtokon kivüliség eszméje abba helyeztetik, hogy a vesztes fél csak akkor élhessen f e 1 eb b e z é s s e 1, miután végrehajtás utján vagyonától már megfosztatott? tehát a vesztes csak azon feltét alatt keresh essen orvoslást, hogy a nyertes avégrehajtást előbb foganatosítsa ?!" Ebben tehát, mit egyenesen helyfelennek,törvényellenesnek nevez, azt fejezte ki, hogy a végrehajtást nem lehet megengedni a fölebbezés előtt. És a jul. 28. szban azt állitja : „Nem volt kifogásunk azon birtokon kivüli felebbezés ellen, mely a kielégítési végrehajtást Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir ítélő táblán. 538. Basch Manónak Napholcz Mátyás részéről a Velikagredai 116. sz telekjegyzőkönyvben foglalt 1000 holdnyi birtoknak átadását szorgalmazólag kért végrehajtás során a végrehajtásnak kiigazítását és annak eszközlését elhatározólag hozott végzéseknek azonnali foganatosítása, s esetleg a termésnek és haszonélvezetnek zár alá vétele iránti kérelmét tárgyazó ügyében végeztetett : Miután Torontálmegye tvszékének ,'\V2 sz. végzése, mely által a Veükagredai 116. tjkönyvben foglalt birtoknak Napholcz Mátyás részére minden megszorítás nélkül végrehajtásilag történt átadását a t\VT sz. előbbi végzéséhez képest se szerint akkint rendelte kiigazitatni: hogy Basch Manónak igénybe vett javitásai, beruházásai, s ezek közt az 18G2. évi termés is az átadás alól kivétessenek, e helyütt még azon évi jul. 31. 2835. sz. a. az iménti V«V sz. végzéssel együtt lett megsemmisítve, és azon kir. it. táblai végzés a íőmságu Hétsz. tábla által is annak világos megjegyzésével : hogy a haszonbérlet fenálltáról többé szó nem lehet, de hogy Basch Manó javítások és más egyéb czimen támasztható követeléseit rövid úton fogja felszámithatni,jováhagyatott s miután ilyképen maga a kérdésben forgó termés s tekintve haszonvétel peressé lenni megszűnt, de különben is, a történtek folyamát tekintve, az, hogy a külön úton felszámítandó követelések érvényesítéséül a kereset már is benyujtátott volna, s hogy azon követelések veszélyeztetve lennének, a zárlati kérdésnek, tárgyalásakor kinem mutattatott, ezen oknál fogva az alaptalan semmiségi panasznak elvetése mellett, az eljáró megye tvszéknek végzése helyben hagyatik, és az iratok további kellő intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek. (1863. jun. 22. 8704. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 539. Vörös Mártonnak, Ajkas Károly e. 3400 írt o. é. beruházási tőke s jár. iránti perében Ítéltetett : Az A. a. beperesitett, s alp. által sem béltartalmára, sem annak érvényességére nézve kifogás alá nem vett, ugyan azért a jelen per tárgyát tevő követelés begyőzésére teljes bizony erejű szerződés 1. pontja szerint 1863 é. jan. 1. alp. köteles lett volna felperesnek 3400 o. é. írt tőkét 1862 é. jan. 8. számítandó 5°/0 kamataival együtt lefizetni, minthogy azonban alp. a per tárgyalása során tett beismeréséhez képest, ezen feltétlenül vállalt kötelezettségének eleget nem tett, azon kifogás pedig : hogy felperes maga a szerződés l-ő pontja értelmében szerzett kézzálogi biztosításon kivül alperes lóczi jószága eladásából ez utóbbinak járó 2000 frtnyi vételárra az 1. sz. a. okmány szerint letiltást eszközlött, a felperesi keresetnek perutoni érvényesithetését nem gátolhatja, a B. a. ítélet tárgyát képező kérdések pedig, a jelen peruton tárgyalt keresettel egybefoglalhatók nem lennének, a per folyama alatt alp. által tett kielégítési módot pedig felperes készpénzzeli kielégítés helyett elfogadni nem tartozván, ez indokoknál fogva alperes köteles félperesnek 3400 o. é. frt beruházási tőkét, s ettől 1862 évi jan. 8. a végkielégítésig számítandó 5°/0 kamatait, és 21 frt 55 kr. o. é. mérsékelt perköltsémegenged i." — Tehát itt már az előleges végrehajtást megeng e d i. Lehet ennél nagyobb ellenmondás, s kézzel foghatóbb eszmezavar?