Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 57. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 4. [r.]

255 mérvben alkalmazták; és hogy azok,melyek a sok­kal kevésbé szigorú birtokon kivüliséggel párosult szóbe­liségünk eseteiben a fölebbezés kizárását rendelték, hason számú esetekben birtokon kivüliséget nem érvényesíthet­tek. Abból, hogy azok a birtokon kivüliséget kevésbé al­kalmazták, törvényeiknek mienkénél kevesb szigora, em­beriesebb szelleme épen nem következtethető, miután azok a sokkal szigorúbb íölebbezési kizárást alkalmazák. Azt ugyanis senki sem tagadhatja, mikép a fölebbezés végképi kizárása sokkal szigorúbb eszköz, mint annak birtokon kivüli megengedése. — Ezen e két intézmény közti viszony okozá, mikép a bii lokkivüliség kérdését fej­tegetve, a fölebbezés kizárásának elvét nem mellőzhettük. Mert akkor, midőn aszóbeli birtokon kívüliség megtáma­dása tí) ellen fellépve, kimulattuk, hogy a sokkal szigo­rúbb s drasticusabb íölebbezési kizárás a legjelesb törvényhozások által alkalmaztat ik, s a legkitűnőbb jog­tudósok által helyeseltetik, tehát, hogy ennek folytán az korunk tökéletesb igazságszolgáltatása elveivel öszhang­zásban van ; akkor kimutattuk azt is, hogy az ahhoz tar­tozó, de kevésbé szigoiú, b i r t o k o n k i v ü 1 i s é g sem lehel azon elvekkel s haladással ellenkezésben. 7) 6) Azért az igen nevetséges áliitás : az embertelen szigorú, igazságtalan birtokkivüliség rosz s elvetendő; de a fölebbezés kizá­rása (mi pedig sokkal szigorúbb) elfogadható. Függ. jul. 28. 7) Ez a Függetlenben (jul. 16. s 28 sz.) azon csodálatos különböztetésen alapszik, melyet a fölebbezés előtti vég­rehajtást megengedő, de nem feltételező — és a végre­hajtás előtti fölebbezést kizáró extra domínium kö­zött tesz, ezt roszalva s amazt megengedve. Erre mi azt feleljük, mondja meg,micsoda értelme lehetne az ext. dom. megengedésének, ha még is fölebbezés történhetnék a vesztes fél által a nélkül, hogy a kielégítésre kényszeritetett; ha tehát a fölebbezés a felsőbb fó­rumon elfogadtatnék, mielőtt végrehajtás történt. Mutasson egész Európából egy törvényhozást, mely ily értelmet adna az extra do­miniumnak, t. i. hogy az, nem valósítva a végrehajtást, intra domínium is lehessen. Mert az csakugyan egyszerre intra és extra domínium is lenne, azaz fából vaskarika. Vagy a Függ. oly naiv azt hinni, hogy a nyertes fél a végrehajtást, mely neki megen­gedtetett, ön maga nem akarandja foganatosítani ? De ha ezt hinni bárgyúság, akk or csak azon feltevés marad hátra, hogy a nyertes a törvény engedélye folytán kérte a végrehajtást, de az az eljáró bíró által megtagadtatott. Ekkor pedig azon kérdés áll elő : volt-e joga azt megtagadni? Már a Függet maga is elismeri,hogy az a törvény álta 1 meg van engedve. Ha pedig meg van en­gedve, akkor az eljáró bírónak nem volt joga azt gátolni j s ha még is gátolta, akkor szabály ellenes, hibás eljárást követett, tör­vénytelenül cselekedett Már pedig a felsőbb bíróságnak azt eltűr­ni nem szabad ; mert nem csak joga, hanem kötelessége is a tör­vénytelen eljárást megsemmisíteni, szabálytalanságait kiigazitatni. Es igy áll elő a kir. Curiának hivatása s kötelessége, hogy az oly törvénytelen eljárást visszautasítsa. Ezt czáfolja meg a , Függet­len — ha tudja. De minek neki ellenét czáfolni, mikor ő önmagát eléggé megezáfolja, sőt meghazudtolja. A jul. 16. szban ugyanis igy beszél : „ oldog I sten,tehát a birtokon kivüliség eszméje abba helyeztetik, hogy a vesztes fél csak akkor élhessen f e 1 eb b e z é s s e 1, miután végrehajtás utján vagyo­nától már megfosztatott? tehát a vesztes csak azon fel­tét alatt keresh essen orvoslást, hogy a nyertes avégrehajtást előbb foganatosítsa ?!" Ebben tehát, mit egyenesen helyfelennek,törvény­ellenesnek nevez, azt fejezte ki, hogy a végrehajtást nem lehet megengedni a fölebbezés előtt. És a jul. 28. szban azt állitja : „Nem volt kifogásunk azon birtokon kivüli fe­lebbezés ellen, mely a kielégítési végrehajtást Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir ítélő táblán. 538. Basch Manónak Napholcz Mátyás részéről a Ve­likagredai 116. sz telekjegyzőkönyvben foglalt 1000 holdnyi birtoknak átadását szorgalmazólag kért végre­hajtás során a végrehajtásnak kiigazítását és annak esz­közlését elhatározólag hozott végzéseknek azonnali foga­natosítása, s esetleg a termésnek és haszonélvezetnek zár alá vétele iránti kérelmét tárgyazó ügyében végeztetett : Miután Torontálmegye tvszékének ,'\V2 sz. végzése, mely által a Veükagredai 116. tjkönyvben foglalt birtoknak Napholcz Mátyás részére minden megszorítás nélkül vég­rehajtásilag történt átadását a t\VT sz. előbbi végzéséhez képest se szerint akkint rendelte kiigazitatni: hogy Basch Manónak igénybe vett javitásai, beruházásai, s ezek közt az 18G2. évi termés is az átadás alól kivétessenek, e he­lyütt még azon évi jul. 31. 2835. sz. a. az iménti V«V sz. végzéssel együtt lett megsemmisítve, és azon kir. it. táblai végzés a íőmságu Hétsz. tábla által is annak világos megjegyzésével : hogy a haszonbérlet fenálltáról többé szó nem lehet, de hogy Basch Manó javítások és más egyéb czimen támasztható követeléseit rövid úton fogja felszámithatni,jováhagyatott s miután ilyképen maga a kér­désben forgó termés s tekintve haszonvétel peressé lenni megszűnt, de különben is, a történtek folyamát tekintve, az, hogy a külön úton felszámítandó követelések érvénye­sítéséül a kereset már is benyujtátott volna, s hogy azon követelések veszélyeztetve lennének, a zárlati kérdésnek, tárgyalásakor kinem mutattatott, ezen oknál fogva az alaptalan semmiségi panasznak elvetése mellett, az eljáró megye tvszéknek végzése helyben hagyatik, és az iratok további kellő intézkedés végett illetőségűkhez visszakül­detnek. (1863. jun. 22. 8704. P. sz. a. Előadó : Monasz­terly Sándor ktb.) 539. Vörös Mártonnak, Ajkas Károly e. 3400 írt o. é. beruházási tőke s jár. iránti perében Ítéltetett : Az A. a. beperesitett, s alp. által sem béltartalmára, sem annak érvényességére nézve kifogás alá nem vett, ugyan azért a jelen per tárgyát tevő követelés begyőzésére teljes bi­zony erejű szerződés 1. pontja szerint 1863 é. jan. 1. alp. köteles lett volna felperesnek 3400 o. é. írt tőkét 1862 é. jan. 8. számítandó 5°/0 kamataival együtt lefizetni, mint­hogy azonban alp. a per tárgyalása során tett beismeré­séhez képest, ezen feltétlenül vállalt kötelezettségének eleget nem tett, azon kifogás pedig : hogy felperes maga a szerződés l-ő pontja értelmében szerzett kézzálogi biz­tosításon kivül alperes lóczi jószága eladásából ez utóbbi­nak járó 2000 frtnyi vételárra az 1. sz. a. okmány szerint letiltást eszközlött, a felperesi keresetnek perutoni érvé­nyesithetését nem gátolhatja, a B. a. ítélet tárgyát képező kérdések pedig, a jelen peruton tárgyalt keresettel egybe­foglalhatók nem lennének, a per folyama alatt alp. által tett kielégítési módot pedig felperes készpénzzeli kielégítés helyett elfogadni nem tartozván, ez indokoknál fogva alperes köteles félperesnek 3400 o. é. frt beruházási tő­két, s ettől 1862 évi jan. 8. a végkielégítésig számítandó 5°/0 kamatait, és 21 frt 55 kr. o. é. mérsékelt perköltsé­megenged i." — Tehát itt már az előleges végrehajtást megen­g e d i. Lehet ennél nagyobb ellenmondás, s kézzel foghatóbb esz­mezavar?

Next

/
Thumbnails
Contents