Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 57. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 4. [r.]

Pest, péntek 1863. Jul. 31. 57. szám. Ötödik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. T.irtatom ! Extra domínium a som. si ib.'li perekben stb IV. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Extra domínium a som. szóbeli perekben ^/ S a folebbt'zós európai jogrendszere. IV. Miután a vitatott kérdésnek, mely az összes fölebbezési jog rendszerével szoros kapcsolatban áll.jogi oldalát kitejtettük, a curiai határozatok törvényességét s alaposságát az ellene emelt merész rágalmak ]) ellenében igazolván; ezután e kérdésnek még egy oldala maradt fenn. Tekintve ugyanis, mikép a fölebbezési jog rendszere nálunk tüzetes vitatás alá még keveset került; s tekintve még is, hogy a jövő codificatio az e tárgy körüli eszmék tisztázását is mennyire szükségeiig czélszerűnek mutatkozik, hogy az érintett fölebbezési elvek és szabályok hasznossága és szükségessége is vitatás alá vétessék. E czikket még erre forditandjuk. A fölebbezhetés szükségessége, mint már emiitettük, átalános elismerésre emelkedett elv; meg nem dünthetvén azt sem azok, kik mint a franczia köztársaság törvényhozói, annak democratiai vonzalmakból s minden hyerarchia elleni gyűlöletből ellenei; sem azok, kik mint Bérenger, azt a fölebbezési eljárás és siker hiányaiból ostro') A .,Független" (jul. 28. sz.) tagadja s visszautasítja azon állítólag merész vádat; hogy ö a kir.Curiát 160. szban kíméletlenül megtámadta volna. Mi tehát igazoljuk ezen vádat. Az id. 160. jul. 16. szban idéz egy kir. táblai ítéletet, mely bizonyos szóbeli som. pert felülvizsgálhatlannak határoz a végrehajtás foganatosításának ki nem mutatása folytán , ily perekben a felebbvitelnek csak birtokon kívül levén helye. És erre nézve a Függ. a 3-ik hasáb utolsó pontjában azt irja : „Ellenben azon eszme, hogy birtokon kívüli feljebbvitel a végrehajtás foganatosításától volna feltételezve, nem csak a posítiv törvénynyel, hanem a józan észszel, a törvénykezésnek helyesen felfogott czélzatával is ellenkezik.'1 Tehát a józan észt tagadja meg azon eszmétől, melyet a kir. tábla épen az általa idézett Ítéletben birói határozattá emelt volt Meri ezt a Függ. tagadni ? Folytatólag arról még azt is mondja (u. a. pont) hogy az: Kiáltó igazságtalanság! és inti a Curiát, hogy az életbe vágó törvényes jogszabályok iránt táj ékozza magát. És előbb (u a sz. 1. p. végén) azt is mondja: Lehetlen hallgatással mellőznünk bizonyos tévnézetet, mely nemcsaka tényleges törvénynyel, hanem az igaz ságszolgáltatásjózan elveivelismerőbenellenkezik. És melyik azon tévnézet,mely tői a józanságot is megtagadja ? Egész czikkben C3ak egy ily tévnézetet hoz fel, és minden sora csak egy ellen van intézve t. i. azon eszme ellen, mely a k W. tábla id. határzatában lelt kifejezést. Nem szól semmi egyéb eszméről. Tehát logicai következés : hogy a józanság és törvényesség hiánya csak az azon eszmét tartalmazó kir. táblai Ítéletre vonatkozhat. Nem kíméletlen s vakmerő megtámadás ez? molják. De átalános a meggyőződés, korlátozásának szükségessége iránt is; egyrészt a fölebbezési jognak a csekélyebb jelentőségű ügyekbeni kizárása ; másrészt az extra domínium elvének felállítása által. Az elsőnek szükségessége iránt, nézetünk szerint eldöntő alaposságú érvek harczolnak. Az igaz, 2) a keresztény szeretettel s kegyelettel öszhangzóbb, ha a segély bajaiban senkitől meg nem tagadtatik; a kereszténység szellemével a jogegyenlőséggel jobban megegyez, ha a gazdagabbaknak nem nyujtatik kedvezmény, mi a szegényebbektől elvonatik ; miért nem is csodálhatni,ha a közép korban a canoni jog minden különbség s kivétel nélkül a felebbezést, ezen nevezetes perbeli segélyt, mindenkinek, mindennemű ügyekben megengedendőnek találta. De ha tekintjük az anyagi érdekeket, a vagyoni hasznokat, melyek korunkban minden állami érdekek között túlsúlyra emelvék, s melyek minden társalmi viszonyaink lelett uralkodnak, akkor nem tagadhatjuk, mikép azokkal a korlátlan fölebbezési jogot össze nem egyeztethetni. A társalom érdekei, az átalános kifejlődés, s vagyoni jólét, egyesek kivételes érdekeinek kizárólagos tekintetbevételét meg nem engedhetik. A köz érdek pedig kiválóan a törvénykezés gyorsaságában öszpontosul,mi nélkül t. i. jogbiztosság nem lehető s a hitel érdekei ki nem elégíthetők. A korlátlan fölebbezési jog a pereket ugy szólván örökítené. A felsőbb bíróságokat tulságig elhalmozná teendőkkel. Ez a törvénykezés kimondhatlan lassusitására vezetne, és a legfontosb ügyeknek, a legégetőbb szükségű vitás kérdósekuek eldöntését késleltetné; mi a vagyon forrásait nehezítené, a forgal om menetét gátolná, a hitelviszonyokra önsúllyal nehezednék; mi épen azokra is lenne legártalmasabb, kik ezen késedelmet egy pár forintos ügyeikkel előidéznék, de a kiknek egész élet fentartásuk s keresetük egyedül a vagyonosb osztály által képviselt vagyoni mozgalmaktól s hitel működésétől függ. Mig másrészt a teendők halmaza a törvényszékek költségeit s igy a közterheket is emeli, mi ismét csak a szegényebbekre súlyosodik legnehezebben. A törvénykezés magasb érdekei tehát, melyekhez a szegényebb osztályok legfőbb anyagi érdekeik is kapcsolvák, a gyorsabb igazságszolgáltatás végett, a fölebbezés korlátolását sürgetik. Az igaz, a peres ügyek jogi fontossága, mi bővebb s felsőbb testületek mélyebb vizsgálatát is igényelheti, nem függ a peres öszveg mértékétől ; és a kisebb oszvegek szegényeknél életkérdésüek lehetnek, mig gazdagoknál a nagy öszvegek s értékek is kevesb fontosságúak,veszteségük könnyebben elviselhető. De az is igaz,mikép valami 2) Ray mond Bo r deau x : Phüosophie de la Procedure Civile 1857. Ch 24. 57