Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 56. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 3. [r.]

Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 55. Jakabfalvy József ugy is ruint testvérei képviselőjének, Petik Pál elleni telekkönyvi kiigazítás illetőleg tulajdoni igénye iránti perében Ítéltetett : Alperes a kérdésben lévő fVkvőséget a 4. és 5. sz. a. adásvevési szerződések szerint a polgári törv. könyv hatályba léptekor birtokban volt özvegy Jakabfalvy szül. Szilassy Johannától ürökképen szerezvén; minthogy a B. a. osztály értelmében a demecséri és kis romhányi birtok a nevezett özvegyre néhai Szilassy József édes atya elhunytával 1837. évben Örökösödés utján háromlott és felperesek vele már a C. a. zártétel után az érintett jószágrészek iránt D. szerint 1841. évben újra egyezkedvén, azokat birtokában hagyták, következőleg az, hogy az 1833 évben kelt A. a. osztályos egyesség ezen ingatlanokra i ézve is foganatba ment volna, nem igazoltatott; de különben is a magán pecsét alatti birtokátruházások az i siségi rendelvény 16. §. értelmében a közpecsét hiánya miatti érvénytelenítési perrel megtámadhatók nem lévén, minthogy a dolog ily állásában az alperes által jóhiszemüleg vett s a helyszíneléskor birtokában lévő íekvőség a telekjegyzőkönyvbe is annak nevére törvényszerűen vétetett fel : mindezeknél fogva az elsőbiróság Ítélete hel vbenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. *) (1863. jun. 30. 2306. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 56. Sztantics szül. Pertics Mária ugy is mint kisk. Sztantics András, István és Iván gyámjának, Sztantics Mark és neje szül. Malagurszky Katalin elleni 1600ftnyi szerződésnek zálogjogi bekebelezése iránti ügyében Ítéltetett : Az, hogy az •/. a. szerződés értelmében özvegy Sztantics Mária és kiskorú gyermekei részére kihasittatni igért 10 láncz földnek a 2/. a. nyilatkozványban lekötött 1600 frttali kiegyenliiése gyámhatóságilag is jóváhagyatott volna, igazolva nem lévén, a kért bekebelezésnek megtagadása helybenhagyatik ugyan; minthogy azonban az érintett gyámhatósági engedély utólagosan pótolható és folyamadónak a kiskorúak érdekében is biztositáshozi joga van : ugyan azért a másodbirósági végzés részbeni megváltoztatásával özvegy Sztantics Mária, ugyszinte kiskorú Sztantits András, István és Iván javára a zálogjog 1600 o. é. frt erejéig a szabadkai 1868 számú telekjegyzőkönyvben 16,220 h. r. szám és -f- jegy alatt előforduló fekvőségre a törvényes határidőben történendő igazolás terhe alatt elójegyeztetni nndeltetik, s az iratok további intézkedés végett az eljáró városi törvényszékhez visszaküldetnek. (1863. jun. 27. 1548. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) A kir. itélő táblán. 536. Fekecs Benjaminnő szül. Kis Ilonnak, ifj. Szíj Albert ellen rágalmazást boszuló ügyében végeztetett : Az első bíróságnak 1862. aug. 16. 106. sz. a. hozott azon végzése felett, mely által alperes kérelme mint elkésett hivatalból visszautasitatván, közbetett semmiségi panasz*) Ugyanígy ítélt a főméit. Hétsz. tábla ff|{, »|J}| és m° számok a. ezen felpereseknek, Jakabfalvy Károly mint Molnár József birtok elődjének képviselője, Szakáll András, Rusznyák Pál és neje Nádgyörgyi Borbála, és Kuzma János s nejcSeríőző Mária elleni pereikben. szal kapcsolt fel folyamodás folytán pedig a másod bíróság | mielőtt határozott volna, egyenesen az ügyérdemébe, illeí tőleg az ítélet megvizsgálásába szabály ellenesen bocsát; kozván, a megye tv.-zékének e részbeni végzése feloldásá! val, az iratok a már íenérintett szolgabírói elutasító végj zés iránti határozat hozatal és további intézkedés végett | stb. (1863. jun. 25. 2634. P. sz. a. Előadó : Zsömböry György ktb.) 537. Weinberger Moricznak, Lusztig Adolf ellen . 268 írt o. é és jár. iránt indifotterőszakosságiperébenitél, tetett : Az 1840 : 15. tcz. II. R. 90. §. szigora a köztörI vényi perekre alkalmazható nem lévén, jelen esetben pe( dig alperes a tárgyalásnak elhalasztását azon oknál fogva, mert ügyvédje épen ekkor más bíróságnál működött, és ; igy őt ön hibáján kivül nem védhette, az id. törv. szab. i 71. §. b) pontja szerint jogosan kérhette, annálfogva az e. b. ítéletnek feloldása mellett ezen pernek érdemleges tárgyalására ujabbi határidőnek kitűzése elrendeltetik és az összes iratok stb. (1863. jul. 1. 6662. P. sz. a. Előadó : Gáger Mihály ktb.) Úrbéri ügyekben. 6. Néhai Szilassy József örökösseinek mint felpereseknek Losoncz Tugar mezőváros lakossai mint alperej sek elleni úrbéri peiében ítéltetett : Az eredetileg tizenj egy lakos ellen indított Censualis pernek, az öszves Lo| soncz Tugári község lakosai nevébeni folyamatban tételét, a 16. sz. a. keresetlevél szerint alperes község maga | eszközölvén, s ebben később felperes földesuraság is bele I nyugodván, és a későbbi tárgyalások szintén ez irányban íblytattatván, továbbá a 21. sz. a. már becsomózott ez érdembeni pernek elitélése a 31. sz. a. úrbéri tvszéki végzés szerint, a városi község által tagosítás, legelő elkülönítés és mindennemű úrbéri viszonyok rendezése iránt indított, mint a fentebbi ügygyei szoros kapcsolatban álló pertől tétetvén függővé, és az elrendelt és teljesített nyomozások is mindkét tárgyra nézve, a íelek kölcsönös benyugvásával ily irányban együttlegesen eszközöltetvén; — alperes városi községnek a fellebbezési indokokban, egyébként is időntúl beterjesztett azon kéreliue, hogy a Censualis kérdésben hozott Ítélet, az eredetileg beidézett 11 lakosra szoritassék, és a rendezési per amattól elszakítva bővebben tárgyaltassék, hely nem adatván. Minthogy a városi község a felperesi A. CD E. G. és H. a. kifogás alá nem vett okmányok ellenében azt, hogy az 1. sz. a. úrbér valaha teljesedésbe ment, s a lakosok akár részben akár öszvesen úrbéri bánás mód szerint kezeltettek volna, nem csak nem igazolta, sőt az ¥J. a. felmutatott okmányokból, a háztelkektőli Censusnak, még az úrbér behozatala előtti időkben is szerződés szerinti fizetése, és az A. a. szerződés tartalmából csak is azoknak állandósítása tűnnék ki, a hivatalból beszerzett országos és megyei adóöszveirásokból pedig az azokban elő sem forduló városi beltelkeknek úrbéri léte legkevésbé sem próbáltatnék, továbbá azt, hogy a Losoncz Tugári határban alperes községnek, vagy egyes lakosoknak bármi külső akár magán akár közhasználatú tulajdon birtoka lenne, a község, a tettleg birtokban lévő löldes uraság tagadása ellenében legkevésbbé sem próbálná, ez okokból az alsóbb biróságnak ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva is helyben hagyatik. (Kir. tábla 184. sz. a.) 7. Ófalu helység úrbéri rendezési és tagositási perében ítéltetett : A földesúri birtokosok kezére jutott ez előtti úrbéri telkeknek, a megváltozott s megszüntetett úrbéri visszonyoknál fogva, a rendezési úrbéri táblázatba leendő bevezetésének többé törvényes alapja nem levén,