Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 56. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 3. [r.]

250 Azonban ha törvényeink nem lartalmazzák is annak definitiójcát, tartalmaznak mégis kifejezéseket s nyilatkozatokat, melyek ugyan azon elvet constatirozzák. Nevezésen az 1836. XX. tcz. 4. §-l an rendeltetik : „A tanács a csak birtokon kivül feljebb vihető ítéleteket végrehajtja." Tehát e §. a birtokon kívüliség alatt az ítélet végrehajtását jelöli ki. A 10. §-ban pedig ez áll : „ítéletet hozand, s azt azonnali bejelentés után legfeljebb 8 nap alatt végre is hajija" és a 11. §-ban : „Az ellentállás ezen per nemében meg nem engedtetik, ugyanazért az Ítélet hatalom karral is végre fog haj t a t ni.'-Tehát e törvény szabályai világosan rendelik, parancsolják a végrehajtás foganatosítását, mindjárt Ítélet után, tehát a fölebbezés előtt, mi az extra doni. értelmét eléggé világossá teszi. Ezt tanúsítja az 1840 : 9. tcz. is, mely a mezei rendőrségi ügyekben is az 1836. szóbeli eljárást rendelvén 200 frtig alkalmaztatni, a birtokon kivüli felebbvitelt akkép határozza meg, hogy : a biró ítéletét a panasz beadásától legfölebb 15 nap alattvégre is hajtja (4. §.) És a felebbvitel 200 frtig csak birtokon kívül engedtetik meg (5. §.) Megerősítik a szóbeli perekbeni íölebbezésnek ezen magyarázatát a comentatorok is. Frank az 1836 : 20. t. cz. 3—6. §§. szabályairól azt mondja : Felebbvitel csak birtokon kivül enged te tik (1. id. munk. 475. §.) Fogarasy pedig : ítéletet hozván, ezt legföljebb 8 nap alatt végre is hajtja. Ellentállásnak nincs helye. A íölebbvitel mindig birtokon kivül történik. (609. §.) Ugyan igy magyarázzák a szóbeli fölebbezést a legújabb commentátorok is. *) Kérdjük, mind ezen adatok nem öszhangzólag bizonyitják-e, mikép a íölebbvitel csak az ítélet végrehajtása, vagy is foganatosításának eszközöltetése után történhet? És ez volt 48 előtt a íolytonos törvényszéki gyakorlat is, mind az alsó bíróságoknál, mind a kir. Curia kebelében. A megyei bíróságok előbb mindig végrehajták ítéleteiket s csak akkor engedék meg a fölebbezést. így, hogy a száz eset közül m hányat adatul felhozzunk, a Gr á 1 - S z 1 á v i perben Bihar megye szbirája által alperes elmarasztatván s a végrehajtás azonnali eszközlése elrendeltetvén, birtokon belőli fölebbezésért folyamodott, de az megtagadtatott azon indokból : Mert az 1832/6. XX. tcz. értelmében a fölebbvitel csak birtokon kivül engedtetik meg. És ezen ügy a hétszemélyes tábla elébe kei ülvén, az az alsó bíróság eljárását helyben hagyta. (1846.dec. 17.) A KI e m e n tR e i ch szóbeli perben alperest a törvényszék raarasztá el, s rendelé a végrehajtást foganatosítani, mi ellen alp. folyamodott, birtokon belőli fölebbezést kérvén, de Marmaros megye törvényszéke is kimondá : hogy szóbeli perekben a fölebbitel csak birtokon kivül engedtetik meg s kérelmét elutasitá (1844. máj. 24.) Hasonlóan határozott Zala megyetszéke aMayerG-.InkeyJ.es. k. kamarás e. szóbeli perben *) „Fölebbvitelnck és semmiségi panasznak kivétel nélkül csak birtokon kivül van helye. Tehát a végrehajtást ezekre minden tekintet nélkül eszközlésbe lehet venni.'' Suhayda. Magyar polg. törvénykezés rendszere (134. §.) „A felebbvitelnek som. szóbeli perekben csak birtokon kivül levén helye, ez a végrehajtást, 3 átalában az odaítélt polgári jogok birtokba vételének eszközlését — nem gátolja." — Ök rö s B. Át. magy. tkezési eljárás (195. $ ) (1841) És mindkét esetben kir. parancsot kellett alpereseknek kieszközleni, hogy a birtokon belőli fölebezhetést elnyelhessek. — AKállay Kornélia ElekM. stb. e. perben alp. elmarasztatott, megítéltetvén a kamatok kamatjai is; a végrehajtás szinte eszközöltetett s igy lett fölebbezve; mire a kir. tábla az eljárást helyben hagyta, s csak a kamatok kamatjaira rendelt visszafoglalást. (1847. 1062. sz) Igy rendeltééi a visszafoglalást a Miskovics — Jordán féle perben is (1848. 762. sz.) valamint a Koszt a-Gálbori féle négy rendbeli szóbeli perben (184 7.) és a b. H o r v á t h - Ó n a g h t e n ügyben stb. Ezek mindadatok az extra dominium kellékének szükségessége mellett épen úgy a megyei bíróságoknál mint a kir. kúriában. Ilyen volt a kúriai gyakorlat 48 előtt a visszaküldésre nézve is, haa fölebbezés illetéktelenül birtokon belől engedtetett meg. „Ha a törvény ellenére — mond a tudós Frank — a per az ítélet végrehajtása előtt feljön (a kúriához); akkor vizsgálatát a felső törvényszék elhalasztja, és elébb apert végrehajtás végett visszaküldi, mert nem illik, hogy biró tette által akárki törvényes jogaiban valami rövidséget szenvedjen. 5) És csakugyan a kir, tábla Bernáth Zsigmondnak több Beinátok, Rhédei s Horváth e. jierében határozá : Caus^m pracsentem ante et citra executionem pro i r r e v i s ib i 1 i d e c 1 a r a r i. (Dec. 22. de appell ) Hasonlóan a Marcza gr. Zichy Miklós féle szóbeli perben a kir. tábla batározá : A birtokon belül való felebbvitel nem illetékesen engedtetvén meg, a bit tokbóli megvizsgálásnak hely n< m adatik s ennélfogva a per végrehajtás végett visszaküldetik. (1847. 1060 sz. a ) Lehet-e tehát kétség aziránt, mikép a k. kúria a som. szóbeli perek felebbezésére nézve 48 előtt is ugyanazon elvet követte,mely határozataiban jelenleg irányadóul szolgál?. És ezek a jogforrások, melyek az e x t r a dominium törvényességét előállítják; t. i. a régi s újabb törvények : a törvénytudók öszhangzó nézete; a törvényszéki gyakorlat, s nevezetesen a kúriai döntvények. Ezeken kivül váljon micsoda forrásokat akar s ért a .,Függétlen" midőn azt állítja, hogy nem tudja, a kúria ebbeli határzatai mily forrásokból erednek? e) A mi alkotmányos tanaink szerint nincsenek más jogérvényü jogforrások. Vagy ő talán a rendeleteket érti — melyek a lefolyt század végén a kúria önállását annyira megingatták; de a melyekkel jelenben is eléggé elözönö!tetünk? És a „Független" mely oly nagyon szereti játszani az alkotmányosdit, nem tudná, mikép a magyar közjog az igazságszolgáltatás önállását a legféltékenyebben ügyekezett mindig a rendeletektől megóvni s biztosítani ? Azonban — mellőzve e kényes dolgokat — vizsgáljuk a hasznosság kérdését. s) A „Független" még jogi források után kutat!? Mintha nem tudnók, hogy idézett nézeteit s okoskodásait honnan merítette ! De nem hisszük, legalább szeretjük nem hinni, hogy ugyanott arra hatalmazták volna fel, hogy a kir. curiát, jelenleg még mindig legnépszerűbb, legalkotmányosabb állami intézvényünket oly durván, sőt oly ügyetlenül támadja meg. °) Közigazság törvénye 450. S.