Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 4. szám

Pest, kedd I8«3. Január 13. 4. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Kültörvényhozási szemle I. Vége ) — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Itit If örvény liozási ftzeinlc 1860—18G2. I. (.Vége) Azon rövid, átalános átnézetben, melyet a lefolyt 3 év törvényhozási mozzanatairól közlünk, kapcsolatban a hitel — forgalmi törvények reformjaival, kell hogy megemlítsük azon főbb mozzanatokat is. melyek a törvénykezés és birósági szervezet rendszerére vonatkoznak. A kapcsolat létele iránt semmi kétség sem forog fenn. Mindkettő oly jogintézmény, melyek a legnagyobb érintkezésben s kapcsolatban állnak a társalmi élet tényezőivel,tehát ezek közt a vagyonosodás kitűnő factomival, a forgalom s hitel jogviszonyaival is; utóbbiakkal azonban legkiválóbban, miután ezeknek érdekei legnagyobb mértékben igénylik a törvénykezés gyorsaságát s pontosságát. Innen az ujabb kor szüleménye a hitel, s a régi kor birósági s perlekedési intézményei, mint lényegesen különböző két kor sajátságai s tulajdonai, összeférhetlenek levén; ujabb korban a törvényhozások reform működését átalánosan oda látjuk irányozva lenni, hogy az ősi szervezés s rendszer teljes mellőztével, az ujabb kor intézményei honositassanak meg. — melyek közt a franczia rendszer legkiválóbb helyet foglal el. Bár milyenek ennek hiányai nemcsak a bűnvádi, hanem magánjogi rendszerben is. az ujabb évek minden tökéletesb műve még is annak mintájára alakíttatott. Ez következetes és folytonos törvényhozási politika az olasz és németalföldi államoknál, melyek fajrokonság, részint politikai okok s körülmények folytán a frank jogrendszer gyarmataiul szolgálnak. Azért ez alapon nyugszik Belgium legújabb birósági szervezete (1862), melynek tervezete m^r 1855-ben készült s azóta folyvást szőnyegen forgott; mint Hollandiáé is (1861. máj 31 ), mely 1860-ban terjesztetett a kamarák elébe, s mely főleg az államügyész veszélyes túlnyomóságának korlátolásával a franczia rendszeren jótékony javításokat tőn : mint Piemonté (1860-ban életbe lépve) a franczia auditorok, a cassatio. assisek, kereskedelmi s fölebbezési törvényszékek intézményeivel; ugyszinte annak törvénykezési rendje is (1860 ban az egész olasz királyság számára, mely az egészen franczia Code mintájára készült 1855-ki perrend reformját képezi, javítva főleg a fr. egyes bíróság hatáskörén ; mihez az angol s amerikai rendszer példájára egy külön Regolamento járult (1850. apr. 15.) a törvényszékek belügy kezelésének szabályozásáról; később pedig egy bizottmányi terv (1861-ben) a legfőbb törvszékek szervezetéről, miután az Olasz tényleges körülményekkel s nemzeti sajátságokkal össze nem férő centralisatión alapuló közsemmilőszék eszméje elvettetett. N é m e t-országban az ujabb kor folyama alatt a hannoverai és br a u n sc h v e i gi törvénykezési rendszerek ítéltettek legtökéletesebbeknek, tehát ugyanazok, melyek itt legelőször vették a fr. rendszert mintául. Ugyanazért a lefolyt 3 év alatt is a német codificátiók vagy közvetlenül a fr codet vagy a hannoverait, mint annak kifolyását, választák kiindulási pontul. így nevezetesen a b a jor(1861-iki) tervezet, melyből a birósági szervezet 1850 1855 és 56. ótai működések s tervezetek után életbe is lépeit (1861. nov. 10.), továbbá Vürtenberg uj birósági szervezete 1860 61-beD, Badené (1862), mely az or. gyűlés által elfogadtatott, miután az 1830 óta folytonosan (1831. 1837. 1851. 1856. és 1857-ki) részint javitott, részint tervezett munkálatok után készült 1860-ki terv is elvettetett; S z á s z-ország törvénykezési rendszere (1861-ki terv), bár ez eltérőleg a fr. iránytól, az Írásbeliségéét nagyon is tág tért nyit. — Ez évek német munkálataiból a franczia jogrendszer kellékeinek legkevésbé felelnek meg W a 1 d e c k n e k (1860-i), L ip pen e k (1859-i)és Me i ni nge n n ne k (1861-i, mihez 1862-b. uj végrehajtási rend járult) törvénykezési művei, a mennyiben a szóbeliség elvét következetesen nem valósították, azt szoritva a végtárgyalásra, mi kielégítőnek még sehol sem találtatott. Ez évek alatt H a n n o v e r a s Braunschveig ujolag reformokat eszközlének; amaz a birósági szervezeten (1860 b) de kevéssé kielégitőleg, miután az egyes biróságok hatáskörét túlságosan kiterjeszté (150 tallérig) utóbbi pedig (1860-b) perrendtartásán, mindig a fr. minta után. Maga az ausztriai törvényhozás is. miután törvénykezési rendszerének hiányossága, korszerűtlensége, s igy fenntarthatlansága, átalánosan elismert tény, annak gyökeres reformjára, s uj törvénykezési codex készítésért alapul magát a hannoverai törvénykönyvet választotta s használta. — Sőt maga a németországi bizottmány is. mely most működik egy közös perrend kidolgozásán egyenesen, a hannoverait vette forrásul. Az ügyvédség a törvénykezésnek egyik leglényegesb s legfontosb alkatrészét képezvén, az ujabb évek e téreni reformjaiban szinte nem maradhatott el. Erre mutat a szász (1860 i) hannoverai (1860.) Piemonti (1860) K ob urgi (1861) és veim ári (1861.) tervezett, vagy törvényitett ügyvédi rendszabályzat. Es mindezen rendkívüli tevékenységet igazoló igazságszolgáltatási reform munkálatok az utóbbi évekből, világos adatok arra is. mikép a vagyoni s főleg hitelviszonyok s érdekek, melyek korunkban uralkodó elemek, ki nem fejthetők a törvénykezési rendszer korszerű és szabadelvű reformja nélkül, mit a régi megyerendszer csökönös híveinek figyelmébe ajánlhatni. Nem fejezhetjük be ezen átalános szemlénket azon a szabadság s társalmi kifejlődés minden igaz barátjára nézve örvendetes tény constatirozása nélkül, mikép az európai codiücátiókban ez évek alatt a szabadelvű irány, a haladás elvei,az emberiség és szabadság érdekei lúlnyomólag uralkodnak, az osztályozás bűnös kísérleteinek, a jogegyenlőtlenségnek majd minden nyomai nélkül. A büntetőjogi codiücatióban a jogbiztosság emelésén kivül. az arra magas fokon közreműködő esküdtszékek, az állami hatalom visszaélésének korlátjai, a büntetés nemek emberies alakítása, a javitás eszközei stb. túlnyomó irányadók, m'nt ezt kétségtelenül bizonyitják a fennt már emiitett törvénykönyveken (Svéd 1862: Bajor 1861; Belgium 1860; Bréma, Hamburg 1862; Piemont 1860) kivül, kölönösen Angliában az 1861. aug. 6 hét bűnt. törv ; Olaszkirály ságban az egész olasz állam szamára készült 1862-i bünt. terv, s Schveicz egyes cantonaiban (Luzern, Schafh stb.) hozott törvények, melyek (u m. az olasz, bajor stb.)