Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 45. szám

204 mondása, után vallja, hogy mindenkor van 100 db aranya ládájában; tekintve továbbá, hogy vádlottak bevallása annyiban eltérő a tényállástól, amennyiben vádlottak, által tallérok, ezüst nyakékszer, számos rnhaneműek, és nagy mennyiségű élelmi szerek elviteléről, és magok közti fel­osztásról nem tétetik említés, de ezen felül döntő körül­ményre nézve valótlanságot is tartalmaz abban, hogv mindannyi vádlott Rumanyesti Azgur Petrut mondják egyik társnak és vezetőnek, ennek személyes leirása több vallomásban foglaltatik, sőt többek által határozottan mégis neveztetik: és Azgur Petru csakugyan már 1857­ben vizsgálat alá is vonatott, azonban D. napló 105. szám szerint vallomására a lugosi vizsgáló biró által vezetett elismerés nyomán Azgur Petru 1856. évtől 1857. évi jú­niusig egy más rablásért Lúgoson fogságban lévén, ezen 1857-ki máj. 3-a estéjén elkövetett rabláson jelen sem le­hetett; de ezen bevallások valószínűtlent is tartalmaznak, mert vádlottak mindnyájan azt állítják, hogy a ruhane­müeket az erdőben hagyták és elhányták, a rögtön ugyan­azon helyen történt csendőri nyomozások után azonban azokból semmi sem találtatott meg, és más uion sem ke­rült vissza; tekintve továbbá, hogy az első bírósági ítélet alapjául felvett és a facseti cs. kir. szolgabiróság által 1860. jul. 1-én teljesített, és a lugosi vizsgáló biróság előtt jul. 3-án megerősített vallomásaikat vádlottak már július 13-án, tehát még a vizsgálat befejezése előtt, és pe­dig elsőbben a temesi kormányzó által tett börtönök meg­tekintetése alkalmával, s ennek folytán ugyanazon évi jul. 17-én felvett D. 229. sz. a. jegyzőkönyv szerint mind­annyian visszavonták, és visszanonásuk okául egyhangú­lag azt hozták lel, hogy őket Bordán Vazul csendbiztos kínzással, veréssel, és különbféle fenyegetésekkel kény­szeritette vallomásra, ezen visszavonásuk mellett pedig későbbi kihallgatásuk, és a végtárgyalás alkalmával is megmaradtak, minthogy pedig vádlottak a kényszerítést naplói 280. sz. a. részletesebben előadták, s a 290. sz. a. napló szerint Mihaeszko Joszim és Kopaszeczko Joszim brányeszi lakosok meghitelesitett vallomásaikból, melyet Barboszu Paun vallása is támogat, bevalósulván, hogy Bordán Vazul csendbiztos Laczkucz Juon és Barboszu Joszim vádlottakat elfogatta és megkötöztetve ő maga ugyan csákánynyal, Jova nevű pandúrja pedig egy szán­lőcscsel annyira verték, hogy azok áverés közben többször össze is rogytak, mindaddig, mig kívánságuk szerint nem vallottak, ámbátor a többi vádlottak megveretésére, kinoztatására és fenyegetésére határozott bizonyságok hiányzanak is, miután vádlottak mindnyájan hasonló ki­noztatásukat és a fenyegetődzést Bordán biztosnak sze­mébe mondották, Milentics Dobrán pedig, ki vádlottak befogatása alkalmával szinte Bordán mellett szolgált, ugyan 290. napló alatti vallomásában a vádlottaknak csak erősen való megveretésüket látszik tagadásba venni, mig azt önként beismeri, hogy ő és társai vádlottakat egy párszor megütötték, ehhez járulván azon körülmény, hogy vádlottakkal 1860. jul. 3-án Lúgoson felvett jegyző­könyvek tanúsítása szerint panaszlott Bordán Vazul mind­annyiak kihallgatásán jelen volt, s vádlottak neveit a jegzőkönyvbe mint néviró ó irta be, s azokat alá is irta, holott a jegyzőkönyvek szélein aláírva látszó bírósági tanuk jelenlétében erre szükség nem volt, s ezen körül­mény is Bordán törvénytelen befolyására mutat, mind­ezeknél fogva vádlottaknak különben is a tényállással egybe nem hangzó, sőt valótlanságot is tartalmazó vallo­másaik visszavonása egészen indokolatlannak nem lévén tekinthető, egyéb bizonyítékok, sőt minden bűnjel hiánya esetében, azon az e. b. Ítéletben Lauschin János hallomás­beli, Jsao Mária, és Toderesko Salamia, nem döntő, sőt nem is lényeges körülményekről szóló vallomásaik az alapjában megingatott, és többé szabadakaratból kifolyó vallomásnak nem tekinthető bevallást kellő próba erőre nem emelvén, mindannyi alperes id. Bukurmare Györ­gyön elkövetett rablógyilkosság és rablás vádja alól próbák elégtelenségéből felmentetne k. (1836. b. sz. a Elő­adó: Perlaky János ktb.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir. Hétszemélyes-Táblán jun. 15 . s a következő na­pokon az alábbirt polgári perek adatnak elő: A szerb nemzeti ala­pítványnak Rigyiczky Pál e. telekkönyvi ügye. — Pappenheim C. V-nek Szüry Lajos e. kártérítési pere. — Kaufmann Rozáliának Horváth József e. ujjitott pere. — Veinhan dler Mózsesnek Engel Márton és társai e. zárlati ügye. — Ungváry Gedeonnak mint a Lukenich árvák gyámjának báró Podmaniczky János e letét kia­dása iránti pere. — Somogyi Ferencznek gr. Crouy Frigyes e. végrehajtási ügye. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb. — Vas János és társainak Szeleczky Lajosnő e. öröködési pere. — Gutt­mann Teréznek Motesiczky László e. adóssági pere. Előadó : Beke János ktb. — Markovics Pálnak Rimaszombat városa e. kártérí­tési pere. —Kattausch Jozefának gr. Károlyi Ede e. adóssági pere. — Hermann Ferencznek Horváth Adám e. hasonló pere. — Mócz Monasszinak Nagy Sándor e kártérítési pere. Előadó:Berze ­v i c z y Emánuel, ktb.) Csődök. Debreczen város törvszéke által Renó József fű­szerkeresk. e. Bej. aug. 4. Perii. Dr. Kola János. — Miskolcz város törvszéke által Ernst és Friedlánder kereskedők e. Bej. jul. 20—22. Perü. Serfőző József. — Nógrád m törvszéke által Frank J. losonczi keresk. e. Bej. jul. 28—30. Perü. Németh Ede. — Miskolcz város törvszéke által Nagel Jakab ruhakeresk. e. Bej. jul. 24—25. Perü. Dálnoky Barna. — Bács-Bodrog mtörvszéke által Kohn Salamon ó-szovei keresk. e. Bej. jul. 28—30. Perü. Vujevich Zachar zom­bori ügyvéd. — Jász-Berény város törvszéke által néh<ti Schvarcz András és neje Fogarassy Mária hagyatéka e. Bej. jul. 6—8. Perü. Sipos Orbán. — Pest város törvszéke által Freund József pesti keresk. e. Bej. jul. 18—20. Perü. Auer Lajos. Csődmegszüntetések. Nagy-Becskerek város törvszéke által Pollák Dávid ottani szűcsmester, — Zemplén mtörvszéke ál­tal Kranczthor Károly homonnai keresk; — NVárad város törv­széke által Stein Jakab ottani szűcs mester; — Pest város törv­széke által Reinfeld Amália, — Somogymegye törvszéke által Günsberger János nagy-atádi keresk. e. folyamatban volt csődpe­rek bíróilag megszüntettek. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piaci és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten, 1863.

Next

/
Thumbnails
Contents