Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 42. szám

Pest, Péntek 1863. Jun. 5. 42. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Előpénz megkétszerezésének kérdése. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. Hivatalos tudnivalók. Előpénz megkétszerezésének kérdése. Vurm József högyészi lakos a kaposvári volt cs. kir. intörvényszékhez 18G0. jul. 18. 3808. sz. a. beadott keresetlevelében előadja, miszerint az A. alattinál fogva 1856. jun. 2. Gaál György bathéi földbirtokostól 600 mérő rozsot és 200 m. kukoriczát megvett, s neki foglalóul azonnal 300 db aranyat s 5 frt. 25 krt lefizetett. Ezen gabona mennyiség Schwartz Adolf és Weltmann Ede tanuknak a B. a. kérdő pontokra leendő vallomása szerint 1856. szept. 30-ig lett volna átadandó. Szept. 30 án panaszló részéről Weltmann Ede Gaál Györgynél a gabona átvélele végett meg is jelent, ez utóbbi azonban a gabonaneműeket ki nem adta, hanem az átadást 1857. febr. hóra halasztotta. Ekkor panaszló részéről a gabonaueműek átvétele végett Weisz Mátyás a C. a. szerint megjelent, s miután Gaál György az átadást ismét megtagadta, panaszló D. szerint Gaál Györgyöt ügyvéde által a lefizetett 300 db arany foglaló kétszeregének, s a foglaló kamatainak megfizetésére felszólította; mielőtt azonban Gaál György ezen ügy kiegyenlítése végett intézkedett volna, meggyilkoltatott. Miután pedig az elhunyt kártalanítási kötelezettsége annak örököseire átszállt, kéri a hagyatéki gondnokot megidéztetni, s a hagyatéki tömeget a 300 db arany foglaló kétszeregének, az egyszerű foglalónak a lefizetéstől azaz 1856. jun. 2-tól számítandó 6°/0 kamatai és perköltségek megfizetésében a ptkv. 908, 995. 1333. függelék 75 és prtás 573. §§-ai értelmében elmarasztaltatni. A hagyatéki tömeg részéről az ellenbeszédben előadatik, hogy az A. a. szerződés még 1856-ban kelvén, alperes örökösök szerint lehetetlen, hogy ez ügy végkép el ne intéztetett volna, s hogy felperes mint kereskedő alp.atyját vagy perrel meg ne támadta, vagy legalább meg ne intette volna, hahogy erre magát feljogosítva érezte. Ezen elővélelem pedig azzal igazoltatik, hogy a 3. sz. a. piaczi árkelet szerint akkoron, midőn a kérdéses gabonanemüek átveendők voltak, a rozs méreje csak 2 pírt 31 kr., a kukoricza kilája pedig csak 3 frt 36 kr. volt, holott A. szerint felperes a kukoricza kiláját 7 frtért, a roz3 mérejét pedig 6 frtjával vette meg, — azon nagy árcsökkenés okozhatta tehát, hogy felperes a gabonanemüek átvételét nem eszközölte, alperesek atyja pedig ez által magát a foglaló visszatartására feljogosítva érezvén, az A. alattinak visszavételére költséges pert folytatni nem akart. És most felperes alperesek atyja szerencsétlen kimultáa kapván, örököseit annyi idő multával perrel támadja meg. Az átadási határidő tanukkal he nem bizonyítható, mert a ptkv. 887. §-a értelmében oly ál Utólagos szóbeli egyezkedések, melyek az írásbeli szerződéssel egyszerre történteknek lenni ál littatnak, azzal azonban nem egyeznek, figyelembe nem vehetők. Az A. alattiban pedig idő határ szabva nem lévén, a ptkv 904. §-a szerint a gabona átadása azonnal lett volna követelhető. A felhívott tanuk felperes üzlettársai lévén, a prtás 155. §. c) pontja szerint elvétendők, végre semmis a felperesi kereset még azért is, mert a ptkv. 1466 §-a szerint minden ingó dolog iránti kereset, a ptkv. 1487. §-a szerint minden szerződésbeli követelés, az 1493. §. szerint pedig minden kárkövetelés 3 év alatt elévül, s igy bármelyik §. alkalmaztassák is felperes keresetére, az elévülés ki nem kerülhető. A válaszban felperes czáfolni ügyekszik az alperesi állításokat, azonban uj bizonyítékok elő nem fordulnak, s igy a viszonválasz sem tartalmaz uj körülményeket. Az iratok becsomózása után Somogymegye polg. törvszéke által 1862. mart. 21. hozott Ítélet szerint alperesek felperes keresete alól felmentettek, s felperes 30 frt. 20 kr. perköltségekben elmarasztaltatott. Ezen itéleí ellen felperes semmiségi panaszszal egybekötött fölebbezést nyújtott be, melyben mindenek felett sérelmesnek találja, hogy tanúi ki nem hallgattattak 5 miért is az itélet megsemmisítéséért, tanúi kihallgatásának elrendeléseért, és azok vallomásai alapján uj Ítéletért esedezik. Mire a tek. kir. ítélő táblán ítéltetett: ,,i'cvintetbe vévén azt, hogy még azon esetre is, ha felperes állításához képest az A. a. kötelezvény szerint eladott termesztmények szállítására 1857. évi febr. hava lett volna is kitűzve, ezen határidőtől fogva a keresetlevél beadásáig u. m. 1860. évi jul. 18-ig az akkoron hatályban volt ptkv 1487. §-a értelmében a kereset elévülése bekövetkezett, a D. és H. a. okmányok pedig az elévülés félbeszakasztásának bebizonyítására elégségeseknek nem vétethetnek, az eljáró bíróság ítélete helybenhagyatik, s az összes iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 10. 2018 P. szám alatt.)" Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 39. Dvornikovics Nep. Jánosnak csődperében Ítéltetett : I. 3. p; B. Prónay Gábornak mint a Kubinyi-Vattayféle örökösök igazgatójának követelése tekintetében, a másod biróság ítélete, mely szerint a csődtömeg a keresetbe vett tőkében, 11878 frt 52 krban o. é. marasztaltatott, minthogy a perügyelő annak ellenkezőjét, hogy a liptó-teplai uradalomnak, a csődtömeg részére megítélt 3/4-edén túl fen maradt egy negyede szintén a tömegben foglaltatik, nem bizonyította, de nem is állította, helybenhagyatik. A kamatokat illetőleg: — felperes jelen követelése iránt a perbeli adatok szerint az illető örökösök ellen már annak előtte pert folytatván, és keresete érvényesítése végett 1858. máj. 14. 1367—1369. sz. a. kelt Mai számhoz, mellékeltetik előfizetési felhivása°„Törvényszéki Csarnok" második félévi folyamára.