Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 36. szám - A birói kártérítési felelőség

164 D. stb. Gaál V. e. 1050 frt előjegyzés igazolása ü az azért, mert marasztalási kérelemmel Összeköttetett, el nem utasítható, de a kereset visszaadandó, felszerelése hiányosságáért (mart. 26.) Özv. Berger K. özv. Lasesz J. e. 118 frt ü. alperes 118 frt hátralékban elmarasztatván (mart. 19.) Kállay Gy. Kállay K. e 2636 frt ü(mart 20) M e g s e m m i s i t e t i k : Bozsó J. Szabó G. e. végreh. ü a térrajz hiánya miatt (mart. 13.) Vittchen E. Major J. e. haszonbér megszüntetése ü. az alapul vett Ítéletek meglévén semmisítve, a következett árverés stb. nem állhat meg (mart. 17.) Szmitovics J. Auslander M. e. 3270 frt ü. mert Visk korona város nem tartozik a rend. tanácsi városokhoz (mart. 27.) Malomhegyi J. kékkői urad. zárgondnoka gr. Zichy N. e. közös javadalmak ny. árveréseni haszonbérbe adása iránt, mert önkénytes árverés peren kivül vitatott kérdése birói eljárás tárgya nem lehet (mart 20) Stöck-KubakNeuman E. s J. e. biztos, végrehajtás ü. az előbb ingókra scsak azután intéztethetvén ingatlanokra is (Vt. II. 150. §.) s csak akkor (146. §.) ha a követelés veszélyezése kimutattatik s az ellenfél kihallgattatik, mi itt nem történt (jan. 27. Hétsz.) Unger J. Placby Tamás e. 64 frt árjegyzéki követelés ii. csak eskü által hozathatván tisztára, világos ügynek nem tekinthető, s azért szóbeli sommás perutra nem tartozhat (jan. 13.) Ugyanazon alapon és okokból : Egyedfy Gábor Grozman S. e. 92 for. fuvarbér ü. (jan. 21.) és hasonlóan : Rozman Ferd. Beér Lotti e. 166 frt ü. is (jan. 14.) Büntető jogi iigyekbrn. A kir. itélő táblán. 8. Atya gyilkossággal terhelt Savorniczky Dániel elleni bűnügyben ítéltetett : Ámbár ugyan a vádlott azt, hogy folyó évi febr. 18. az édes atyát Savorniczky Andrást ez és testvér bátya János és ő köztei czivakodás küzben egy vörös fenyő fából kiácsolt nyoszolya lábbal a fején annyira megsújtotta, hogy ez annak folytán vértől elborítva földre rogyott és más nap meg is halt, beismeri, tekintve azonban arra, a mit a tanuk is igazolnak, hogy ezen ütés czivakodás folytán ittas és felingerült állapotban történt és igy vádlott ellen, a ki külömben az édes atyával jó viszonyban állott, előre eltökéllett gyilkossági szándéka be nem igazoltatott; tekintve továbbá azt, hogy eddig büntetve nem volt, hogy tettét ön maga büubánólag beismerte, és igy javulás remélhető, ezen okoknál fogva a vádlott az eljáró megye törvényszék által ellene kimondott halálbüntetés terhe alól felmentetik ugyan, minthogy azonban a nevezett vádlott, ezen az édes atyára intézett ütés által ez tüstént vérengezve földre dőlt, s más nap meg is halálozott, és igy a halált ő közvetve idézte elő, ennél fogva ez az emberölési bűntettben bűnősnek kimondatik és 12 évi, hetenként kétszeri böjttel szigoritott,vasban,közmunkában és szeszes italok folytonos nélkülözése mellett töltendő börtönre s 40 frt vérdijra ítéltetik. (2401. sz. a.) 9. Rablási gyilkolással terhelt Szabó Ferencz elleni bünperben ítéltetett : Tekintve azt, hogy a vádlott Szabó Ferencz az általa idősb Banyák Jánoson elkövetett rablás gyilkolási bűntettnek idején alig 17 éves korú volt, a ki tehát bűntettének következményeit tisztán be nem látta, és a megkívántató érettséggel meg nem fontolhatta: tekintve továbbá egészen elhanyagolt nevelését, eddigi fedhetlen életét, s végre a bűntettnek türedelmes beösmerését, mely utóbbi körülmény méltó reményt a javulásra is nyújt, vádlott az eljáró megyei tszék által ellene kimondott halálos büntetés terhe alól felmentetik, és e helyett 15 évi hetenkint kétszeri böjttel szigorított, vasban és ! közmunkában és a szeszes italok folytonos nélkülözése mellett töltendő börtönre ítéltetik. (2453. sz. a.) 10. Gyermek gyilkossági bűntettel terhelt Szűts Erzsébet elleni fenyítő ügyben ítéltetett : Vádlott nő ellen gyermekének szántszándékos meggyilkolása kellően igazolva nem lévén, a szándékos gyermekgyilkolási vád alól felmentetik; ellenben a szülési elő intézkedések vétkes elmulasztása miatt bűnösnek találtatván; két évi, vasban, hetenkint két napi böjttel súlyosbított börtönre ítéltetik. (2883. sz. a.) Udvari Rendelvények. 1) Az államvagyont érdeklő birói elintézések az illető pénzügyi ügyészségnek közvetlenül kézbesítendők. 0 cs. és apostoli kir. Felsége 1. k. Urunk nevében. A cs. k. pénzügyi minisztérium ismételve panaszt emelvén az iránt, hogy a magyarországi bíróságok, a kincstárt, az államvagyont, és az ezekhez hasonló alapokat érdeklő birói határozatokat és rendeleteket, nem az ezek képviselésével mult évi pünkösdlió 22-én kelt legfelsőbb határozmánynyal megbízott cs. kir. pénzügyi ügyészségnek, hanem részint a pénzügyi országos, vagy kerületi igazgatóságnak, részint a cs. kir. adóhivataloknak, részint egyes kamarai gazdasági tiszteknek, részint pedig a királyi ügyek igazgatóságának kézbesittetik,miután ezen szabálytalan eljárás nemcsak a pénzügyi ügyészség szolgálatának hátrányával van összekapcsolva,hanem az általa képviselt alapok jogaira is nem ritkán káros következményeket vonhat maga után, meghagyatik a . . . kormányzónak, hogy a kormányzata alatt lévő valamennyi bíróságoknak szoros kötelességévé tegye, miszerint az e tárgyban már folyó évi mindszenthó 9-ikén 9484. szám alatt kibocsátott udvari rendelvény értelmében a kincstárt, az államvagyont és az ezekhez hasonló alapokat illető birói határozatokat és rendeleteket,külöribeni felelet terhe alatt,senki másnak mint az ezek képviselésére hivatott császári királyi pénzügyi ügyészségnek közvetlenül kézbesittetni tartozzanak. Egyszersmind kötelességül tétetik a . . . kormányzójának, hogy a bíróságok részéről elkövetett és tudomására jutott ezen rendeletnek egyes áthágásait azonnal ide feljelentse. Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben Ausztriában karácsonhó 29-én ezernyolezszáz hatvankettedik évben (20513. sz. a.) 2) A köztisztviselők megvesztegetésének,vagy megvesztegetésük kísérletének büntetőjogi beszámítása iránt. Ő cs. és apostoli stb. Hivatalos uton vett tudósítások alapján tapasztaltatván, hogy az ország némely törvényszékei azon hibás jogi nézetben vannak, mintha a bíráknak, vagy más köztisztviselőknek ajándékkali megvesztegetése vagy megvesztegetési kísérlete bűnös tettnek minőségével nem birna, és az az illető megvesztegetőnek terhűl felróható nem volna, — miután ezen nézet nemcsak a fennálló törvényes rendszabályokkal, hanem az igazság átalános fogalmával is annál inkább ellenkezik, mert a megvesztegető, ki a tisztviselőt hivatali esküjének megszegésére és tiszti kötelességének áthágására csábítja, szintúgy bűnös, mint az, ki egy mást valamely bűntett elkövetésére ösztönöz; ennélfogva meghagyatik a .... i kormányzónak, hogy az e tekintetben még 1792. évi mart. 8. 2542. sz. a. kibocsátott és másolatban ide mellékelt kegyelmes kir. leiratot újonnan kihirdettetvén és azt a kormányzata alá tartozó valamennyi bíróságoknak emlékezetébe hozván, azokat egyszersmind figyelmeztesse, hogy nemcsak azon birói és más hivatalnokok ellen, kik az igazság-szolgáltatásban, a hivatalok betöltésében, a közügyek eldöntésében ajándékokat, vagy igéretekes közvetlenül vagy közvetve elfogadnak, vagy kik ez által magukat a hivatal vezetésénél részr